Erdélyben voltunk október végén – november elején. Félpanziós ellátást kértünk, így Szidónia hordta reggel és este a finomságokat a szálláshoz nekünk. Rendszeresen házi kovászos kenyeret hozott, ami egyébként mindennek ellenére nagyon finom volt, viszont kapásból feltűnt, hogy valami nem az igazi. Nem volt érett a kovász amivel készítették. Olyan nyersnek hatott a belseje. Meg volt sülve, de olyan érdekes volt az egész. Meg is állapítottuk, hogy ha itthon ilyenre sikerül a kenyér az nálunk a kukába került anno.
El is határozta, hogy amint hazaérünk elindítok egy kovászt, hogy mielőbb kenyeret süthessek és megmutassam legalább milyennek kellett volna lennie annak a kenyérnek. Na nem mintha nagy szakértője lennék a témának, életemben csak pár kovászos kenyeret sütöttem, de azért némi fogalmam volt a dologról.
Pénteken hazajöttünk, vasárnap reggel elindítottam a kovászomat. Íme, kovászoljatok velem. 🙂
