Ha szeretnél egy gyorsan elkészíthető és finom sós teasüteményt, akkor megtaláltad! Én nagyon szeretem ezt a fajta kis nasit, de mindig drágán előre csomagolva láttam csak különböző áruházak polcain.
Sós teasütemény
nassok
Csokicseppes keksz
A recept TücsökBogártól van, mostanában ráálltam a blogjára, mert sok finomságot találtam nála, amik rákerültek a majd megcsinálom listámra.
Most éppen a csokicseppes keksz volt soron.
Hozzávalók:
40 dkg liszt
6 dkg cukor
2 tk sütőpor
3 dl tejszín ( vagy 2,5 dl tejszín + 0,5 dl tej )
25 dkg süthető csoki pasztilla ( én étcsokit használtam )
csipet só
6 dkg cukor
2 tk sütőpor
3 dl tejszín ( vagy 2,5 dl tejszín + 0,5 dl tej )
25 dkg süthető csoki pasztilla ( én étcsokit használtam )
csipet só
Elkészítés :
A száraz hozzávalókat összekeverem.
Hozzáadom a csokikat.
Beleöntöm a tejszínt és kézzel összegyúrom a tésztát.
Sütőpapíros lemezre evőkanálnyi adagokat halmozok.
180 fokos sütőben 15-20 perc alatt halvány barnára sütöm.
Annak ellenére, hogy imádom az ilyen jellegű kekszeket azt kell mondjam ennek semmi íze. De mitől is lett volna. Ímmel-ámmal azért elfogyott, nem is arról van szó, de tuningolásra szorul a kekszecske. Gyorsnak gyors afelől semmi kétség.
Mogyoróvaj házilag
Bence és Emőke oldalán találtam és amíg nem próbáltam ki nem teljesen akartam elhinni, pedig semmi lehetetlenség nincs benne… Nos a problémám onnan ered, hogy készítettem egy mogyoróvajas kekszet a jómúltkor éshát nagyon finom lett… A gond csak az volt, hogy mogyoróvajat oly ritkán tudtam venni a lidl-ben, sehol máshol nem találok, pedig régen a tescoban is lehetett kapni.
Tehát kekszet ennék, de nincs mogyoróvaj. Pech!
Hó födte csillag mézes krémesből
Anyósom pár napja elkészítette a mézes krémesemet, de rétesliszttel – mert ő azt használ. Hát a tésztája sokkal porhanyósabb és szájpadlásra tapadósabb lett. Kérdezte milyen lett? Amúgy finom, de mondtam neki, hogy elkészítem a saját verziómban, kóstolja meg, mi a különbség. Mára megpuhult, szülinapja is van – Ezúton is NAGYON BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNUNK! – úgyhogy apa elvitt neki egy adagot kóstolóba. Teljesen más, mindenkinek ajánlom, hogy finomliszttel készítse ezt a süteményt.
A karácsonyi hangulatot szem előtt tartva csillag alakban helyeztem el a süti szeleteket és porcukorral hintettem, mint egyébként is. Ez a részleg anyukámékhoz ment reggel, húgom imádja! 🙂
A receptet már korábban posztoltam, ITT elolvashatod.
MELLÉKLET:
- A tésztalapokat egyenként 26×19 cm-es lapokká nyújtsuk.
- Ha eleve sütőpapíron nyújtjuk, egyszerűen áthúzhatjuk a tepsire.
- Én külön papírokra sorban kinyújtom a lapokat és utána sütöm meg őket 8-10 perc/lap alatt…
Bejgli
Karácsony nem telhet beigli nélkül. Vagyis én így vagyok vele és akármennyit is szitkozódom miatta, azért minden évben elkészítem remélve, hogy nem reped szét a teteje.
A beigli készítés körül olyan legendák keringenek, mint meg kell mérni a tészta súlyát, majd súlyra ugyannyi tölteléket kell bele tenni, hogy ne repedjen szét…hogy egy éjszakát állnia kell a tölteléknek…stb…
Szorgosan méricskéltem az összetevőket, mindent grammra pontosan kimértem, vártam, száradt a beigli, majd kisütöttem és szétrepedt. Mérges voltam, igen! És valahogy száraz is lett vagy nem is tudom.
Amikor felvetettem annak az ötletét, hogy kipróbálok egy másik receptet apa hevesen elkezdett tiltakozni, mert abból szerinte sose sül ki semmi jó és ráadásul ez a beigli tökéletes, mert végre több benne a töltelék, mint a tészta, egyszóval neki megfelel és pont.
De nekem nem!
Hát ebből az indíttatásból kezdtem el keresgélni, amikor Adél egyik bejegyzését olvastam, hogy készen lettek a beiglijei. Gondoltam ő mindig olyan jókat készít, elkérem a receptet és fejest ugrom az elkészítésébe.
Limara pékségébe irányított, hát őérte is oda vagyok, úgyhogy “ez rossz nem lehet” címszóval kezdtem neki a sütésnek. 🙂
Azért bemásolom ide a receptet, hogy meglegyen könnyen bármi történik:
Hozzávalók:
90 dkg liszt
25 dkg margarin
12.5 dkg zsír
10 dkg porcukor
2.5 dkg élesztő (egy csomag száraz élesztő)
2 db tojássárgája
1 dkg só
1 dl hideg tejszín
2,5 dl hideg víz (nekem elég volt 2 dl)
+ 1 tojás a lekenéshez
Mák vagy dió töltelék 6 db beiglihez:
70 dkg mák vagy dió
50 dkg kristálycukor
15 dkg zsemlemorzsa
0.5 l víz
mazsola, őrölt fahéj, sok reszelt citromhéj, késhegynyi őrölt pirított szegfűszeg
A vizet a cukorral jól fel kell forralni.
És utána ráönteni a többi összekevert hozzávalókkal.
Jól ki kell hűteni. Célszerű előző nap elkészíteni.
A receptből 6 db fél kilós beigli lesz. A tésztából 6 db 27 dkg tésztának kell kijönnie (nekem 28 dkg-os lett, de feleztem a tésztát).
A tölteléknek ugyanannyi dkg-nak kell lennie mint a tésztának. Tehát egy 27 dkg-os tésztát 27 dkg töltelékkel kell megtölteni.
Az élesztőt a lisztbe bele kell morzsolni, nem kell keleszteni.
A tészta nyújtásánál sem a deszkát,sem a tésztát nem kell lisztezni. Délután mikor elkészül a beigli akkor le kell kenni tojássárgájával, hagyni kell száradni , este le kell kenni tojásfehérjével.
Éjszaka hüvős helyen de nem hütőben kell tárolni. Ha meleg helyen van tárolva akkor túlkel. És csak reggel szabad sütni!
Akkor már nem kell újra megkenni semmivel, hanem hurkapálcikával megszúrkálni több helyen középen a legaljáig a tésztának. Ez azért fontos,hogy a gőz ki tudjon belőle jönni.
Légkeverős sütőben, középen, 180 fokon, 25-30-ig kell sütni.
Tehát mint mondtam én mindent feleztem, mert csak 3 beiglit készítettem, így lettek 288 grammosak.
A töltelékkel már úgy voltam, hogy nem méregettem, csak belelapogattam szépen egyenletesen a tésztára, és ennek ellenére nem repedtek szét, pedig egyik beigli szemmel láthatóan nagyobb lett a másik kettőnél, úgyhogy mítosz megcáfolva. 🙂
Tényleg nem kell lisztezni semmit nyújtáskor, szép vékonyra lehet nyújtani a tésztát és jól meg lehet tömni töltelékkel. Amikor felvágtam, apa még akkor is ott pampogott a fülembe, hogy márpedig ő azt szereti, ha meg van tömve anyaggal a cucc és feleslegesen csinálok mindig új verziót a régi tökéletesen megfelelt…amikor megláttuk a szeletet közöltem, hogy erre merjen rosszat szólni, hogy vastag a tészta és nincs benne elég töltelék… 🙂 Tökéletes szelet lett. Pont fain arányokkal. Alig tészta, full töltelék és ráadásul finom is nagyon! 🙂
(Azért lehet a sütési mód sem mindegy – sőt szinte biztos, mert légkeverést írt ennél is – de már nem jelent számomra problémát ez sem…hogy miért? Hamarosan elárulom! :))
Szép is lett, teljesen oda voltam meg vissza! 🙂 Ez lett nálunk 2011 beiglije, és remélhetőleg innentől kezdve évente ugyanígy fogok tudni örülni a szép végeredménynek. Köszönöm a receptet!
Egy szelet képet mellékelek, amint felszeletelem a következő rudat! 🙂
Íme:
FRISS: Íme a tavaly készült bejglik…azt hiszem ezek idén határozottan jobban sikerültek. (Mondjuk ez a tavalyi második sütés, ami már szétnyílt, az első nem…)
Raffaello golyók
Mivel a bonbon készítéssel annyi meg annyi rákészülés után meggyűlt a bajom, ezért muszáj voltam új gasztro ajándék ötlet után nézni, de szerencsére nem kellett soká várnom, mert Illéskrisz posztolt egyet a Raffaello golyócskákról, aminek elkészítéséhez nyomban én is nekifogtam!
Tökéletesen sikerültek, némi változtatással: én a közepükbe raktam 1-1 szem blansírozott mandulát is. Végülis a boltiban is van, nem? 🙂
Ez lett egy vendégváró falatka és egyben a bonbonos ajándék dobozokba is került belőle pár szem. 🙂
Bemásolom ide is a receptet, de köszönet érte Illéskrisznek!
Hozzávalók kb. 30 db. golyóhoz: 2 dl tejszín, 10 dkg fehér csokoládé, 5 dkg tea vaj / nem margarin /, 20 dkg kókuszreszelék, 3 evőkanál cukor, csipet só. Kókusz a hempergetéshez.
A tejszínt felmelegítjük és közben beletördeljük a csokoládét. Mikor teljesen felolvadt a csokoládé, hozzáadjuk a vajat a sót és a cukrot is. Elkeverjük és beleszórjuk a kókuszt. Pár percig, állandóan kevergetve összefőzzük az egészet. Megvárjuk míg kihűl és utána betesszük a hűtőbe dermedni. Mikor teljesen megkeményedett a massza, akkor tudunk szép golyókat formázni belőle. Kókuszban megforgatjuk a golyókat és minyon papírba rakosgatjuk őket. Tálalásig hűtőben tartjuk.
Olyan kis guszta, nem?
Szerencsesüti (nem szép, de finom)
Rozmaring és Csokoládé oldalán találtam most ezt a szerencsesüti receptet. Már régóta akartam készíteni szerencsesütit, de valahogy sose jutottam odáig. Most viszont megfelelőnek találtam az alkalmat, viszont bokros teendőim közt sikerült összecsapnom. :S
Kerestem jóslatokat, bölcsességeket, kívánságokat a neten és 30 db-ot papírra vetettem. Apa szépen felsodorgatta nekem őket. Köszi apa!
Kerestem jóslatokat, bölcsességeket, kívánságokat a neten és 30 db-ot papírra vetettem. Apa szépen felsodorgatta nekem őket. Köszi apa!
Én addig összekutyultam a tésztát:
Hozzávalók – kb. 30 db. sütihez –
– 10 dkg liszt
– 2 tojás
– 2 nagy ek. margarin
– 2 csipet só
– 2 csipet szódabikarbóna
– 4 ek. cukor
– 2 tk. vaníliás cukor
– a mondatokat tartalmazó piciny cetlik
Elkészítés
Az összetevőket egyenletesen és erőteljesen dolgozzuk össze, majd a tésztát nyújtsuk ki 2-3 mm vastagságúra. Vágjunk belőle egy sütikiszúró segítségével kb. 5 cm átmérőjű köröket. Ez után a cetliket hajtsuk össze egészen kicsire, helyezzük a tésztába, majd a tészta szélét kenjük meg vízzel és ragasszuk össze. Ekkor félköröket kapunk. A félköröket két szélünknél fogva óvatosan hajtsuk félbe.
Az összetevőket egyenletesen és erőteljesen dolgozzuk össze, majd a tésztát nyújtsuk ki 2-3 mm vastagságúra. Vágjunk belőle egy sütikiszúró segítségével kb. 5 cm átmérőjű köröket. Ez után a cetliket hajtsuk össze egészen kicsire, helyezzük a tésztába, majd a tészta szélét kenjük meg vízzel és ragasszuk össze. Ekkor félköröket kapunk. A félköröket két szélünknél fogva óvatosan hajtsuk félbe.
Helyezzük őket sütőpapírral bélelt tepsire, s 180 fokon 10-12 perc alatt süssük aranybarnára. Kihűlés után már törhető is.
Nem lettek tökéletesek, nagyon nem, de használhatóak és finomak is! 😀
Majd kipróbálok több receptet is még, de idén szilveszterkor ezek a szerencsesütik “mutatják nekünk az utat”! 🙂
Az én idézetem: Többet ér az élet egy egészséges koldusnak, mint egy beteg királynak.
Szezámos-grillázsos trüffel
Ez egy olyan trüffel, amit ha egyszer elkészítesz, onnantól nincs megállás! Legalábbis nálunk ezt mutatja az elmúlt pár hét statisztikája. 🙂
Ottis főz…de még milyen jól! Nála találtam ezt a trüffelt még karácsony előtt, hát beszereztem hozzá, ami kellett, de nem egy ördöngős dolog. Szimpi, hogy gyorsan elkészül és isteni finom! Meg persze fainul hízlal is! 🙂
Szezámmagos-grillázs trüffel (30 darab lesz belőle)
Hozzávalók: 50 g vaj, 0,7 dl tejszín, 20 dkg tejcsokoládé, 1 bögre cukor, 1 bögre szezámmag.
Elkészítés: Először elkészítjük a grillázst. Egy bögre cukrot kevés vízzel karamellizálunk, majd hozzáöntünk egy bögre szezámmagot és addig kavarjuk, amíg a cukor rászárad. Egy keveset hűlni hagyjuk, majd konyhai robotgéppel darabosra turmixszoljuk. Ezután a vajat a tejszínnel felforraljuk, lehúzzuk a tűzről, és az összetördelt csokoládét megolvasztjuk benne. Végül belekavarunk 10 dkg szezámmagos grillázst és fagyasztóba rakjuk kb. 15 percre. Miután enyhén megdermedt golyókat formázunk és a maradék szezámmagos grillázsba hempergetjük őket és hideg helyre rakjuk dermedni. Tálaláskor apró kis papír kapszlikba helyezzük.
UPDATE: Tortafüggő Marisz készítette el a minap ezt a trüffelt és a bejegyzését olvasva ötlött szembe egy fontos tény, hogy elfelejtettem bele írni a receptembe, hogy bizony bizony a megkötött szezámos égetett cukrot én ugyan beraktam az aprítómba, de meg is bántam. Nem ment tönkre a gépezet, viszont egyértelműen kemény diónak bizonyult számára és nem is tudott megbírkózni a feladattal, így ez a megoldás vált be:
Vastagabb zacskóba bele a kézzel – amennyire csak tudtam – össze tört égetett cukor, szája összefog, alá és rá egy konyharuha és a fém klopfolóm sima felével minden dühömet kiadva csapkodtam, míg porrá nem zúztam a javát. Nem tökéletes a módszer, de nagyon jó stressz oldó is. 🙂 Kisebb-nagyobb darabkák (ahogy a képen is látszik) maradtak benne, a legnagyobb ilyenek a pocómban végezték, a többibe hempergettem. 🙂
Mindenkinek ez ízlett a legjobban! Azóta már készítettem és a héten ismét fogok! Akinek van kedve próbálja ki, mert nagyon nagyon megéri!
Tiramisu golyók
Életemben először és egyben utoljára vettem mascarponet. A karácsony előtti nagy rohanásban gyorsan egyik késő esti órában úgy határoztam gyorsan-gyorsan össze dobok egy ilyen tiramisu golyó recit. Hát a kapkodásnak és a fáradtságnak meg lett a böjtje: semmi íze nem volt. Miért is lett volna, hisz az eredeti recept nem tartalmaz semmi ízes alapanyagot. És ez akkor nekem ott éjjel fel sem tűnt.
Elfelejtettem felírni, honnan is néztem a receptet, de lehet jobb is ha nem nevezem meg a forrást, mert ez így eléggé semmilyen golyó.
Elfelejtettem felírni, honnan is néztem a receptet, de lehet jobb is ha nem nevezem meg a forrást, mert ez így eléggé semmilyen golyó.
Inkább leírom az én verziómat, hogy képzelem el:
2-4 ek erős kávé
20 dkg darált keksz
15 dkg mascarpone
1 ek porcukor
vanília aroma vagy vaníliás cukor
rumaroma
kakaópor
Mindent össze kell gyúrni és beleforgatni a kakaóporba (ami ráadásul holland kakaópor volt esetemben, de abból is jobb a sima – nem annyira keserű).
Nos, se rumaroma, se vaníliás cukor, semmi nem volt az eredeti receptben, csak kávé. Lehet a mascarpone egy részét még tejszínnel helyettesíteném, ugyanis a ragsztáson kívül semmi más funkciója nincs, a tejszíntől lehet kissé krémesebb lenne. Hát ezzel nem voltam megelégedve se én se senki, de azért pofásan nézett ki! 🙂
Életem első bonbonjai ezek voltak
Elég régen követtem már el ezt a merényletet, de mindenképp megemlékeznék róla. Ekkor még nem ismertem a bonbon készítés csodálatos, ámde furfangos világát, egyszerűen csak jött egy bogár és nekiálltam.
Nem volt nehéz, már sokan leírták azóta, de most megteszem én is. Beoltós módszerrel estem neki egy viszonylag puha, ámde nem szilikonos jégkocka készítő formának. Csoki 2/3-át megolvasztottam vízgőz fölött, majd levéve beleraktam a maradék 1/3-ot, elkevertem benne – míg teljesen elolvadt mind. Aztán ecsettel kikentem a formákat és beraktam a hűtőbe kicsit.
Mikor kivettem újra kikentem csokival mindet és újra pár percre bementek a hűtőbe.
Elkészítettem a tölteléket, ami úgy nézett ki, hogy:
5 dkg csoki
1,3 dl tejszín
1/2 cs habfixáló
fél rúd vanília
3 db pillecukor
1 ek alkohol (bármi)
Ez elméletileg egyfajta csokimousse.
A tejszínből kb. 2 ek-t a vanília magjaival melegítünk, majd hozzá adjuk a darabolt csokit és a pillecukrokat. Egyneművé válik. (Itt bele tehetjük az alkoholt is, én kihagytam.)
A maradék tejszínt kemény habbá verjük, hozzá adjuk közben a habfixálót, majd hozzá forgatjuk a csokis masszához. Hűtőbe rakjuk hűlni.
Amikor kihűlt 2/3-ig töltjük a bonbonokat.
Kicsit még ráhűtöttem, aztán a csokit újra vízgőz fölött megolvasztva (ha netán megdermedt volna) lezártam őket. és ismét hűtőbe raktam.
Kinyomkodtam a formából, de szépen potyogtak is kifelé, fényesek is lettek és szépek is (már amennyiben szép lehet egy jégkocka készítőben készült bonbon, ami elég nagy is ráadásul! :)).
Ja, hát lesorjázni nem mindet sikerült szépen, de istenem, elsőre jó volt ez! 🙂
Sikeresen temperáltam is, mert fényes lett: íme a belső.
Aztán készült egy karamelles belsővel is:
12,5 dkg cukor
125 ml tejszín
1 van. rúd
2 dkg vaj
3 dkg méz
csipet só
Cukrot karamellizáljuk, majd hozzá öntjük a tejszínt.
Ha felolvasdt benne a karamell hozzá a vanília rúd magjai, a vaj, méz és a só, majd addig főzni, míg kavarásnál meglátjuk az edény alját.
Levesszük a tűzről és hűlni hagyjuk. Sós mogyoróvajjal rétegezve tiszta snickers utánzat. (Állítólag, mert nekem kemény lett a karamell és nem is volt itthon mogyoróvajam.)
De ez is életképes volt és akkor ez volt a lényeg.