Ha szeretnél egy gyorsan elkészíthető és finom sós teasüteményt, akkor megtaláltad! Én nagyon szeretem ezt a fajta kis nasit, de mindig drágán előre csomagolva láttam csak különböző áruházak polcain.
297624_275353165837735_35175540_n

És akkor vagy frissen kaptam, vagy nem, őszintén szólva javarészt jó száraz is volt minden alkalommal a tészta. És akkor jött Farkas Vilmos :), aki a blogján leírta a receptet és tegnap ki is próbáltam. (Ha rákattintasz a blogjára, videó is van mellékelve az elkészítésről.)
Két kis tepsivel készült ebből a finomságból és már a tepsiről elfogyott, mert ahogy hűlt, akármelyikünk ment arra mindig bekapott egy falatot, mert egyszerűen eteti magát. Nem hittem, hogy apa szereti, gondoltam krém nélkül neki ez száraz lesz, de nem. Nagy meglepetésemre megjegyezte, milyen finom, se nem száraz, se nem nagyon puha, olyan kellemesen omlós. Hát igen, ebből sokszor fogok készíteni és valószínűleg azonnal dupla mennyiséget.
Hozzávalók:
600 gr liszt
360 gr vaj
4-5 db tojássárgája
100 gr tejföl
25 gr só
5 gr élesztő (por)Elkészítés:A tejfölben elkeverjük a sót, és a tojássárgáját. Majd az összes anyagot összegyúrjuk minél kevesebb mozdulattal, mert a vaj kiolvadhat a kezünk melegétől. A kész tésztát ujjnyi vastagra nyújtjuk és a felületét egész tojással megkenjük. Hűtőben keményre fagyasztjuk. Sütés előtt még egyszer megkenjük tojással. Megszórjuk mákkal, szezámmaggal, reszelt sajttal, köménnyel, mandulával… stb. Majd kiszúrjuk, felvágjuk, perecet formázunk belőle és 230 C-fokos sütőben 15 perc alatt aranybarnára sütjük.
Én robotgépbe raktam a hozzávalókat, de a végén ugyanúgy kézzel gyúrtam össze a tésztát.
Nem kell sok időre a fagyasztóba rakni, ha nem akartok úgy szenvedni vele, mint én. Ugyanis olyan szinten kezdett ragaszkodni a vágódeszkához, hogy úgy kellett késsel leerőszakolni róla. 🙂
Lenmaggal és szezámmaggal készítettem, nagyon finom lett. Sajttal is szerettem volna, de kevésnek találtam a tészta mennyiségét ennyi féle ízesítésnek, úgyhogy azt majd legközelebb.
Jaj, nagyon finom ez a süti! 🙂
Azért azt hozzáteszem, hogy úgy lett két kisebb tepsivel, hogy a széleket is felvágtam és kevésbé dekoratív formában őket is megsütöttem. Sikerült azt az adagot túlsütnöm, barnábbak is lettek jóval, azt hittük jól kiszáradtak, de nagy meglepetésemre egyáltalán nem!
Csináljátok és egyétek! Nálunk biztos mindig lesz az asztalon ebből a sós nasikából!
Print Friendly, PDF & Email