nassok

Csokoládé fagylalt

3 db tojássárgája
5 ek cukor
1 ek keményítő
2 ek (holland) kakaó
10 dkg magas kakaótartalmú csokoládé (nálam 70%-os)
3 dl zsírosabb tej
2,5 dl habtejszín

A tojássárgákat a cukorral jó alaposan kihabosítjuk.
Hozzá adjuk a keményítőt, kakaóport, felolvasztott csokoládét.
Simára keverjük, majd gőz fölé tesszük.
Hozzáöntjük a tejet és addig kevergetjük a gőz fölött, amíg be nem sűrűsödik.
Ha sűrű lett, akkor levesszük az edényről és néha megkeverve kihűtjük.
Felverjük a tejszínhabot és a kihűlt csokis masszához forgatjuk.
Simára keverjük és jól záródó műanyag edénybe öntve a fagyasztóba tesszük.
Fél óránként 3-4 alkalommal jól keverjük át. Keverhetünk bele csokicseppeket is.

Persze ezt is ki kell venni falatozás előtt legalább fél órával, hogy picit felengedjen a könnyebb adagolás érdekében. 🙂

A fagyigép… sokat gondolkodtam rajta, hogy idén beruházunk egyre, de nem. Olvastam sokat róluk és kiderült sajnos az olcsóbbakkal semmit nem érek, ami megérné valamelyest, azok 20 ezernél kezdődnek, hát annyit meg nem szánok rá. Most mit mondjak. Így jégtömbbé fagy, az nem fagyasztja így össze, de inkább nem fizetek ki annyit és várok 20-30 percet fagyizás előtt. 🙂
Szóval továbbra is fagyigép nélkül készítem a fagyikat. 🙂

 Itt Rékám már túl van a csoki fagyin, Petra még falja. 🙂

És akkor a most készült 3 íz egy tölcsérben. Falnád, mi? 😉

Szeder fagylalt – gép nélkül

A fenti képek 2012-esek, az alsók 2013-asak. 🙂 Szeder és szeder közt is van különbség ugyebár. 🙂
Nos hát. Tavaly is Emőke szeder fagyiját készítettem, de akkor valószínűleg kihagytam a joghurtot, vagy legalábbis kevésbé karakteres ízűt használtam, mint most.

30 dkg szeder (plusz pár szép szem egyben hagyva)
3 ek cukor
17,5 dkg tejföl
15 dkg joghurt (natúr)
2 dl habtejszín

A szedret összeturmixoljuk, majd lepasszírozzuk. Hozzá adjuk a cukrot, tejfölt, joghurtot, alaposan összekeverjük. A tejszínt habbá verjük, majd ehhez keverjük a szedres löttyöt. Egy zárható műanyagba töltjük, mélyhűtőbe tesszük és kb. 30 percenként 3-4 alkalommal alaposan átkeverjük. Az utolsó keverés alkalmával hozzáadjuk az egyben maradt szeder szemeket. 🙂 Jó sokat! 🙂 Aztán várunk.

Mielőtt enni szeretnénk jó fél órával vegyük ki, hogy picit olvadhasson. Könnyebb lesz kanalazni, mert így elég küzdelmes! 🙂

A helyzet az, hogy a lányomnak annyira ízlett. 🙂
Meg nekem is, bár először fura volt a joghurt (nem igazán vagyunk joghurtosak), de aztán kimondottan jól esett. 🙂
Vettem pár édes tölcsért, mert nincs kerek ostyasütőm, de előbb-utóbb kikúszöböljük a problémát és az is itthon fog készülni! 😉
Egyébként azért is kezdtem el ilyen “korán” fagyit gyártani, mert az oviból hazafelé jövet Petra mindig be akar menni a cukiba fagyizni. Mit ne mondjak, az a tömeg és eleve a fagyi 160 ft/gombóc ára elrettent. Meg hát meg tudom itthon is csinálni. Ma megmutattam neki, hogy anya többféle fagyit is tud neki kínálni és akkor ehet, amikor akar. 🙂 Bejött. 🙂
Szóval készült vanília, aminek a receptjét ITT találod, szeder és csokoládé (amit holnap vagy valamikor hozok).
Ha durván számolok, tényleg durván, akkor is max. 30-35 ft-ra jön ki egy gombóc az itthon készített fagyiból. Azért barátibb, mint a 160, nem!?

Még több fagyi recept a blogon, ITT.

Palacsintázzunk

Sokan úgy vannak a palacsintával, mint Gombóc Artúr a csokoládéval. 🙂
Mindegy milyen ízű, milyen formájú, csak legyen.
A tölteléket illetően csak a képzeletünk szab határt. (tovább…)

Kézműves konyakmeggy vol.2.

Már volt szerencsém sikeresen konyakmeggyet készíteni itthon, magunknak. Erről ITT olvashatsz. Akkor polikarbonát formában készítettem, most azonban nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy saját kezűleg, mártással is készítsek pár szemet. (tovább…)

Házassági évfordulós bonbon válogatás

Icu most ünnepelte (azt hiszem éppen tegnap) a 24. házassági évfordulóját a férjecskéjével. Neki készült ez a bonbon válogatás. Mondhatni bartel alapon ment, bár nem tudtam, hogy meglep ő is engem valamivel. 🙂

Na szóval már valószínűleg meghamizták őket, úgyhogy most mesélek róluk. 🙂
Készült: karamellizált tejcsoki szív fleur de sel-lel megszórva, karamellizált tejcsoki félgömbök, whiskeys dulce de leche, diópralinés, amaretto fehércsokis, mandulás málna – amaretto fehércsoki verzió….

Alsó szint
Felső szint
Whiskeys dulce de leche
Amaretto fehér csokoládé
Mandula málna – amaretto fehércsoki

Hát így. 🙂 Mindegyiknek szánok külön posztot, hogy könnyen megtaláljuk majd a későbbiekben, ne aggódjatok, jönnek szépen sorban a tölti receptek. 🙂
Remélem Icuéknak pedig sikerült pár édes percet okoznom.
És megragadnám az alkalmat és megköszönném a saját készítésű finomságokat!
Íme:

A vegetának eszméletlen illata van, a sárgabarack lekvárt meg tudom, hogy zserbóban fogja érni a végzete. 😀 A hagyma lekvárral még nincsenek közeli terveim, de ez egyik pillanatról a másikra változhat. Az üvege a lekvárnak különösen tetszik, remélem megtarthatom!? 😉 ÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉS miután megismerkedtünk Icuval, akkor beszélgettünk a lekvárok cimkézéséről, stb. ő készítette a mintát, mindent…..ennek lassan egy éve. 🙂 És most nekem is van belőlük! 🙂 Köszönöm! 🙂 Maradj sokáig velünk! 🙂

(Alap) muffinnal játszadoztam…

Szeretjük a muffinokat. Most pedig a kandírozott ibolya hozta ki belőlem a vágyat, hogy készítsek. 🙂
Van sok muffin recept a tarsolyomban, most mégis kipróbáltam egy másikat. A Desszert.eu-n találtam egy alap muffin receptet.

150 g vaj
150 g porcukor
2 db tojás
150 g liszt
7 g sütőpor
40 ml tej
1 marék csokicsepp

Kibéleljük a muffin sütőnket kapszlival. Én azt tanácsolom, hogy a kapszlink magas falú legyen, úgy lesznek szépek a muffinok. Én a Tchibo-s szilikonos kapszlikat tettem bele a lyukakba.
200 fokra előmelegítjük a sütőt (légkeverés).
A vajat a porcukorral kihabosítjuk.
Egyesével beleütjük a tojásokat, alaposan elkeverjük.
A sütőporral elvegyített lisztet is bele keverjük a vajas alapba, majd a legvégén a tejjel simára keverjük.
A legvégén elkeverjük benne a csokit is. 🙂
Ezt a masszát adagoljuk a kapszlikba és kb. 20 perc alatt készre sütjük.

Miután kihűl díszítjük.
Nekem a krém sima fehér csoki+tejszín volt most. Azaz nagyjából 150 gramm fehér csokit nyakon öntünk kb. 70 ml forró tejszínnel és simára keverjük.
Amikor már stabil állagúra hűlt, akkor tudjuk díszítő csőből a muffinok tetejére nyomni.
Mondjuk volt egy rakat fondantom begyúrva, így került elő és készült húsvéti díszítés is. 😀 Jó lesz előszedni jövőre. 🙂

Bekentem a muffin tetejét picit krémmel, majd a nyuszis esetében egy pár milliméter vastagra nyújtott fondantból akkora kört vágtam ki, amekkora a tető átmérője. Rásimítottam a tetejére, majd kilyukasztgattam körbe. A répa is fondant, a nyuszi fület pedig szív alakú kiszúróval készítettem. 🙂 Hurkapálcával szúrtam a muffinba.

A cukrot tekintve: sokszor bosszúságot okoz, hogy a tejszínes krémekre vagy a tejszínre magára rászórt színes cukorkák elolvadnak. Hát ma teszteltem ezt is. Fogtam a felvert tejszínt, egy tányérra rózsákat nyomtam és mindet más cukorral szórtam meg. Teszteltem a saját készítésű (vizes módszerrel) színezett cukrot, szerencsi színes tortadarát, vattacukorhoz való cukrot és a most először készült (kakaóvajas módszerrel) színezett cukrot is.
A kakaóvajas módszeres nyert. 🙂 Maximálisan tartja a színt, nem oldódik és fain. 🙂 Igaz, halovány színeket kapunk, de íme a módszer.
Fél teáskanál kakaóvajat mikróban megolvasztunk és egy picike POR(!) festéket simára keverünk benne. Innentől ugyanúgy készül, mint a vizes módszerrel készült verziónál: zacskóban cukor, majd szárítás.
Feljebb az egyik képen látható, milyen halvány színeket kapunk, pedig tavaszi zöld és égő piros festéket használtam. De azt hiszem egy oroszkrém- vagy egy szolid kistortán pl. nagyon is jól mutat.
Az első, ami megadta magát kis idő után a vattacukros cukor volt, aztán a vizes módszeres, majd a tortadara, de igazából az is eleve elég halvány színekben tündököl, így nagyon látványos sem volt a pici olvadás, amit produkált, szóval még azt is ajánlanám. De ez a kakaóvajas még most is tart. Tettem próba verziót a hűtőbe. 😉

Aztán kivonultam fotózni. 🙂 Egyik földön pózolós kattintásom során megjelent húgom és csak tátotta a száját – nem hitte el, hogy a betonon fekszem egy tál muffinnal és mindenféle brutális pózban fotózok. 🙂

Azért meg kell mondjam, nem csak a látvány fenomenális! 🙂 A kandírozott ibolyát megmondom őszintén nem akartam magában megkóstolni, hanem mindenképp valami sütemény díszeként szerettem volna megízlelni. És megtettem! És beleszerettem. Ennek az apró virágnak olyan íze van….ami világossá tette számomra, hogy ez a mennyiség, amit eddig bekandíroztam nem igazán lesz elegendő a közeljövőben, mert ész nélkül ibolyát fogunk enni….. 🙂 SŐT! Szirupra gyűjtök….cöh…tegnap kimentem akertbe, hogy szedek 60 gramm szirmot(!), igen csak szirmot. Mit nekem 60 gramm. Vagyis gondoltam én már 20 grammal is beérem majd. Szedtem, bejöttem, mérem, várok, höh, minnyá főzöm a szirupot éljen…erre basszus, a sok szarakodás (már bocsánat) után a sikeresen begyűjtött mennyiség 4, azaz négy gramm volt. Vagyis csak szerettem volna, mert a digitális mérlegem megadta a kegyelem döfést és az utolsó pillanatban vissza ugrott 3 grammra. 😀 Szóval feladtam. De holnap ismét kezdem az ibolya vadászatot. 🙂

Én azt mondom Nektek, ha még nem próbáltátok, szánjatok rá kis időt. Nagyon megéri! Én sem hittem először, hogy ennyire. 🙂

Ui.: Ezzel a muffin tésztával egy a baj. Míg frissen isteni, puha és könnyed, addig sajnos ha már kicsit áll, akkor gyorsan szikkad. Olyan száraz lesz…. :S Azért megtartjuk, de lehet az én alap receptem jobb. ?

Kandírozott ibolya

562608_533518246690964_1231743784_n

Már évek óta minden egyes évben kandírozok ibolyát. És bevallom töredelmesen, hogy még sose ettem. 🙂 Na de majd most! 🙂 Szép példányok nőttek végre a kertben, de az igaziakat majd most fogom leszedni anyósoméknál.
A lényeg, hogy csak a szirmok ehetőek. Ha tuti biztos helyről szedjük, akkor nem kell megmosnunk őket, ha viszont koszosak, akkor érdemes, sőt kötelező. Mossuk meg a virágokat és szárítsuk meg őket.
Ezután kapjunk elő egy tojást és üssük fel, de válasszuk ketté. Csak a fehérjéje kell a művelethez.
Villával verjük fel kissé. Ne csak megkavarjuk, hanem mint egy rántottához, adjunk neki, hogy ne maradjon benne az az összeállóbb rész (biológiai megnevezése számomra nem ismert). 🙂
Ha picit felhabzik, azt majd félretoljuk.

Kell még porcukor. Én erre a célra itthon darálok. Nem teljesen porrá, kissé szemcsésebbre hagyom, de ha nagyon poros valószínűleg (sőt biztos teljesen felolvad a fehérjén. Ezen kívül tegyünk egy tálcára sütőpapírt, amire majd a kész ibolyákat tesszük.

Én itt még rajta hagyom a szárát, mert könnyebb dolgozni vele. Megfogjuk és egy ecsetet belemártunk a fehérjébe, majd megkenjük az egész virágot szépen. Azért szeretem jobban ecsettel kenni, mert ha mártom a virágot a fehérjébe, akkor nekem összetapad, ezen kívül a bibéjéhez beül a sok fehérje és nem is akar kijönni. Így szebb lesz a végeredmény. 🙂
Amikor körbe kentük a virágot (és nem is annyira időigényes egyébként, sőt ha rááll a kezed még gyorsabban haladsz majd), akkor egyik kezünkben ugye tartjuk, a másikkal pedig belecsippentünk a porcukorba és meghintjük vele úgy, hogy mindenhol érje ahol fehérjéztük. 🙂
A felesleget én két ujjal aztán lepöcölöm róla. A szár és a virág találkozásánál egy határozott pöckölés (vagy ugyanaz megismételve 3x :)) és kész is, mehet a papírra. 🙂

Esetleg már a papírra helyezés mozzanatakor simán letépjük a fejnél a szárat. 🙂

Mindegyik virággal így járunk el, aztán hagyjuk őket megszáradni.

Amikor megszáradtak, akkor levagdossuk majd a száraikat szinte teljesen a virág fej kezdeténél.
Légmentesen lezárjuk és nem hűtőben tároljuk. Így akár 6 hónapig is eláll és díszíthetjük vele a desszertjeinket. 🙂

11618_533863719989750_833265633_nLássatok neki, mert szerintem nagyon megéri (már a látványuk is)! 🙂

Ui.: Ugyanezzel a módszerrel árvácska virágot is lehet kandírozni. 🙂

Ui.2.: Azóta már még egy körön túl vagyok. Apa ment 2 faluval arrébb szerelni, lementem vele. Odafelé szedtünk ibolyát, majd míg ő szerelt én kandíroztam a kocsiban. 🙂 1 óra alatt mindketten megvoltunk. 🙂

Így díszítettem vele egy esküvői tortát:

10003763_690350371007750_452525725_o 1606940_690350854341035_1318669976_nÉs ilyenek lettek a kandírozott ibolyákkal és árvácskákkal díszített anyák napi muffinjaim: (katt ide a receptért)muffinok

Tavaszi tekercs (mintás piskóta tekercs)

Tavaszi tekercs, de nem a “hagyományos” értelemben. 🙂 Ez egy sima piskótatekercs, csak színes mintával díszítve. 🙂
Ezt egy díszítő krémmel készíthetjük el, ami vajas, így pici hűtés után kicsit megdermed és nem fogja elmosni a ráöntött piskóta massza.

Díszítő krém így tevődik össze: Egyébként Sütidoboz.hu-ról a receptje.
1 tojás fehérje
3 dkg cukor
3 dkg margarin
4 dkg liszt
ételfesték tetszés szerint

Először készítsük a díszítő krémet, aztán a piskóta tésztát.
A margarint a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tojásfehérjét és a lisztet, valamint az ételfestéket és az egészet simára keverjük.
Habzsákba/nejlon zacskóba töltjük és sütőpapírra tetszés szerinti mintát rajzolunk vele. (A sütőpapír másik oldalán elő is rajzolhatjuk a mintát, aztán tegyük a tepsibe és úgy rajzoljunk rá.)

A zsákban már ez a krém van.
Hirtelen ez jött ki belőlem első próbálkozáskor. 🙂

Betesszük hűtőbe, amíg elkészül a piskóta tészta.

Bevallom őszintén én ezidáig (pontosabban a sörös üveg torta készítéséig – ahol az üveg piskóta tekercs) nem tudtam normálisan elkészíteni. A hagyományos, általam legelsőnek tanult piskóta (az ahány tojás, annyi csapott ek kr. cukor és annyi púpozott ek liszt) valahogy akárhogy figyeltem, sose felelt meg a célnak. Mindig túl sült és nem lehetett tekerni, vagy épp amikor a széle jó lett volna, a közepe valahogy nem. 🙁
Aztán felcsaptam véletlenül az Így főzünk ma című könyvet, ami igencsak nem mostani. Megviselt, megsárgult és anno 89 ft-ba került.
Szóval 214. oldal piskótatekercs, na lássuk. És igen! 🙂 Sikerült és azóta is sikerül! 🙂 Gáz, nem? A polikarbonátos bonbon megy, a sima piskótatekercs pedig nem. 🙂
Mondjuk úgy rémlik már beszéltem erről a tulajdonságomról, hogy a hagyományos, mások által kisujjból kirázott ételek vagy sütemények, amik egyébként tök egyszerűek, azok nekem sokáig nem sikerül(t)nek. :S Hát ez van, fordítva vagyok bekötve. 🙂

Szóval a piskóta:

6 tojás fehérjét kemény habbá verünk, majd egyesével elkeverjük benne a sárgájákat, 18 dkg porcukrot és 10 dkg lisztet.
Végig dolgozhatunk elektromos habverővel.
(Látjátok, 1-2 sor az egész és mégis nehézséget okozott nekem.)

Szóval ezt a masszát öntjük rá a mintázott sütőpapírra és minimális mozdulattal elsimítjuk a tetejét. (Még a bubikat is kiütögethetjük a tepsi alját kocogtatva.)

Felirat hozzáadása

Ezt tesszük be 175 fokra előmelegített sütőbe, majd 30 perc alatt (kb.) készre sütjük.
Ahogy kivesszük egyből feltekerjük sütőpapírostul, majd hagyjuk kihűlni. aztán lehúzzuk a sütőpapírt és megkenjük töltelékkel és vissza tekerjük. 🙂

Az első próbálkozásomba lekvárt töltöttem.

A második próbálkozásomnál eléggé siettem és nem kevertem ki rendesen a díszítő krémet. Ezért lett ilyen kusza, de azért használható – csak nem olyan szép). Szóval mivel mellette nutellás muffin fánkokat is sütöttem és maradt nutella, az előző napi bonbonozásról pedig maradt darált mandulával kevert málnapüré, így először megkentem a lapot nutellával, majd egy réteg málnával és feltekertem.

Aztán szeleteltem. És mit ne mondjak, a savanykás málna, a nutellával és a lágy piskótával fenomenális!!!

Ottan a háttérben van életem első saját készítésű dobozka próbálkozása. 🙂

Még annyit, hogy a díszítő krémet három felé vettem aszerint, hogy mekkora mennyiségekre volt szükségem 1-1 színből. Külön színeztem őket és külön habzsákból nyomtam ki a mintát. 🙂 Ha írunk a tekercsre, mint anno én a Nassoló Naplopót, figyeljünk a tükörírásra! 🙂

Ha valaki óckodik az ételfesték használatától (ami egyébként legjobb ha gél, vagy legalább por- mert a folyékony elég halovány színt ad), azoknak ajánlom a természetes ételfestékeket (beszerezhetőek webáruházakban), vagy kakaó használatát.

ÉS végre süt a nap, itt a tavasz, töltődik a szervezetünk energiával, úgyhogy megyek is, nem rontom itt a levegőt. :)v Jó tekercselést kívánok! 🙂

Diópralinés bonbon

Karamellbe forgatott pirított dió.

Kaptam egy új bonbon formát: téglalap alakút, sima felületűt! Végre egy sima forma, mindenféle csicsa nélkül! 🙂
Hát fel is kellett avassam. Mert ízlett a mogyorópraliné, gondoltam most lesz diós. Tehát a receptjét ITT találod, csak dióval és nincs benne mandula.
Étcsoki burokba került.

Diópraliné.
Az új forma és néhány transzfer fólia.
Sorakozó. 🙂

 Ez ilyen kis lapos, de nagyon tetszik. 🙂

Vágott trüffelek kurzuson jártam a Chefparade-ban

Még valamikor 2012-ben nyertem ismét egy lehetőséget a Mindmegette jóvoltából, hogy részt vehetek egy általam választott Csokiműhely kurzuson a Chefparade Sas utcai iskolájában.
Első alkalommal bonbon tanfolyamon voltam, ahol olasz ihletésű pralinékat készítettünk. Azóta is tart a szerelem a különböző töltetű kis csokoládékkal, lassan fejlesztem a tudásom és a lehetőségekhez mérten apránként bővítem az eszközkészletem is.

Sokat gondolkodtam, hogy macaronos vagy trüffeles tanfolyamot válasszak, nehéz volt a döntés. Aztán végül a trüffeles mellett döntöttem, mert a macaronjaim általában egész szépre sikerednek. Gondoltam ha ott leszek majd veszek egy Dóri által készítettet és meglátjuk, milyen a műhelyben készülthöz képest a sajátom.
Így jelentkeztem április 6-ra egy Vágott trüffeles tanfolyamra.
Nagyon vártam, szinte visszaszámoltam a napokat. Az első csokiműhelyes tanfolyam is fantasztikus volt és a Bécsi úton is mindig nagyon jól éreztük magunkat. 🙂 (Mert voltunk egyszer Trópusi barbequen, majd egy Eisberges főzőcskén is – milyen komoly, hogy mindkettőt Bartal Sanyi tartotta. 🙂 – , valamint egyszer nyertem egy 5000 Ft-os könyvvásárlási utalványt, amit szintén a Csokiműhelyben váltottam be, na mire!? Naná, hogy a Csokoládé Kiskönyvtárára. 🙂 – A többi ilyen élményemről ITT olvashatsz.)

Végre eljött a nap, sűrűre sikeredett a szombatom, hatalmas rohanással pont kezdés előtt 5-10 perccel csapódtam be a műhelybe. Mindenek előtt bonbont vásároltam (macaront szerettem volna) és körbenéztem, mit lehet kapni a shopban. Szívem szerint jól bevásároltam volna, de a keret szűkös volt, tekintve, hogy egész nap vásárolgattam. Apa kiakadt volna. (De azért beficcent egy főtt tojás formázó, mert már rég szerettem volna.)

Aztán nekiálltunk trüffelezni. Mivel ezeknek a finomságoknak kell 2-3 nap, mire vághatóak lesznek, ezért a Dóri által pár napja készített trüffeleket díszítettük mi, amiket pedig főztünk, azokat később használták fel.
A trüffelek alapja a ganache. A csokoládé és a tejszín aránya mondja meg vágható lesz-e vagy sem.
A ganache alapvetően csak csoki és tejszín keveréke, ezt lehet ízesíteni és mondjuk vajjal lágyítani.

Amik alapszabályok és érdemes betartani őket – én is most tanultam:
– a tejszínt forráspontig melegítjük
– a csokoládé legyen szobahőmérsékletű
– ne olvasszuk fel előre a csokoládét, a tejszínben oldódjon fel
– a csoki műanyag tálban, a tejszín fém lábasban legyen
– amikor leöntöttük a tejszínnel a csokit, tegyük a műanyag tálat rá a fém lábasra, így még kis hőt kap alulról: elősegítve a csoki totális felolvadását.
– alkoholt közvetlen a csokihoz, valamint a forrás előtt álló tejszínhez soha ne tegyünk. Ha alkoholos ganache-t szeretnénk, akkor az épp felforrt és tűzről lehúzott tejszínhez öntsük, majd így megy a csokira.
– ízesíthetjük közvetlenül a tejszínt fűszerekkel.
– pl. kávés ganache készítésénél a kávébabot mozsárban törjük meg, majd adjuk a forralásra váró tejszínhez. Csokira löttyintés előtt dupla szűrőn át öntsük a tejszínt a csokira.
– 30%-os állati tejszínnel dolgozzunk.
…hogy csak néhányat említsek…

Készült rumos trüffel, pate de fruit és kávés trüffel.
A rumos trüffelkapott alulról-felülről egy réteg temperált csokit, majd az lett kakaóporba forgatva. A kávésat simán mártottuk, a pate de fruit pedig csak 3/4-éig lett csokiba mártva.

Dóri mutatja a temperálást:

 Tej és étcsokiba mártottunk. (Már aki, mert én csak étbe.)

Tehát a rumosnál: alulra kerül egy vékony temperált étcsoki réteg. Egy sütőpapírt a konyhapultra teszünk, majd rámerünk kb. 2 merőkanál temperált étcsokit. Gyors mozdulatokkal kenőkéssel vékonyan elterítjük végig a sütőpapíron. Nyugodtan húzzuk le a csokit a papír szélén, minthogy valahol vastag maradjon. Ezt tesszük tepsire, rá helyezzük a keretet (jelen esetben azt hiszem 25*25 cm-es volt, de jó bármilyen krémes keret is), majd ebbe töltjük a ganache-t, elterítjük és mehet a hűtőbe.
A tetejére az eljárás ugyanaz, már ami a vékony, temperált csoki réteget illeti. Azért kell, hogy legyen tartása a trüffelnek, ugyanis a sok folyadék miatt lágyabb lesz.

A keretből kivenni úgy lehet, hogy egyszerűen egy késsel körbe kell vágni a keret szélénél a csokit és leemelni a keretet.

A kávés trüffeleket 2 cm széles csíkokban kaptuk Dóritól, majd 3 cm-es darabkákra vágtuk forró élű késsel. (A forró vízbe áztatott kések pengéjét minden esetben alaposan töröljük szárazra, mert a víz és a csoki nem barátok.)

 Sorakoznak a kávés bonbonjaim.

 A pate de fruit trüffelkéket 3 centis csíkban kaptuk, majd 1 cm-es darabokra szeleteltük.

Dóri vágta a rumos trüffelt, mert ugye vágáskor ennél figyelni kellett volna arra, hogy a tetején levő temperált réteget a forró penge megolvassza, ne pedig összetörje.
Azok kb. 1×1 cm-es darabok lettek.

A trüffel mártásának demonstrálása. Beledobjuk a csokiba a trüffel darabot, majd egy mártóvilla segítségével kihalásszuk és 2-3 mozdulattal türelmesen lehúzzuk a lecsurgó csokit az aljáról. Ezután mehet a sütőpapírral bélelt tálcára. Ekkor lehet méretre vágott transzfer fóliával vagy textúra lappal díszíteni. Megszórni különböző cukrokkal, vagy épp lüszterrel színezett kávébab törettel. 🙂
Egyébként a lágyabb trüffeleknél azt, hogy a villába mélyedjenek úgy lehet megelőzni, ha kapnak egy réteg temperált csokit az aljukra a fent leírt módon.

Mindegyik mártás előtt töröljük a villát szárazra, mert a rászáradt csokihoz tapadhat a következő trüffel.
Lüszter festékkel színezett kávébab töretek.

Jön a rumos kockák kakaóba forgatása. Ehhez hideg kézre van szükség. Tehát adottak a kockák. Csokit olvasztunk és kakaóvajat. 1:1 arányban. Összekeverjük, majd két tálba mellé cukrozatlan kakaóport teszünk.
Az olvasztott csokival bekenjük a tenyerünk, majd a kockákat épp csak megforgatjuk a tenyerünkbe és dobjuk is a kakaóba. Ott nem érünk hozzájuk, csak rázzuk a tálat. Egy tálba ne tegyünk túl sokat, 8-9 darabot.
Hagyjuk egy kicsit állni, majd tiszta kézzel igyekszünk alájuk nyúlni és a kakaó nagyját leszitálva az ujjaink közt kiszedjük a kész kockákat. Sütőpapírra tesszük őket.
Macerás, de megéri!

 Dóri bemutató példányai.

A pate de fruitot kihagytam. 🙂 Azt ahogy felvágtuk, felülről egy 3 ágú mártó villát szúrtunk óvatosan bele, majd megmártottuk úgy a csokiban, hogy a teteje kimaradjon. Az alján lecsurgó csokit óvatosan lehúzzuk a tál szélén, majd óvatosan sütőpapírra letoljuk a villáról.
Ha megkötött a csoki, szűrőn át kristálycukorral megszórjuk a tetejüket, ezzel elfedve a mártás okozta lyukakat.
(És alulra kapott egy réteg temperált csokit mindenek előtt!!!!)

Persze hazaérve pikk-pakk elfogytak. A család minden tagját végig szoktam kínálni a művünkkel. Úgyhogy muszáj volt újra kreálnom legalább egyik verziót. Elsőre maradtam a legegyszerűbbnél, hiszen most egyedül voltam minden fázisra.

Az alapreceptet én harmadoltam:
84 gr habtejszín
10 gr méz
100 gr étcsoki
50 gr tejcsoki

A csokik összekeverve.

Tehát a tejszínt felforraltam, majd leöntöttem vele a csokit. Alaposan elkevertem…

…ezt kaptam. Ruganyos, sima masszát.

Hagytam, hogy annyira összeálljon szobahőmérsékleten, hogy egy habzsákból kinyomva megtartsa a formáját. Amikor elértem ezt a sűrűséget kis halmokat nyomkodtam sütőpapírra, majd hűtőbe tettem.

 Amikor még szilárdabb lett, akkor hideg, száraz kézzel gombócokká formáltam őket és vissza tettem éjszakára a hűtőbe.

20 gramm étcsokit olvasztottam, mellette pedig ugyanannyi kakaóvajat, majd összekevertem. (Ez elég kevés bármilyen mártóvilla használatához, de bőven elég ehhez az adaghoz.)

 Ott a kakaóvajas csoki és a kakaós tálak.

A következő képre már kifejezték nemtetszésüket, de nem zavar, mert hozzá tartozik. Javasolták, hogy használjak mártóvillát, mert gusztustalan. Ahány ház, annyi trüffel, annyi szokás, annyi módszer, annyi mártóvilla!? 😀 Nekünk így mutatták és én nem vagyok – és nem is akarok annyira kifinomult és mesteri lenni, hogy gusztustalannak tartsam, ha csokihoz kell érni. (Mellesleg szerintem érdekes is érezni, milyen állagot kap a kakaóvajtól). Mást is kézzel dolgozok össze itthon (nem csak én, más is) – legyen az hasonlóan ragadó gombóc, tészta, bármi. Persze nem azt mondom, hogy mindenbe bele kell mászni kézzel, mert nem, de ennél nem vagyok rest. A kis adag csokinak köszönhetően egyébként sem lehetne mártóvillával bárhogyan mártogatni.
(Itt jegyezném meg, hogy majd én foglalkozom azzal, milyen eszközöket vásárolok meg, milyeneket pedig nem és hogy mire költöm a pénzem, az én dolgom, legyen az egy játékomra a nyeremény, vagy épp mártóvilla… Amiből van 3 vagy 4 darabom is, köszönöm, hogy aggódsz, hogy van-e a tulajdonomban! ;))

Szóval aki nem rest hozzá érni az alapanyagokhoz, az szépen bekeni a tenyerét (húzhatunk gumikesztyűt, de hideg legyen a kezünk) csokival. Majd megfog egy darab trüffelt, gyors mozdulattal épp csak megforgatjuk a tenyereink közt…

…és már dobjuk is a kakaóba. Én egyszerre 6 darabot dobtam egy tálba. Összesen 250 gramm kakaóport osztottam el két tálba.

 Vártam kicsit, majd tiszta kézzel kivettem őket és sütőpapíros tálcára dobtam.

Kicsit hagyjuk állni, majd hűtőben tároljuk.

3-4 hétig tárolhatók (hűtőben), a fűszerezésükből ez idő alatt némiképp azonban veszíthetnek.

A helyzet az, hogy sok mindennel már tisztában voltam a bonbonos kurzus végett. Ez mégis egy más világ.
A bonbonokat sokkal gyorsabban és kevesebb “mocskolással” el lehet készíteni. Ez időigényes, ám brutálisan finom!! Határozottan megéri szenvedni velük és ezzel elmondhatjuk, hogy valódi kézműves finomságot gyártottunk! 🙂

Amit folyamatosan lehet tanulni, finomítani, alakítani……

Dórinak ismét köszönöm a fantasztikus kurzust, nagyon jól éreztem magam. Remélem lesz még alkalmam ellátogatni hozzájuk. Tudom, hogy sokan szintén vágytok ilyen helyre, kívánom, hogy egyszer mindenkinek sikerüljön részt venni egy ilyen csokizós tanfolyamon! Hasznos, informatív és édeeeees élvezet! 🙂

Ui.: Dóritól kaptam 1 macaront kóstolóba. Almazseléset. Büszkén érzékeltem, hogy ugyanolyat készítek itthon (állagra), úgyhogy ha még egy lehetőséget nyernék hozzájuk, nem macaronos tanfolyamra jelentkeznék! 😉

1 10 11 12 13 14 26