Az édességek új dimenzióba való helyezése szülhette ezt a …hááááááááááááááááát….mondjuk úgy: édességet. 🙂
Ahogy meghallod a nevét egyszerűen vagy elkezdesz szakadni a röhögéstől, mert átverést gyanítasz, vagy egyből lehülyézed azt aki ezt kiejtette a száján, és nézel bambán, honnan is jönnek neki ilyenek.
Aztán kipróbálod és magad is rácsodálkozol: FINOM!
Apával egyöntetűen megállapítottuk, hogy ez bizony FINOM!
Lényegre törőbben: Mindenféle színes jóval töltött karaj szeletek, párolt brokkolival és zöldbabbal, vajon pirított burgonyával.
Annyira szeretjük a göngyölt húst! Csak valami oknál fogva ritkán készül.
Pedig nagyon sokféleképpen variálható, kiadós és bármilyen köretet elvisel.
Én imádom a francia krémest. Nagyon sokáig számomra elképzelhetetlen volt, hogy a cukrászdán kívül bárki el tudja készíteni otthon ezt a süteményt. Olyan elérhetetlennek, vagyis kivitelezhetetlennek tűnt. Pedig el tudja, mily’ meglepő! 🙂 És azóta felnőttem! 😉
Mint tudjátok páran: most február 8.-án végzett cukrász lettem. Végre! Elképesztő, hogy a szemetek láttára váltottam szakmát és most már ki is mondhatom: cukrász vagyok! Ez olyan szintű büszkeséggel tölt el, hogy elmondani nem tudom.
A lényeg, hogy annak idején, amint a gyakorlaton elértünk a vajas tészták szintjét és szóba került a krémes, nem hagyhattam ki, hogy megtanuljam, hogyan is kell igazán finom francia krémest készíteni.
Szerintem nincs olyan ember – vagy legalábbis nagyon kevesen – aki nem szeretik a krémest és ha nem is a francia verzióját, hát legalább a simát. (tovább…)
A játék neve: Ismerjük meg egymást!
Ezt a játékot Szera indította útjára, azzal a kedves gondolattal, hogy így kicsit jobban megismerjük egymást és megtudjuk kit is rejtenek a blogok, melyeket oly sokan meglátogatunk. 🙂
Engem többen hívtak a játékba, remélem nem hagyok ki senkit (ha mégis jelezze): Kata, Bianka, Ildikó, Zsuzsi.
A játék szabályai:
Linkeld be azt az embert a blogodba, aki kipécézett.
Ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi.
Pécézz ki 7 embert, nevezd meg és linkeld be őket a blogodba.
Egy hozzászólásban értesítsd őket a blogukon, hogy meghívtad őket a játékra.
Bár nem sok olyan van, amit nem tudtok rólam, megpróbálok összeszedni 7 olyat, amit talán még nem hallottatok/olvastatok sehol. 🙂
Nagyon rég ettem ilyen levest. Emlékeimben élt 1-1 kósza folt róla, most március közeledtével elkészítettem. 🙂 És annyira finom, hogy elmondani nem tudom.
Mi nagyon szeretjük a savanyú bablevest, általában annál le is ragadok, de azt hiszem innentől kezdve talán erre fogok jobban koncentrálni.
A csajok is sokkal jobban fogadták, mint vártam: rengeteget ettek belőle! Öröm volt nézni, ahogy kanalazzák, illetve mártogatnak. (tovább…)
Egy recept és két finomságot kapunk a végére, persze csak ha szeretnénk. Működik és nekem nagyon bejött. Időt is spórolok és két nagyon finom nasit majszolhatunk.
Az alapja mindkettőnek a linzer tészta. Én nagyon sokáig nem készítettem linzert. Pedig a világ legegyszerűbb dolga, de sokáig fogalmam sem volt a receptjéről (sem).
Plusz: féltem is tőle. Hogy miért!? (tovább…)
Minden a fehér csokival kezdődött.
Egy édes láncreakció. Az egyébként is selymesen lágy fehér csokoládét el tudod képzelni, hogy tudnád még fokozni? Még több élvezetet nyújthat őnagysága, ha pl. megkaramellizálod.
Ezután a folyamat után már csak hab a tortán, hogy készíthetsz belőle forró csokoládé pálcákat, vagy golyókat, és abból pikáns, mennyei karamellás tejet.
Egy csoki, sokféle végkifejletet eredményezhet. Meglátod, egyszerű és a siker garantált!
A fehér csokit vagy szereted, vagy nem. Ha szereted, akkor ezután még inkább szeretni fogod, sőt egyenesen rajongani fogsz érte. Ha nem szereted, akkor is kóstold meg, mert akadnak, akik a “natúr” fehér csokit nem, de a karamellizált változatát bizony szeretik.
Semmiképp nem érdemes kihagyni, mert akár bonbon hüvelynek, akár tölteléknek, akár forró csokinak tökéletes alap lesz! Különleges, ami után mindenki megnyalja majd a 10 ujját, de minimum a szája szélét! (tovább…)
Sok dolgot készítek házilag. Újra és újra rájövök, hogy nem véletlenül. A házilag készült dolgok sokkal finomabbak, olykor olcsóbbak és feltétlenül minőségibb finomságok!
A soron következő a túró rudi.
Azért ez, mert mindenki szereti. 🙂
A mindenkibe beletartozunk ugyebár mi is, de főleg a lányok. Mivel nem éppen olcsó mulatság a finom csoda nagy tételben való megvásárlása, ezért gondoltam itt az idő, most elkészítem.
Amint ezt eldöntöttem tönkre ment a laptopom. Ajvé.
Ez a zserbó a cukrász gyakorlatos receptből készült. Neki álltam, hogy lesüssem azokat, amiket nem sütöttem gyakorlaton és amint kisült a zserbó szembesültem vele, hogy nem is vizsga tétel. 😛
Egyébként nem rossz, de van nekem régóta egy zserbó receptem, ami szerintem ennél százszor jobb, de egyszer megéri ezt is kipróbálni, hátha. 🙂 (tovább…)
Ha elmondom, hogy ez is közel 2 éve vár arra, hogy megjelenhessen itt a Nassoló Naplopó blogon……még magam is besírok! 😀 Pedig finom volt ám! 😉 (tovább…)
