Ez a csábító sütemény megszólalásig hasonlít egy krémsajtos verzióhoz, amit Ázsiában lehet kapni és olyan nagyon sokszor ki szerettem volna próbálni.
Nem tudom abban pontosan milyen hozzávalók vannak, de abba a receptbe, amit én találtam Philadelphia krémsajt kell, nem is egy és eddig nem vitt rá a lélek, hogy ilyen drága alapanyaggal kísérletezzek.

Ez egy csoda!

Kissé aggódtam miatta, de (gáz, hogy miközben ezt írom az jut eszembe, hogy kiejtéstől eltérően írott ige, mi a szótő, húzz oda egy függőleges vonalat, stb. ? – másodikos tananyag – 😀 Atya ég, ez már a végstádium!) nekifogtam, mert nagyon vonzott az elkészítése.

Tulajdonképpen ez egy nagyon könnyű piskóta, de krém nélkül, önmagában is eteti magát! Nem fojtós, sőt konkrétan szétolvad a szádban!

Már a készítési folyamat is nagyon tetszett, mert köszönhetően a házi tojásnak gyönyörűek voltak a színek.

Hozzávalók egy 18 centi átmérőjű formához:
6 tojás
100 gr finomliszt (süteményliszt)
100 gr vaj
100 gr cukor
100 gr tej
1 tk vanília aroma

A tejet és a vajat egy lábasban összemelegítem.
A robotgép táljába szitálom a lisztet, majd hozzáöntöm az összemelegedett tejes keveréket.
Elindítom a keverést, majd mehet hozzá a vanília aroma és egyesével a tojások sárgái.

A fehérjéket alacsony fokozaton elkezdjük habosítani, majd apró adagokban hozzákeverjük a cukrot.
Nem túl kemény habbá verjük alacsony fokozaton.
Olyan lágyabb legyen, mint a képen:

Ezután mehet hozzá a sárgájás massza, amit egy spatulával vagy habverővel alaposan beleforgatunk a fehérjébe.

A formánkat, ami nem kapcsos (lehet szögletes is) kívülről alufóliával beborítjuk, belül vékonyan kikenjük olajjal vagy margarinnal, beleszabjuk az aljába és az oldalára is a sütőpapírt, majd beleöntjük és elegyengetjük a masszát.

Egy magasabb falú tepsibe állítjuk, amibe a formánk köré forró vizet (legalább 80 fok) öntünk úgy, hogy legalább a formánk alsó harmadáig érjen.
150 fokon 60 percig sütjük ezt a szépséget, majd még melegen kiemelhetjük a formából ha nm bírunk várni és szeletelhetjük is egy recés késsel.

Igazából a kés úgy szalad benne, mint kés a vajban! Fantasztikus!

Nálunk önmagában elfogyott az egész! Nem kellett erre semmilyen szlötyi. 🙂

Tudom, a képek nem a legjobbak, de nézzétek el nekem, nem mehet minden egyszerre! 😀 Ráadásul ma rohadt fáradt is voltam!

Na, hogy tetszik? Kipróbálod? 😉

Print Friendly, PDF & Email