Searching for "torta"

Szezámos-grillázsos trüffel

Ez egy olyan trüffel, amit ha egyszer elkészítesz, onnantól nincs megállás! Legalábbis nálunk ezt mutatja az elmúlt pár hét statisztikája. 🙂

Ottis főz…de még milyen jól! Nála találtam ezt a trüffelt még karácsony előtt, hát beszereztem hozzá, ami kellett, de nem egy ördöngős dolog. Szimpi, hogy gyorsan elkészül és isteni finom! Meg persze fainul hízlal is! 🙂

Szezámmagos-grillázs trüffel (30 darab lesz belőle)

Hozzávalók: 50 g vaj, 0,7 dl tejszín, 20 dkg tejcsokoládé, 1 bögre cukor, 1 bögre szezámmag.
Elkészítés: Először elkészítjük a grillázst. Egy bögre cukrot kevés vízzel karamellizálunk, majd hozzáöntünk egy bögre szezámmagot és addig kavarjuk, amíg a cukor rászárad. Egy keveset hűlni hagyjuk, majd konyhai robotgéppel darabosra turmixszoljuk. Ezután a vajat a tejszínnel felforraljuk, lehúzzuk a tűzről, és az összetördelt csokoládét megolvasztjuk benne. Végül belekavarunk 10 dkg szezámmagos grillázst és fagyasztóba rakjuk kb. 15 percre. Miután enyhén megdermedt golyókat formázunk és a maradék szezámmagos grillázsba hempergetjük őket és hideg helyre rakjuk dermedni. Tálaláskor apró kis papír kapszlikba helyezzük.

UPDATE: Tortafüggő Marisz készítette el a minap ezt a trüffelt és a bejegyzését olvasva ötlött szembe egy fontos tény, hogy elfelejtettem bele írni a receptembe, hogy bizony bizony a megkötött szezámos égetett cukrot én ugyan beraktam az aprítómba, de meg is bántam. Nem ment tönkre a gépezet, viszont egyértelműen kemény diónak bizonyult számára és nem is tudott megbírkózni a feladattal, így ez a megoldás vált be:
Vastagabb zacskóba bele a kézzel – amennyire csak tudtam – össze tört égetett cukor, szája összefog, alá és rá egy konyharuha és a fém klopfolóm sima felével minden dühömet kiadva csapkodtam, míg porrá nem zúztam a javát. Nem tökéletes a módszer, de nagyon jó stressz oldó is. 🙂 Kisebb-nagyobb darabkák (ahogy a képen is látszik) maradtak benne, a legnagyobb ilyenek a pocómban végezték, a többibe hempergettem. 🙂


Mindenkinek ez ízlett a legjobban! Azóta már készítettem és a héten ismét fogok! Akinek van kedve próbálja ki, mert nagyon nagyon megéri!

Hófehér macaron

TücsökBogár blogja nagy kedvenc lett mostanában nálam. És ennek nem más az oka, minthogy nála az én ízlésemnek megfelelő recepteket találok. Ennek a tökéletes macaronnak is ilyen a receptje. Bármennyire is állítja Latsia, hogy az övé a tökéletes és hogy még egy gyerek is meg tudja csinálni…én úgy érzem ez nem így van. Persze mindez nem a szó szoros értelmében értendű és nem akarom egyáltalán bántani, távol álljék tőlem, de ugye mindenkinek más a “tökéletes”, a megfelelő.
Hát én akármennyire is szerettem volna és próbálkoztam az ő macaron receptjével, szórul szóra betartva azt, sose sikerült a macaronom ilyenre.
És ekkor jött TücsökBogár fehér macaronja, ahogy nézegettem a blogját. Kicsit óckodtam én ettől a cukorszirupos verziótól, de végül a kíváncsiságom és a tenni akarásom rávitt, hogy készítsem el. És milyen jól tettem! Külsőre is tökéletes lenne, mert nyomócső híján a nagyja csálé lett, mivel zacskóból nyomtam a halmokat, belsőre meg sokkal finomabb, mint az eddigi verzióim. Tehát a konklúzió: én ennél maradok és pont.
Eddigi próbálkozásaim:
Macaron 1
Macaron 2
A többi szóra sem volt érdemes. 🙂

Azt hiszem magáért beszélnek a drágák és ennél már csak jobbak lehetnek! 🙂

Hozzávalók:
80 g tojásfehérje (ez 3 M-es méretűnek felel meg)
25 g cukor
100 g finomra darált mandula
100 g porcukor
100 g cukor
35 g víz
A töltelékhez:
5 dkg jó minőségű étcsokoládé
1/2 dl tejszín
A tojásfehérjéket 1 napig szobahőmérsékleten pihentetjük (nekem vagy 4 napig voltak a hűtőben, így is jó lett, de legközelebb kint hagyom, meglátjuk úgy mit mutat).
A finomra darált mandulát és a porcukrot átszitáljuk.
Összekeverjük, majd hozzáforgatjuk a tojásfehérje felét.(csak úgy simán…össze fog állni, de majd a szirupos hab szépen fellazítja!)
A vízből és a 10 dkg cukorból szirupot főzünk amíg 110 fokos nem lesz (nem hőmérőztem, ezért én is forrástól számított 4-5 percig főztem még a szirupot).
Közben a tojásfehérje másik feléből a 2,5 dkg cukorral félkemény habot verünk, ehhez csorgatjuk szép vékony sugárban folyamatos verés közben a forró cukorszirupot.
Addig verjük amíg ki nem hűl (kb. 10 perc – nekem kevesebb is elég volt). Hozzáforgatjuk a mandulás keverékhez.
6-os idomcsővel ellátott habzsákból 20 forintos nagyságú halmokat nyomunk szilikonlapos sütőlemezre, majd pihentetés nélkül 150 fokra előmelegített sütőben 13-15 percig sütjük. (Cső hiányában zacskóból nyomva deformált halmokkal kissé megrogytak a habcsókjaim, de láthatóan így is jól mutattak!)
Ha megkocogtatjuk a tetejét és még lötyög, akkor süssük pár perccel tovább.
A sütőlemezen hagyjuk kihűlni.
Megtöltjük a csokoládékrémmel, amihez a tejszínt felforraljuk, majd a tűzről levéve hozzákeverjük a csokoládét.
Addig keverjük, amíg a krém be nem sűrűsödik.




Nagyon finomak! A szirup végett olyan lány az egész! Nem mondom, hogy másnak is ez lesz a tökéletes, de ha nem vagy megelégedve az eddig készített macaronjaiddal, érdemes ezt a receptet is kipróbálnod, hátha! Én nem csalódtam!

Esterházy praliné


Emőke fejéből pattant ki a recept és osztotta meg a nagyérdeművel, így nem volt kérdés, hogy kipróbáljam, mit is mutat az Eszterházy torta íze bonbon formájában. Az eredmény nálunk megosztó volt: Nekem, Petrának és apának baromira ízlett, anyukámnak annyira nem, hugom kiköpte. (Az érdekesség, hogy apa nem szereti a diósakat, míg anyumék igen, de itt fordult a kocka.)
Fittyet hányva a finnyásokra bepusziltuk az összeset!
Megosztom veletek a receptet, bár Emőkénél is rátaláltok az eredeti verzióra, tessék benézni hozzá és a műhelyébe, mert ott aztán készülnek finomságok!

Hozzávalók (27 db):
14×14 cm-es sütőkeret használatával vagy mint én egy püspökkenyér formával 🙂
Diókrém:
15 dkg dió
3 ek kristálycukor
3 ek tejszín (20 %)
fél tk vaj
Fehér csokoládé krém (ganache):
40 g tejszín (20 %)
15 dkg fehér csokoládé
fél rúd vanília kikapart magjai
1 tk konyak (vagy rum)
Bevonáshoz:
20 dkg fehér csokoládé
Díszítéshez:
3-5 dkg étcsokoládé
  1. Egy teflon serpenyőben pirítsuk át a megtört dióbelet, távolítsuk el a héját, majd daráljuk le. (Nem bírtam kivárni, hogy lepucolgassam, én ledaráltam úgy ahogy volt, ezért lett barnább a dió töltelékem.)
  2. A ledarált diót tegyük vissza a serpenyőbe és a cukorral együtt pár percig pirítsuk. Ennyi idő alatt a cukor megolvad és nem fog ropogni a fogunk alatt. (Én ezt sem bírtam kivágni, plusz az egyetlen serpenyőmben minden leég, így nekem maradtak a cukor darabok pár perc után is, de én kifejezetten élveztem, hogy kissé ropog, mikor eszem!)
  3. Adjuk hozzá a tejszínt, végül a vajat. Keverjük jól össze.
  4. Az így elkészült masszát tegyük egy 14×14 cm-es sütőkeretbe, vagy ehhez hasonló tálkába (mint nálam a püspökkenyér forma – sütőpapírral kibélelve pont ideális ehhez a mennyiséghez) és oszlassuk el egyenletesen. A felesleges zsíradékot egy papírtörlővel itassuk fel.
  5. Készítsük el a fehércsokoládés krémet. A tejszínt épp csak forraljuk fel. Vegyük le a tűzről, adjuk hozzá a csokoládét és keverjük el. (Ha nem olvadna fel azonnal, egy picit visszatehetjük melegedni). Adjuk hozzá a vanílía rúd kikapart magjait és a konyakot.  Öntsük az egészet a dióréteg tetejére. Amint kihült, tegyük a hűtőbe 1 éjszakára. (hát ezt nagyon nehezen vártam ki!)
  6. Egy éles késsel vágjuk körbe a keretet (vagy szimplán csak emeljük ki a sütőpapírral együtt). A felesleges zsíradékot ismét itassuk fel egy papírtörlővel.
  7. Vágjuk 3x7db vagy 21 vagy 27 egyenlő nagyságú téglatestre.
  8. Vízgőz fölött olvasszunk fel 20 dkg fehér csokoládét. Mártóvilla segítségével mártogassuk meg egyenként a szeleteket és hagyjuk lecsöpögni gitter/áthúzó rácson vagy sütőpapíron a felesleges csokoládét, majd dermedésig tegyük hűtőbe.
  9. Olvasszunk fel az étcsokoládét, tegyük egy zacskóba, vágjuk ki az egyik sarkát és csíkozzuk be a már megdermedt bonbont/pralinét, lehetőleg “Eszterházy formájúra” (Hosszában becsíkozzuk a bonbonok tetejét, majd fogpiszkáló segítségével bizonyos távolságokban felülről lefelé belehúzgálunk. Ha kisé melegen tesszük rá a csokit, akkor kicsit megolvasztja a bevonatot és így könnyebben húzhatjuk a fogpiszkálót.). Tegyük vissza a hűtőbe és amint megdermedt fogyaszthatjuk.

Bolognai spagetti


Szeretjük nagyon, dehát ki ne szeretné? Ez most a GBB burgonyából megmaradt szósszal készült, nem túl szaftosan, de készült már jó sok szafttal is! 🙂

850 gramm pulykamellet ledaráltam.
2 közepes fej hagymát felaprítottam és kevés olajon megdinszteltem, majd ráraktam a darált húst és fehéredésig pirítottam (ezután ezen a ponton tehetünk bele bort – ki fehéret, ki vöröset, de száraz legyen).
Sóztam, borsoztam, 1 ek oregánót, 1 ek bazsalikomot, késhegynyi szerecsendiót és pici kakukkfüvet szórtam rá, 3 gerezd fokhagymát is rádobtam felaprítva, majd rálocsoltam egy 500 grammos doboz sűrített paradicsomot és öntöttem hozzá kb. 1 dl tejet és hagytam hogy a husi megpuhuljon.
Közben kifőzzük sós, olajos vízben a tésztát al dente és lehet is tálalni bőven megszórva reszelt trappista sajttal. (Van aki még ketchupot is nyom rá! :))
FONTOS! Így spagettihez viszont tehetünk hozzá több paradicsomszószt és tejet, hogy folyósabb legyen, de ez ízlés dolga. 🙂  …. jobb ha van leve! 🙂

Zserbó golyó

IMG_6443
Ki ne szeretné a zserbót? Olyan ember nincs…legalábbis felénk. Ez a kis szösszenet nem igényel annyi macerát és az íze aaaaaaaaz ZSERBÓ! :)HOZZÁVALÓK:
15 dkg darált dió
8 dkg cukor
2-3 evőkanál sárgabarack lekvár
késhegynyi fahéj15 dkg étcsoki
5 dkg vaj
pár csepp rumaromapár szem negyedelt dió a tetejére
A diót elkeverem a cukorral és a fahéjjal. Lassan elkezdem hozzáadagolni a lekvárt. Csak annyit teszek bele, hogy majd formálni tudjam.
Kicsit vizes kézzel 4-5 centis golyókat formázok.
Egy kisebb edényben a vajat összeolvasztom a csokival, a végén hozzákeverem a rumaromát.
A golyókat egyenként megforgatom a mázban, villával alányúlok, és tortarácsra helyezem. A végén negyed diószemet tűzök mindegyik tetejére. Hűtőbe teszem dermedni.

Kissé meglódult a lekvár és nem volt kedvem újra diót darálni, hogy felvegye, így kissé lágyabbak lettek a golyók, de elfogytak, viszont mártani volt nehezebb így!
IMG_6448

Folyékony fondant (cukormáz)

Mivel egyszer volt szerencsém a Miele főzősuliban Farkas Vilivel közösen főzőcskézni és beszélgettünk a sütikről, tortákról, bonbonokról, adott pár tippet, így az ő folyékony cukormáz receptjének kipróbálására esett a választásom.
Első próbálkozásra kissé elszontyolodtam, mert abszolút nem olyan lett mint kellett volna lennie, teszem hozzá gyorsan, hogy azt sem tudom, milyennek kellene lennie valójában! 🙂
De azért hősiesen felhasználtam, a maradékot pedig eldobozoltam.
A különbség: a kis dobozban felül a darabos-szemcsés első próbálkozás, alul a mostani szép cukormáz már megszilárdulva. 🙂

Tegnap ismét erőt merítettem a videóból és “Akkor is megcsinálom, ha a fene fenét eszik is!” felkiáltással elő vettem a cukrot és az eszközöket és elkezdtem a gyártást.
Hogy mi kell? Egy lábas, 1 kg cukor, 3,5 dl víz, 3-5 ml 20%-os ecet vagy glükóz, egy vizes ecset, egy vizes szűrő, maghőmérő vagy cukorhőmérő vagy két ujjunk :), egy tepsi vagy munkalap, egy habkártya és egy kanál.


Tehát A cukrot bele tettem a lábasba és hozzá öntöttem a vizet. Fontos, hogy tiszta legyen minden eszközünk! Kanállal jobb kevergetni, mint fakanállal…tisztább!
Alá gyújtottam és a legkisebb lángon főztem.
Ha hab keletkezett rajta, azt vizes szűrővel leszedtem szépen körbe, majd az edény falára rátapadt cukrot is vizes ecsettel lemostam.

Ekkor mehet hozzá az ecet vagy a glükóz. Fontos, hogy az ecet 20%-os legyen!
Kicsit elkeverjük szépen óvatosan és magár aahgyjuk, hogy elérhesse a 115ºC-os álom határt! 🙂

Ha nincs cukorhőmérőnk, ami az edény falára csiptetve folyamatosan mutatja a hőfokot, néha maghőmérőzzük meg, de ha az sincs, akkor kb. 20-30 perc várakozás után kanállal vegyünk ki egy kicsit a szirupból és egyik kezünk mutató- és hüvelykujját lehűtve vegyünk ki egy cseppet és ha szálat képez az ujjaink közt a cukor, akkor jó is lesz. Tehát mint mondtam kb.20-30 perc kell neki, hogy elérje a 115ºC-ot, de azért nézzünk/mérjünk rá többször, nehogy túlhevüljön! 🙂
Amikor elértük a kívánt hőt, akkor kiöntjük egy száraz és sima felületre a szirupot. Én azért választottam a tepsit, mert könnyen kordában tartható a szirup, ennek is száraz és sima a felülete, ráadásul ha a tűzhelyre teszem, akkor mivel alul is el tudja vezetni a hőt, nem melegszik át, könnyebben hűl, mintha munkalapon tábláznám le a cukormázamat. (Gránit lap híján ugyebár.)

A letáblázás olyan, mint a csoki hagyományos temperálása. Folyamatosan mozgásban tartjuk a szirupot egy habkártya segítségével ide-oda simogatva azt. Ilyenkor alakul ki a megfelelő szerkezete. Ha jól dolgoztunk, akkor szépen lassan elkezd fehéredni és sűrűsödni, míg végül teljesen tejfehér lesz és tömör. Mielőtt teljesen sima lenne érdemes olyan műanyag edénybe öntenünk, amiben tárolni fogjuk, mert jól megköt ám! 🙂 Vili azt mondja 40ºC-osra hűtsük vissza, hát én itt már nem hőmérőztem.

Ide-oda simogatva…

…addig, míg be nem sűrűsödik és ki nem fehéredik teljesen. 🙂

Na. Ma ebből a dobozból csákánnyal bírtam kiszedni! 🙂
Légmentesen tárolhatjuk szépen. Ha fel akarjuk használni kanalazzunk ki belőle annyit, amennyit akarunk, bár lehet egy légkalapáccsal többre mennénk ilyenkor! 🙂 Lábasba tesszük és elkezdjük melegíteni. 40º fölé nem szabad melegíteni. Hát én mondjuk csak annyira melegítettem, hogy kissé össz olvadt és nem volt folyós, de nem is volt szilárd, olyan számomra pont megfelelő halmazállapotú lett. Amit a felmelegített adagból nem használunk fel, azt vissza tehetjük a többihez és újra felhasználhatjuk!
Ilyen kerül az Esterházy-torta tetejére és ilyennel van a mignon is beborítva. Lehet ízesíteni és színezni is.
Hát, hogy én mire használtam, az majd a későbbiekben derül ki, mert még várom a csodát! 🙂
Ami tehát fontos nagyon!!!!!!!

  • tiszta eszközökkel dolgozzunk!
  • ne felezzük az adagot, mert akkor nem sikerül – valószínűleg az első “kudarcba fulladt” próbálkozásnál ez is közre játszott nálam
  • 20%-os ecetet használjunk, ne 10%-osat – az elsőnél 10%-os volt, lehet az sem volt elég, mert kissé vissza kristályosodott a cucc és nem kellene neki.
  • igyekezzünk csak 115º-ig melegíteni a szirupot és felhasználásnál se melegítsük 40ºC-nál melegebbre!

Ha odafigyelünk és betartjuk a leírtakat, akkor sikerülni fog és nem kell drága pízé’ megvenni! És tárolható, elvégre az egész cukor! 🙂
Lányok, asszonyok! Cukormázra fel! 😀

Méhecske macaronok

Újabb próbálkozásom volt macaron téren. Most ilyen méhecske dizájnnal készültek és engem ez a kombináció nagyon megfogott ám! 🙂 Recept ITT olvasható.
A krém amivel össze vannak tapasztva: Tejszínes mogyoró-nutella étcsoki ganache.

Nagy segítségemre volt, hogy végre vettem 10-es méretű díszítő csövet! Sokkal könnyebb vele dolgozni!

Annyira guszták, hogy már maga a látvány is fenomenális, nem?

Dupla csokis, áfonyás bomba isteni csokikrémmel cupcake

175 fokra előmelegítjük a sütőt.
Gőz fölött megolvasztunk 10 dkg étcsokoládét, majd ha megolvadt belekeverünk 10 dkg Rama margarint, majd hagyjuk langyosra hűlni.
2 tojást 15 dkg cukorral habosra keverünk, majd fakanállal bele keverünk 10 dkg áfonya dzsemet, majd a csokit.

15 dkg lisztben elkeverünk 1 teáskanálnyi sütőport, majd ezt beleforgatjuk szépen a tésztába.

Bele szórtam még jó egy maréknyi csokicseppet is.
Kb. 25 perc alatt készre sütjük a muffinokat.
Elkészítjük a krémet is, ami a dobos tortám jól bevált isteni finom, ámde iszonyat tömény krémje…pontosabban annak felezett változata, mert bőven elég lesz a 12 kis muffinunk megkoronázására.
2 egész tojást felhevítünk 10 dkg cukorral és 1 cs van. cukorral, míg a cukrok el nem olvadnak.
Ezután addig verjük robotgéppel, míg teljesen ki nem hűl a habunk.
11 dkg hűtőből kivett vajat felkockázunk és hozzá keverjük. Nem baj, ha darabos lesz.
13 dkg étcsokit felolvasztunk vízgőz fölött, majd 2 dkg cukrozatlan kakaóport csomómentesen lekeverünk benne.
A vajas alappal alaposan összekeverjük, majd hűtőben hagyjuk, hogy a vaj kissé vissza dermedjen.
Ezután habzsákba töltve gyönyörűen lehet vele díszíteni a muffinokat.
A díszítéseket tekintve: bronz heteő csillámport, mogyoró krokantot, gyertyát, rózsaszín csokit, különböző tortadarákat használtam.
Ez egy olyan finom cupcake, hogy eszméletlen. A csokikrém nagyon tömény, ámde isteni. Javaslom próbáld ki!
A rózsaszín csokit megolvasztottam és sütőpapírra igyekeztem habzsákból rajzolni, de ebben nem voltam tegnap este túl jó, úgyhogy ez sült ki belőle. Hűtőben megdermedt, majd szépen le jött a papírról és ment a lányom szájába vagy épp a cupcake-re. 🙂

1 29 30 31