dió

Esterházy torta

Ha már megkésett bejegyzések, íme még egy! 🙂
Ezt a tortát 2011. szeptemberében készítettem anyukám születésnapjára. 🙂
Nem akarom sokat ragozni, életem első Esterházy tortája volt, sikeres, elfogyott, ízlett, de OLYAN TÖMÉÉÉÉNY, hogy eszméletlen! 🙂

A Citromhab blogról vettem a receptet, az aktuális Segítsüti-re készült egy ilyen tortácska.

Egy szelet

Hozzávalók 24 cm-es tortaformához

A tésztához
10 tojásfehérje
350 g cukor
300 g darált dió
100 g liszt

A krémhez
40 g vaníliás pudingpor
400 ml tej
100 g cukor
160 g darált dió
200 ml tejszín
40 ml rum

A díszítéshez
250 g porcukor
1 közepes méretű tojásfehérje
50 g étcsokoládé
1 teáskanál étolaj
100 g darált dió
100 ml tejszín

Elkészítés:
A tésztához a tojások fehérjét a cukorral kemény habbá verjük és óvatosan beleforgatjuk a liszt és dió keverékét. Sütőpapírral bélelt tortaformában, 180 fokra melegített sütőben öt tortalapot sütünk. A sütési idő 5-10 perc laponként.
Célszerű a tészta hozzávalóit 5 részre osztani és a fent leírt műveletet ötször elvégezni, így teljesen azonos vastagságú lapokat kapunk.

Az egyik lap… nini, megrágta egy egér! 🙂

A krémhez a pudingporból, cukorból és tejből pudingot főzünk. Ha kihűlt belekeverjük a diót, a rumot és a keményre vert tejszínt.

A krém

A lapokat a krémmel megkenve rétegezzük, végül a torta oldalát is bevonjuk.

Lapok betöltve

A mázhoz a tojásfehérjét lazán felverjük, hozzáadjuk a porcukrot és a torta tetejére simítjuk.

Formázva és körbe kenve
Oldalára darált dió…

Az étcsokoládét az étolajjal gőz fölött megolvasztjuk, csíkokat rajzolunk a mázra és késpengével, ellentétes irányban széthúzgáljuk.

…tetejére cukormáz…

A torta oldalát darált dióval díszítjük és a kemény habbá vert tejszínből körben habrózsákat nyomunk a tetejére.

…díszítésként tejszínhab. 🙂

És még pár kép:

Rossz a kép…ROSSZ! :S

Ui.: az ellentétes húzogatást nem sikerült épp akkor felfognom! 🙂

Bejgli

Karácsony nem telhet beigli nélkül. Vagyis én így vagyok vele és akármennyit is szitkozódom miatta, azért minden évben elkészítem remélve, hogy nem reped szét a teteje.

A beigli készítés körül olyan legendák keringenek, mint meg kell mérni a tészta súlyát, majd súlyra ugyannyi tölteléket kell bele tenni, hogy ne repedjen szét…hogy egy éjszakát állnia kell a tölteléknek…stb…

Szorgosan méricskéltem az összetevőket, mindent grammra pontosan kimértem, vártam, száradt a beigli, majd kisütöttem és szétrepedt. Mérges voltam, igen! És valahogy száraz is lett vagy nem is tudom.

Amikor felvetettem annak az ötletét, hogy kipróbálok egy másik receptet apa hevesen elkezdett tiltakozni, mert abból szerinte sose sül ki semmi jó és ráadásul ez a beigli tökéletes, mert végre több benne a töltelék, mint a tészta, egyszóval neki megfelel és pont.
De nekem nem!
Hát ebből az indíttatásból kezdtem el keresgélni, amikor Adél egyik bejegyzését olvastam, hogy készen lettek a beiglijei. Gondoltam ő mindig olyan jókat készít, elkérem a receptet és fejest ugrom az elkészítésébe.
Limara pékségébe irányított, hát őérte is oda vagyok, úgyhogy “ez rossz nem lehet” címszóval kezdtem neki a sütésnek. 🙂
Azért bemásolom ide a receptet, hogy meglegyen könnyen bármi történik:


Hozzávalók:
90 dkg liszt
25 dkg margarin
12.5 dkg zsír
10 dkg porcukor
2.5 dkg élesztő (egy csomag száraz élesztő)
2 db tojássárgája
1 dkg só
1 dl hideg tejszín
2,5 dl hideg víz (nekem elég volt 2 dl)

+ 1 tojás a lekenéshez

Mák vagy dió töltelék 6 db beiglihez:
70 dkg mák vagy dió
50 dkg kristálycukor
15 dkg zsemlemorzsa
0.5 l víz
mazsola, őrölt fahéj, sok reszelt citromhéj, késhegynyi őrölt pirított szegfűszeg

A vizet a cukorral jól fel kell forralni.
És utána ráönteni a többi összekevert hozzávalókkal.
Jól ki kell hűteni. Célszerű előző nap elkészíteni.

A receptből 6 db fél kilós beigli lesz. A tésztából 6 db 27 dkg tésztának kell kijönnie (nekem 28 dkg-os lett, de feleztem a tésztát).
A tölteléknek ugyanannyi dkg-nak kell lennie mint a tésztának. Tehát egy 27 dkg-os tésztát 27 dkg töltelékkel kell megtölteni.
Az élesztőt a lisztbe bele kell morzsolni, nem kell keleszteni.
A tészta nyújtásánál sem a deszkát,sem a tésztát nem kell lisztezni. Délután mikor elkészül a beigli akkor le kell kenni tojássárgájával, hagyni kell száradni , este le kell kenni tojásfehérjével.
Éjszaka hüvős helyen de nem hütőben kell tárolni. Ha meleg helyen van tárolva akkor túlkel. És csak reggel szabad sütni!

Akkor már nem kell újra megkenni semmivel, hanem hurkapálcikával megszúrkálni több helyen középen a legaljáig a tésztának. Ez azért fontos,hogy a gőz ki tudjon belőle jönni.
Légkeverős sütőben, középen, 180 fokon, 25-30-ig kell sütni.

Tehát mint mondtam én mindent feleztem, mert csak 3 beiglit készítettem, így lettek 288 grammosak.
A töltelékkel már úgy voltam, hogy nem méregettem, csak belelapogattam szépen egyenletesen a tésztára, és ennek ellenére nem repedtek szét, pedig egyik beigli szemmel láthatóan nagyobb lett a másik kettőnél, úgyhogy mítosz megcáfolva. 🙂

Tényleg nem kell lisztezni semmit nyújtáskor, szép vékonyra lehet nyújtani a tésztát és jól meg lehet tömni töltelékkel. Amikor felvágtam, apa még akkor is ott pampogott a fülembe, hogy márpedig ő azt szereti, ha meg van tömve anyaggal a cucc és feleslegesen csinálok mindig új verziót a régi tökéletesen megfelelt…amikor megláttuk a szeletet közöltem, hogy erre merjen rosszat szólni, hogy vastag a tészta és nincs benne elég töltelék… 🙂 Tökéletes szelet lett. Pont fain arányokkal. Alig tészta, full töltelék és ráadásul finom is nagyon! 🙂
(Azért lehet a sütési mód sem mindegy – sőt szinte biztos, mert légkeverést írt ennél is – de már nem jelent számomra problémát ez sem…hogy miért? Hamarosan elárulom! :))

Szép is lett, teljesen oda voltam meg vissza! 🙂 Ez lett nálunk 2011 beiglije, és remélhetőleg innentől kezdve évente ugyanígy fogok tudni örülni a szép végeredménynek. Köszönöm a receptet!
Egy szelet képet mellékelek, amint felszeletelem a következő rudat! 🙂

Íme:
FRISS: Íme a tavaly készült bejglik…azt hiszem ezek idén határozottan jobban sikerültek. (Mondjuk ez a tavalyi második sütés, ami már szétnyílt, az első nem…)

1 3 4 5