Szivárvány torta

Edit oldalán láttam ezt a tortát és nagyon megfogott. Imádom a színes dolgokat, ez a torta meg hát az! 🙂 Gyerekeknek is nagyon jó születésnapra, stb.
Gyakorlatilag színes piskóta némi ganache-al töltve, körbekenve.
Már nem is emlékszem, de talán 5 tojásos piskótát csináltam. 4 evőkanalanként színeztem, így 6 szín lett belőle. (Tudom, hogy csak 5 van a képen, a 6. már sült.)

Ilyen formában sütögettem őket, darabját 10-12 percig közepes lángon.

Azért ezek a színek engem magukkal ragadtak! De ha tudom, hogy a piros és a rózsaszín piskóta tésztába keverve majdnem ugyanúgy néz ki, akkor feketét csinálok! :S

Ilyen lett összeragasztva. A ragasztáshoz épp csak egy lehelet Ganache-t használtam, épp felverve.
Azért karistoltam le félkörre a két végét, mert az eredeti elképzelés az volt, hogy a tetejére fondantból szivárványnak mintázom, aztán ez megváltozott…előre még nem is sejtettem, hogy a következő ötletemet meg a sors húzza keresztbe.

Tehát a szivárványozás helyett teljesen felvertem a ganache-t és lehűtöttem. Majd ezzel körbekentem a tortát, a tetejére raktam egyszer megmaradt próba virágokat, az oldalán meg megpróbáltam én kosárfonó díszítőcsővel díszíteni. Nem mondom, hogy csodás, de tűrhető lett elsőre ahhoz képest, hogy azt se tudtam mi fán terem a habzsák.

Tudom, hagy némi kívánni valót maga után… Aztán megpróbáltam átemelni óvatosan egy nagy pengéjű kést és a kezemet használva a végleges táljára (mert ugye nem azon díszítettem, mert nem akartam „körbekoszolni”), amikor is lefordult róla, kicsúszott a kezemből és fuccs a kosárfonásnak. Mérges lettem nagyon! :S Hát elsimítottam az összes felét, de már dühömben és visszaraktam rá az éppen maradt virágokat.

Most élvezi a hűtő társaságát, holnap vágjuk fel, engem a belseje érdekel. Igazából ez nem egy olyan torta, amit nagyon tölteni lehet, hiszen akkor nem lesznek a színek közvetlen egymás mellett, úgyhogy ez csak egy érdekesség. Persze azért a piskóta a csokival nem utolsó ízvilágként! 🙂
És íme szeletelve:

Fonott kalács hatos fonással

Fonott kalácsot akartam minden áron készíteni, de valahogy elkészíteni sose volt hangulatom. Tegnap előtt viszont bedühödtem és neki veselkedtem az egyik receptemnek, hátha… összekevertem a tésztát és kelesztettem.
Ez idő alatt kiokosítottam magam, hogyan kell 6-os fonást készíteni ENNEK a videónak a segítségével – hozzá teszem nem is olyan bonyolult, mint amilyennek először tűnik. A 4. kalács végére fainul belejössz! 🙂





Hát ez az a kalács, amire párom azt mondta ne merjek változtatni a receptjén, ez így tökéletes. Ne merjek kísérletezni. Később pótolom a receptjét, mert fejből nem tudom, azt viszont elárulom, hogy várakozásomon felül abból a tészta mennyiségből 4 nagy kalácsot sikerült sütnöm, aminek 1 nap alatt a ki’családom a seggére is vert. 🙂
Míg el nem felejtem, annyi változtatás volt a recepten, hogy tettem bele 1 zacskó vaníliás cukrot és azért jóval több lisztet is igényelt, bár azt csak óvatosan dagasztáskor adagoltam. A tésztával annyira nem volt jó dolgozni, mert elég ruganyos volt, nem volt egyszerű rudakat sodorni belőle, de megoldottam. A videón látható módszerrel én is tettem 2 kalácsra szezámmagot, ami nagyon jól ment is hozzá, bár a néni nem olyan fonott kalácsot készít valószínűleg, amilyenre én gondolok, hanem sima sósat.
Apósom és párom azt mondta mazsi kell bele, hát legközelebb a felosztás így lesz:
1 sima fonott, 1 kakaós (3rúd fehér-3kakaós tészta fonata), 1 maszolás kalács és lehet 1 apróra vágott aszalt gyümölcsökkel gazdagított verziója is.
Elképzelem, hogy ha a recept által írt 2 részre osztom csak a tésztát, mekkora bazi nagy kalácsok sültek volna ki…Ajánlom, hogy 4 felé vegyétek és azokat osszátok 6-6 felé. Másnap is finom puha marad, öröm enni, komolyan mondom!
Ami a tetejét illeti: egy egész tojással kenegettem le őket, de nyilván ha csak tojássárgájával keni le az ember, vagy tejjel, akkor jobban fog hasonlítani a bolti kalács kérgére, amit bevallok őszintén én nem szeretek, úgyhogy nekem ez így ideális és tökéletes! 😀 Ezen kívül az az idő, amit a recept ír sütésre tökéletesen elég, nekem kimondottan tetszett, hogy a külseje aig pirult meg, féltem is, hogy nem sült át – bár azért egy tűt beleszúrtam, mielőtt kivettem – de teljesen megsült és belül- kívül ropogós maradt!
Még két fontos dolog: sütés közben a sütő aljába egy fazékba vizet raktam, úgy sült, amikor pedig kivettem alaposan megspricceltem vízzel. Ezt ne felejtsétek el.
És akkor a recept:

  • 0,5 pohár olaj
  • 2 pohár meleg víz
  • 2 dkg élesztő
  • 7 pohár liszt (1 pohár=2,5 dl)
  • 0,4 pohár cukor
  • 3 tojás
  • 2 kávéskanál só
  • 1 tojássárgája a kenéshez (nálam 1 egész tojás)
  • +én tettem bele 1 cs van. cukrot

A folyékony hozzávalókat összekeverjük, majd bele morzsoljuk az élesztőt és a száraz hozzávalókhoz öntjük.
Alaposan (legalább 20 percig) megdagasztjuk, majd konyharuhával lefedve 40 percig kel.
Ezután a tésztát 4 részre osztjuk, majd azokat részenként 6 részre.
Sütőpapírral kibélelt tepsikbe rakjuk a már befont kalácsokat és letakarva még ott is hagyjuk fél órát kelni, majd egész tojással lekenve (ha nem sárgájával kenjük, mert azt a végén kenjük rá csak) 180 fokon fél óra alatt megsütjük.
Ha tojássárgájával szeretnénk lekenni, akkor 5 perccel azelőtt, hogy készre sülne kihúzzuk, lekenjük a kalácsokat és visszatoljuk. Így kérges lesz, egész tojással lekenve pedig csak egy kis színt kap. Mi úgy szeretjük.
Miután kivesszük vízzel megspricceljük, hogy jó puha maradjon.
~ o ~ o ~ o ~
Van egy másik kalács receptem is, sógorom pékségben kemencézett és elkérte nekem végre a fonott kalács receptjét a péktől, íme:
Fonott kalács a’ la bernecei pék:

  • 1 kg liszt
  • 1 dkg só
  • nagyon kevés sütőpor
  • 10 dkg cukor
  • 10 dkg margarin
  • 2 tojás (fél kg liszthez van 1 tojás)
  • 1 dl tej
  • 5 dkg élesztő (1 kg liszthez)
  • nagyon kevés langyos víz.

És bár innen többet nem mondott, gyanítom összekeverjük, megdagasztjuk, kelesztjük, fonjuk, kelesztjük és sütjük alapon működik a dolog.

Sacher torta

A Sacher-torta nem tartozik a legkönnyebben elkészíthető és olcsó tortacsodák közé, viszont isteni finom! Ami azt illeti én sem a baracklekvárt, sem a marcipént nem szeretem, e két dolog pedig ebben a tortában persze abszolút domináns és valahogy mégis a kedvenc tortám lett! Imádom! Elkészíteni viszont már annyira nem. Bevallom még nekem is általában második nekifutásra sikerül szépre kisütnöm a tésztáját, ami persze dupla pénzbe kerül éspedig nem valami olcsók a hozzávalók…vedd csak a 8 tojást és a jobb minőségű étcsokit.
Mindezek ellenére viszont megéri szenvedni vele és kipróbálni, mert nagyon finom. És aki esetleg végképp nem szereti a marcipánt, az ki is hagyhatja, vagy esetleg készítheti egy vékony fondant bevonattal is.
A tésztához:

  • 8 tojás
  • 15 dkg kristálycukor
  • 20 dkg étcsokoládé
  • 20 dkg vaj
  • 15 dkg porcukor
  • 1 cs vaníliás cukor
  • 20 dkg liszt
  • 1 cs sütőpor

A tetejére:

  • 1 ek kristálycukor
  • 25 dkg baracklekvár
  • 40 dkg marcipán
  • 30 dkg étcsoki
  • 2 ek olaj
  1. A sütőt 190 fokra előmelegítjük, a tojásfehérjéket az apránként hozzáadott kristálycukorral kemény habbá verjük. A csokit darabokra törjük, és vízgőz felett megolvasztjuk.
  2. A vajat habosra keverjük, apránként hozzáadjuk a csokit, porcukrot, vaníliás cukrot, és egyenként a tojássárgákat.
  3. Belekeverjük a fehérje harmadát, hogy fellazítsuk a krémet.
  4. A lisztet összekeverjük a sütőporral, és a masszába keverjük, majd óvatosan hozzáadjuk a maradék fehérjét is, vigyázva, hogy ne törjön össze.
  5. Vajazott, lisztezett vagy sütőpapírral bélelt tortaformába töltjük, majd a középső rácson sütjük 20 percig, majd levesszük 160 fokra, és még kb. 40 percig sütjük tűpróbáig. A sütőajtót lehetőleg fél órán át ne nyissuk ki. Nagy odafigyelést igényel a sütése, mert könnyen nyers marad a közepe.
  6. A kész torta tetejét megszórjuk 1 ek kristálycukorral, és hagyjuk hűlni.
  7. Kettévágjuk, az egyik lapot megkenjük baracklekvárral (ha megszórjuk a lapot habfixálóval nehezebben nedvesedik át a tészta a lekvártól), rárakjuk a másik lapot, és az egész tortát vékonyan megkenjük baracklekvárral. 
  8. A marcipánt kinyújtjuk 2-3 mm vastagra, négyzet alakúra. A legjobb, ha sütőpapíron csináljuk, és enyhén beolajozzuk a nyújtófát, hogy ne tapadjon. Majd ügyesen befedjük vele a tortát teljesen. 
  9. Végül elkészítjük a csokimázat, és leöntjük a tortát. Egy éjszakát hagyjuk állni, aztán szeletelhetjük.

Tetejét marcipánból vagy fondantból készített díszekkel tehetjük egyedivé.
Hamis marcipán recept ITT, fondant recept ITT vagy pillecukros fondant ITT.
A tésztának nagyon szépre kell sülnie, nem szabad, hogy a közepe bármennyire is nyers maradjon, ezért nagy odafigyelést igényel!

Anyósom születésnapjára készítettem a tortát, és meg kell hagyni nagyon finom lett. Azelőtt drága pénzért vettem cukrászdában, és bár így sem egy olcsó torta, ezerszer finomabb, mint a cukrászdai! Mindenkinek merem ajánlani, mert nagyon finom!

Csokoládés máktorta meggyszósszal és vanília fagyival újra


Újra elkészítettem ezt a finomságot, mert csak egy fotóm volt róla és mert isteni finom! Ezen kívül a meggy még szezonális is!
A legjobb, ha vanília fagyival és meggyszósszal tálaljuk. A receptjét ITT találod, mindenképp próbáld ki!
Megjegyzésként még annyit, hogy most sikerült először úgy megsütnöm, hogy a közepe nem esett be, ezért mellékelek még pár képet, mert most aztán pofás kis tortát kaptam. Asszem mostanra sikerült kiismernem a sütőm sütési módját, meg nagyjából mostanra bírom eltalálni, hol hány fokon süthet… 🙂
Íme a képek:




A meggyecskét pont úgy sikerült szednem a fáról, ahogy kell: egy párat ici-pici kis levélkével. 🙂

Mindmegette főzőcske – Chefparade főzőiskola (Trópusi barbeque 2011.06.)

 

Ugye nyertem ezt a Mindmegette főzőkurzus belépőt, amire vihettem magammal plusz egy főt. Apa jött azonnal számításba.
Őszintén szólva eléggé féltem előtte, hogy mit fogok én ott csinálni, hogy nem fogom tudni elkészíteni az ételeket és én leszek az egyetlen béna, hogy már mindenki több évtizedes fakanálforgató tapasztalattal áll majd a tűzhely mögött…hát utólag kiderült ez egyáltalán nem így van…
Este 6-kor kezdődött a haccacáré, az értesítő e-mailben viszont megkértek, hogy ha lehetséges, akkor előtte fél órával érjünk oda, hogy időben lehessen kezdeni. Hát mi igyekeztünk, így 17:20-ra félve, de betoppantunk a Chefparade főzőiskola ajtaján. Előtte azért párom zavartan megérdeklődte tőlem, mit fogunk mondani?
A kérdésére azonnal választ is kapott, belépésünk után azonnal jött egy kedves hölgy, aki megkérdezte, hogy a nyeremény főzésre jöttünk-e. Miután kimondtuk a boldogító igent kaptunk 1-1 papírt, amire a személyes adatainkat kellett rákarcolnunk és arról szólt, hogy hozzájárulunk, hogy a rendezvényen fotók és videó készüljön rólunk is. Közben pedig megérkezett a Mindmegette marketingese, aki bevezetett a kezdeti tudnivalókba és a papír kitöltése után egy hangulatos kis kávézó jellegű helyre invitált minket, hogy foglaljunk helyet, máris hoznak limonádét frissítő gyanánt, míg várjuk a többieket. Nem szeretem a limonádét, de nagyon jól esett. 🙂
Miközben békésen ücsörögtünk és nézelődtünk már legalább 2 perce, megjelent az asztalunknál állítom, hogy a semmiből egy másik hölgy egy kávéspohárral, hogy elfogadunk-e egy kávét. Párom illedelmesen megvárta, hogy elsőként válaszoljak, megköszöntem, de elutasítottam a kávét, merthogy ugye nem iszom mióta babát várok. Meglepődve vette tudomásul a hölgyike, de sokkolt, mikor megkért csak úgy, hogy azért a poharat megfognám? 🙂 Hirtelen nem tudtam mire vélni a dolgot, de azért kiderült nyomban, hogy arról lenne szó, hogy a kávés szponzoros pultnál a hosstess hölgyekkel kellene némi fotósorozatot eszközölnünk. Én sose voltam modell alkat és enyhén zavarban is voltam. Párommal álltunk és mozdulatlanul beállított pózban vigyorogtunk egymásra a lányokkal. Elég zavarba ejtő volt, de meglett. Ezután párom be is nyomta az első adag kávéját. Senseo és apa:

Lassan csurogtak befelé az emberek és lassan elkezdődött a buli. Nem tudtam, mit figyeljek, hova nézzek, a szakács már sündörgött a pultok körül egy ideje, majd köszöntöttek mindenkit: a Mindmegette.hu (Zimre Krisztina) és a Recepttár (Dús Ágnes) főszerkesztőasszonyai. Volt meghívva 2 gasztroblogger – Mirelle konyhája és az A la carte blogok szerzői -, volt egy fotós páros és egy videós srác. Kezdődött minden a kötények kiosztásával, majd csoportkép készítéssel, merthát ugye a nyerteseket sima háttér előtt a címlap miatt, majd a szponzor fal előtt is többször le kell kapni, és legvégül készült pár kép a kísérőkkel is közösen. 🙂 Az én fejemet nyilván mindegyiken retusálni kell majd, ezt többen a fotózás közben hangosan is kijelentették, amihez csakis csatlakozni tudtam, de ez már inkább egy szépségblog témája lenne… és itt jegyezném meg, hogy a címlap fotóhoz az egyik nő odahívta a (valószínű) fiát is, amin csodálkoztam, mit keres majd a képen ha nem is nyertes, Marcinak hívták és leginkább egy visszahúzódó emós sráchoz tudnám hasonlítani és ilyen, amikor az ember ránézésre ítél meg valakit. Róla még szólok később, tesség rá emlékezni. Lényeg, hogy már az egész főzőkurzuson való részvétele is meglepett minket, mert abszolút nem nézett ki kuktabúvárnak.
A nagy fényképezkedés után elfoglaltuk stratégiai pontunkat, sikerült a középső konyhapultot gyors terepszemle után beválasztanom, mert az utolsó előtti pulthoz akartam menni, viszont az utolsó pultnál levő csajszi annyira szúrós tekintetű volt, hogy jobbnak láttam távol maradni tőle. Így lett miénk 3 órára a piros pult.
Az alapanyagok ki voltak mérve (javarészt) receptnek megfelelően, jó lenne, ha sütés-főzés előtt valaki mindig odakészítené nekem otthon is, mert így nem volt abszolút nehéz dolgunk, kivéve a sok kis üvegcsével és egyforma színű löttyel (vajon ez szójaszósz vagy szezámolaj vagy hallé??? Ha sokat nyalakodtam már abszolút összefolytak, inkább kérdeztem), a sóra hajazó finom szemű kristálycukorról nem is beszélve…
Ugye egyik szponzor a Philips volt: csak és kizárólag Philips elektromos termékekkel dolgoztunk, és a Tefal, Fiskars nem is maradhattak el. Minőség, amit a hely színvonala meg is követelt!
Trópusi barbequen vettünk részt, aminek a menüsora a következő volt:

  • Barbeque csirke – mango dip
  • Grillezett kókusztejes garnélanyársak
  • Aromásított idényzöldségek párolva
  • Vaníliás pavlova tortácskák – karamellizált ananászzal

Neki is álltunk a desszertnek rögtön, ami a következő volt:

1. Vaníliás pavlova tortácskák karamellizált ananásszal
Őszinte leszek, fogalmam sem volt, mi ez (mármint a pavlova), másokkal ellentétben sík hülyén álltam hozzá a feladathoz, a karamellizálástól meg egyenesen rettegtem, merthogy otthon mindig leégett a cukor, vagy ilyenek, nem akartam lebőgni.
A receptet leírom, de képet egyenlőre nem tudok felrakni róla, mert a fényképező gép csak a főzőcske végén került elő, addig bőven sok fényképet csinált rólunk a szakszemélyzet. Nem is értem volna rá fényképezgetni.
Tehát a hozzávalók 3 személyre:

  • 3 tojásfehérje
  • 150 g cukor
  • 1 ek keményítő
  • 1 tk fehér balzsamecet/borecet
  • 2 ek víz
  • 1 pohár (200 gr) tejszín
  • 1 rúd vanília
  • 30 dkg ananász
  • 4 cl Malibu kókuszlikőr
  • cukor

Hadművelet:

  1. A sütőt 180°-ra előmelegítjük.
  2. Lágy habbá verjük a tojásfehérjét egy csipet sóval, majd hozzáadjuk a vizet és addig keverjük, míg újra össze nem áll a hab, ezután kanalanként hozzáadjuk a cukrot, melyet előzőleg elkevertünk a keményítővel, legvégül az ecetet. Kemény, fényes habot kell kapjunk, ami csúcsos lesz ha belenyúlunk.
  3. A masszát egy sütőpapírral fedett, olajjal átkent tepsi közepére tesszük 3 kupacban egymástól 5-7 cm távolságra. (A kupacok inkább kisebb átmérőjűek és magasabbak legyenek.) Szépen elsimítjuk a tetejét és az oldalát, betesszük a sütőbe és azonnal levesszük a hőfokot 150°-ra.
  4. Egy óra múlva (kisebb torták esetében kevesebb idő is elég, amikor már száraz, kemény a kérge) kikapcsoljuk a sütőt, nyitott sütőajtónál hagyjuk bent a tortákat, míg ki nem hűlnek.
  5. A kívül ropogós, belül puha és ragacsos habcsókokat külön lapos tálakra tesszük.
  6. A tejszínt csúcsos habbá verjük (előtte pár órát legyen hűtőben), rákanalazzuk a habcsókra, majd rászórjuk a karamellizált ananászt ez esetben, de lehet epret, málnát, bármit.
  7. Egy száraz seprenyőben cukrot karamellizálunk, és addig nem mozgatjuk, míg a szélén nem kezd megolvadni, azután mozgathatjuk. Amint az összes cukor megolvadt, belekaparjuk a vanília rúd belsejét, illetve hozzá az apró kockára vágott ananászt. A karamell kissé össze fog csomósodni, de kevergetéssel nagyobb lángon a nedvesség elpárolgása után ismét „folyós” lesz és bevonja az ananászt (ISTENI ILLATA VAN!!!), ekkor megdöntjük a serpenyőt, beleöntjük a Malibut és megflambírozzuk. Átforgatjuk, de nem főzzük meg a gyümölcsöt.

Itt éppen karamellizálok:

Itt a szomszédban flambíroznak:

A karamellizálástól nagyon féltem, mert otthon mindig odaégett a cukor, vagy valami, de itt nagyonis jól sikerült a dolog!
2. Barbeque csirke – mango dip
Dip? Fogalmam sem volt, mi az… Újabb rossz pont, de nem mutattam, hogy nem tudom! 😀 (…mártogatós)
Ez a csirke nagyon finom, a pác ISTENI, a mártogatós mangós szósz meg ellenállhatatlan! Nekem ez volt az est fénypontja!
Hozzávalók 2 személyre szűkösen:

  • 500 gr csirkehús
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 kis darabka friss gyömbér (ami nem is olyan kicsi darab, kb. 4×4 cm)
  • 3 ek ketchup
  • 1 ek szójaszósz
  • 2 ek méz
  • 1 ek szezámolaj
  • bambusznyársak

Dip:

  • 1 érett mangó
  • 1 fél citrom
  • 200 gr sűrű görög joghurt
  • 1 ek olívaolaj
  • só, bors
  • cukorszirup

Hadművelet:

  1. A fokhagymát, gyömbért megpucoljuk, majd késsel nagyon kicsire felaprítjuk. Összekeverjük a ketchuppal és szójaszósszal, valamint mézzel és egy ek szezámolajjal.
  2. A csirkét nagyobbacska darabokra feldaraboljuk és az előbb összekevert pácba tesszük üeg edénybe, lefedve 1 órára hűtőbe.
  3. A csirkedarabokat majd előre beáztatott bambusznyársakra húzzuk és grillen 5-8 perc alatt folyamatosan forgatva megsütjük. Minden oldaluk jól piruljon meg!
  4. A mangót meghámozzuk, a magjáról levágjuk a gyümölcshúst és összeturmixoljuk, sóval, borssal ízesítjük. Hozzáadjuk a fél citrom levét, 1 ek olíva olajat, majd ezt sűrű görög joghurtba forgatjuk. Amíg a csirkét sütjük hűtőbe tesszük, hogy összeérjenek az ízek.
  5. Az elkészült csirkét a dip-be mártogatva fogyasztjuk.

3. Grillezett kókusztejes garnélanyársak
A garnéla finom, kókusztejet még nem vettem…
Hozzávalók 2 személyre:

  • 250 gr óriás garnéla
  • 30 dkg ananász
  • lime, vagy citromkarika

Marinádhoz:

  • 1 szál thai citromfű
  • 1 friss kaffirlime levél
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 friss chilli paprika
  • fél lime héja+leve
  • 1/2 ek cukor
  • 1 ek halszósz
  • 100 ml kókusztej
  • + bambusznyársak

Hadművelet:

  1. A marinádhoz megtisztítjuk a thai citromfüvet (a külső részét levesszük, majd a törzsét a kés pengéjének tompa felével jól átcsapkodjuk, minél sűrűbben, aztán vékonyra karikázzuk), a kaffirlime levelet összemorzsoljuk (a levélszárát ha kemény kivágjuk), felaprítjuk a fokhagymát, chillit kimagozzuk, felkarikázzuk, lereszeljük a lime héját és mindezt mozsárban jól összedolgozzuk.
  2. Összekeverjük a hallevet, kókusztejet, lime levét, cukrot, majd ehhez hozzáadjuk a mozsár tartalmát és simára keverjük.
  3. Ebbe a marinádba tesszük a tisztított garnélát 30 percig hűtőben, lefedve.
  4. Fél óra múlva előre beáztatott bambusznyársakra húzzuk a rákokat, közéjük egy szelet ananászt és limot téve, majd 5-7 percig sütjük, félidőben megfordítjuk, hogy mindkét fele szépen megsüljön.
  5. Sütés után azonnal melegen fogyasztjuk.

Apa nagyon figyelt a nyársainkra, nehogy valaki elvigye őket, vagy összekeverje, vagy hozzáérjen, épp csak egy fotó erejéig kukkantott rám:

~ o ~ o ~ o ~

Az idényzöldségeket megcsinálta a szakács cuzammen az összeset egyben, a desszerthez a tejszínt is egyben verték fel, nem külön csináltuk, így is túlcsúsztuk a 3 órát némiképp.
Itt már elkészültünk a főételekkel, apa is kapott egy kis bort és jótállt a kis piros pultunk mögött:

Mielőtt a desszertet befejeztük volna elfogyasztottuk az elkészített főételeket, aztán raktuk össze a tortácskákat és faltuk be őket. És itt jött a meglepő fordulat és egy 180°-os kanyar vissza Marcinkhoz. Az a kissrác egyszerűen olyan szinten összehozta a kajákat és olyan szinten értett a díszítéshez, hogy mindenki az állát kapargatta fel a földről. Pedig egészen addig nem is gondoltam volna róla (nem figyeltem egész idő alatt, mit csinál, ért-e hozzá), aztán hirtelen sokkolt a látvány, hogy ez aztán igen! A kissrác óriásit nőtt a szememben, külön fotósorozat készült az ételeiről, egyedül a desszertje nem lett valami fényes, de a többi…szóval a fotókat az ételeiről biztosan lehet majd látni az újságban, mert önmagában megérnek egy misét!
Ami a kajákat illeti igazán nem nagy adagok voltak egyáltalán, 3 nyárs garnéla és 3 nyárs csirke jött össze nekünk, és ugye a 3 tortácska, amiből én 1 db-ot bírtam megenni, mégis elteltünk. Ilyen a drága, de kis mennyiségű konyha működési rendszere? Drága, de laktató! 🙂
Az ételek elkészítéséhez hozzá tartozik, hogy ha nem itt mondják, hogy finom lesz, akkor valószínűleg ezeket a hozzávalókat nemhogy nem kóstolom meg soha életemben, de még a szokott hozzávalókat se merem soha összekutyulni (pl. a mangós szószt tekintve, vagy a csirke pácot). Mert nem merek kísérletezni, mert nem hiszem el, hogy ezekből finom dolgok is születhetnek…és pedig nagyon is finom ételek születtek nagy meglepetésemre.
A tortákhoz párom talált eper szirupot, a szakácstól pedig kaptunk házi vanília fagyit, úgyhogy én olyan verziót ettem, amin a tejszínhabon vanília fagyi van és meg van locsolva epersziruppal. De megkóstoltam az ananászosat is és nagyon finom volt az is.
Egész este alatt korlátlan italfogyasztás volt, azt hiszem 6 féle borból és vagy 8 féle üdítőből lehetett választani. Baracklevet ittam, de nemám boltit, ez dús volt, sűrű, mintha ott helyben nyomták volna ki a barack levét, szóval nem ám gagyi dobozos üccsikről volt szó!
A szakács Bartal Sándor volt, a segítője pedig Filep Kata, aki hobbyszakács és mindkettő nagyon rendes volt, folyamatosan segítettek, megmutatták, hogy kell szépen, gyorsan nagyon apróra vágni a fokhagymát, praktikákat mutattak, stb. rendesek voltak na!

Mi folyamatosan elmostuk az eszközeinket, de közülünk nagyon sokan voltak, akik csak a mosogatók telepakolásához értettek, pedig mennyivel jobb volt azonnal elmosni és rögtön tudtunk is mihez nyúlni. Pedig egyébként már az elején mondták, hogy semmit nem kell elmosni, mindenből van több tiszta, vegyünk elő másikat, de én ezt nem vettem figyelelmbe. A végén is elmosogattam és a szárítón hagytam az edényeket. Így tiszta úgyhiszem. Mondjuk azt nem irigylem, aki mindezek után ott rendet rak! 🙂
Mindenki kukucskált a mellette levő pulton főzőcskézőkre, ki hol tart, mit csinál, hogy csinál, nem mindenki tudott dolgokat, így segítettünk is egymásnak és akarva-akaratlanul is szóba elegyedtünk és angyon jó hangulat volt. Egyetlen egy nő volt, aki csak odapofátlankodni tudott és kérdezni néha, de még csak meg se köszönte a segítséget, ha megdícsértük, hogy jól néz ki a tortácskája, meg se hallotta, nem lehetett amúgy hozzászólni, hát az ilyen főzőcske nem ilyen nőnek való. A bort azt bírta inni. Pedig fiatal volt 28-29?!
A főszerkesztő asszony közben egyszer odajött, hogy mondjam meg a nevem, hány éves vagyok, ha nem indiszkrét, mert úgy látja én vagyok a legfiatalabb itt (és ekkor még le se esett, hogy ott a Marci, helyeseltem), mondom 26. Erre leesett az álla és hűledezett, hogy 18-nak nézett, aminek nagyon örültem, mert engem aztán ritkán néznek 18-nak. 🙂 Ez is egy élmény volt. 🙂
Ajándékcsomagokat is kaptunk a legvégén: egy szponzoros Philips csomagot és egy Chefparade-osat is fejenként.

Philips csomag tartalma:

  • termékkatalógus
  • Philips kulcstartós, ledes elemlámpa (csak az egyik csomagban)
  • hűtőmágnes – mindmegettés
  • optikai mini egér visszahúzós kábellel – mindmegettés
  • Mindmegette.hu 100 recept receptkönyv
  • Recepttár újság első 2 száma

Chefparade csomagok tartalmai:

  • egyikben egy CP-os (Chefparade-os) bögre, másikban egy CP-os edényfogó kesztyű
  • CP-os fakanál
  • Indian Chilli souce (erős), másikban Thai chilli szósz (gyengébb)
  • Csomagonként különböző curry paszta
  • 1-1 angol nyelvű szakácskönyv
  • 10% kedvezményes kupon
  • Mindmegettés kötény (amiben főztünk)
  • Naturella fűszerek (1 mozarella és egy olasz)

Nem kezdek el költségvetni, de azért izgatott, hogy kb. mennyibe fájt volna ez az este ha csak úgy megyünk el apával.

Nem csak ezért, hanem önmagában a hangulat és az ételek, kedves emberek miatt is örülök, hogy elmentünk és hogy egyáltalán megnyertem ezt a főzőkurzust. Merthogy rákérdeztek, hogy hozzávetőleg mégis hágy recept közül kerültünk ki 10-en győztesek éshát a főszerkesztő asszony mondta, hogy több, mint 400 recept közül nyertünk mi, amin mindenki meglepődött és hogy őszinte legyek a mellem dagadt a büszkeségtől.
A következő magazinban lesznek benne a nyertes receptek (én a csokoládés máktortámmal nyertem) és a képek a kajacsatáról, ez valamikor június 27-29 környékén fog megjelenni azt mondták. De a Mindmegette.hu oldalon is fent lesz minden.
Ami még nagyon szimpatikus volt, hogy az összes „stábtag” ideértve a főszerkesztőket nagyon közvetlenek voltak, nagyon barátságosak, nem hordták fent az orrukat, nem voltak flegmák…ezen azért lepődtem meg, mert 2 éves pesti létem alatt nem ez volt a nagyvárosi emberekről kialakult véleményem vagy tapasztalatom. Pedig azok az emberek korántsem voltak hasonló munkakörben.
A lényeg a lényeg, hogy nagyon jól éreztük magunkat. Apa is! Nem gondoltam volna, de nagyon ott volt, büszke vagyok rá.
Az este végeztével mindenkitől szépen elköszöntünk, megköszöntük, hogy ott lehettünk, majd elégedetten távoztunk is.
Izgatottan várom a következő nyereményjátékukat és a kapott chilli szószokkal asszem a helyi főzőversenyen egy jó kis csípős, férfias Chilli Con Carne-val fogunk indulni apa legnagyobb örömére! 🙂

Stefánia szelet

Azért szeretem a Stefánia-szeletet, mert nem kell vele sokat bíbelődni, összagyúrom, megsütöm és kész is, akár hidegen, akár melegen fogyasztható. Gyorsan kész és mégse fogy el egy étkezés alatt az egész, ezért nem kell rögtön mást is főzni, elég másnap vagy harmadnap. 🙂

Hozzávalók:

  • 5 tojás megfőzve, 2 nyersen
  • só, bors
  • 60 dkg darált hús
  • 3 zsemle beáztatva
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 fej hagyma
  • pirospaprika, zsemlemorzsa
  • zsír vagy olaj

Öszeállítás:

  1. A darált húst és a vízben áztatott zsemléket (vagy kenyeret), 2 tojást, zúzott fokhagymát, finomra vágott hagymát, sót, borsot, pirospaprikát alaposan összegyúrjuk, ha lágy lenne, zsemnlemorzsát szórunk hozzá.
  2. Sütőpapírral bélelt kistepsibe rakom, mint egy rúdfasírtot, a közepébe hosszában mélyedést csinálok, oda fektetem be sorba a tojásokat, majd a széleit a fasírnak ráhajtogatom, kissé megnyomkodom, hogy tömörüljön.
  3. Tetejére zsemlemorzsát szórok, meglocsolom olajjal vagy megkenem zsírral és 160 fokon egy óra alatt megsütöm. Kicsit hűl és szeletelhető.

Megjegyzés:

  • Hidegen és melegen is tökéletes!
  • Tojások nélkül rúdfasírtként is tökéletes, vagy párom feldobta, hogy legközelebb egy szál kolbászt tegyek bele tojás helyett…még nem próbáltam.

Tiramisu torta

olt egy tiramisu receptem, amit sógornőm adott, hogy anyukája olyat csinál, amiben nincs mascarpone és nem tesznek bele nyers tojást sem. Szimpi volt, finom volt, de gej és nem kimondottan tiramisu, hisz mindent kihagytak belőle mi lényege. Hozzáteszem akkor készítettem először, előtte nem is nagyon ettem tiramisut, úgyhogy nekem mondjuk megfelelt éppen akkor!

Aztán eljött most sógorom névnapja és kitaláltam, hogy csinálok neki egy tiramisu tortát. A formája nagyon tetszett, a hozzávalókkal viszont bajban voltam. Nem akartam én sem mascarpone-t venni, de nem az íze végett – merthogy még sose kóstoltam -, csupán az előítélet miatt, amit vele és az árával szemben éreztem…nomeg a nyers tojás……és ekkor jött szembe velem egy tiramisu torta recept a Mit főzzek ma magunknak? blogból, a Világbajnok tiramisu torta receptje. Nem véletlenül adta neki a szerző ezt a nevet, annyit mondhatok!
Hozzávalók:

  • 2 csomag babapiskóta
  • fél liter feketekávé + bele 3 cs van. cukor
  • 1 rumaroma
  • 2 db tojás
  • 15 dkg cukor
  • 25 dkg natúr vajkrém (Rama margarin, vagy teavaj nem jó!!!) mondjuk Milli
  • 5 dl tejszín
  • 3 teáskanál étkezési zselatin
  • 1 dl tej
  • 3 evőkanál kakaópor

Elkészítése:

  1. A zselatin elkészítésével érdemes kezdeni, mert annak langyosra kell hűlnie a felhasználása előtt. (langyosra, nem pedig hidegre!)
  2. 3 teáskanálnyi zselatint fokozatosan, állandó kevergetéssel tegyük bele1 dl hideg tejbe. Takaréklángon alágyújthatunk és kevergessük, ameddig fel nem forr, ezután húzzuk félre a tűzről, és hagyjuk hűlni.
  3. Először tojásokat kell habosra keverni a cukorral, majd mehet bele a natúr vajkrém is, és azzal is tovább kell keverni, még újból szép habos nem lesz.
  4. Elővesszük a fél liter habtejszínünket is, és belelocsoljuk a tálunkba. Ezzel kb. 5 percig verjük, legnagyobb fokozatra kapcsolva a gépet.  Közben a rumaroma kb. 1/3-át is csorgassuk a krémbe. Sárgás krémet kapunk. Mire ide eljutunk elméletileg megfelelő hőmérsékletűre hűl a zselatinunk.
  5. Tegyünk a kávéba rumaromát és van. cukrot, majd épp csak mártsuk bele a piskóták mindkét felét és tegyük egy kapcsos tortaforma aljába olyan szorosan, amennyire csak lehet. Törjük el a piskótákat, hogy mindenhol legyen.
  6. Legalulra piskóta kerül, majd krém. A krémre minden rétegnél kakaóport szitálunk. Legfelülre krém kerül, és arra befejezésül kakaószitálás. Hűtőben pihentetni pár órát, vagy egy teljes éjszakát. Ekkorra szépen megdermed a krém a zselatintól, és majd könnyen leemelhető lesz a tortától a kapcsos forma oldala.
  7. Én a krémből hagytam még egy keveset, amit a tortagyűrű leemelése után a torta köré kentem, hogy a piskóták odatapadjanak az oldalához. Mindegyikből levágtam egy keveset, egyforma darabokat és átkötöttem végül egy szalaggal, amire ha összeállt nincs szükség, de elég a torta felvágása előtt eltávolítani.







Büszke vagyok a tortára, mert ténylegesen tiramisu torta, finom lett és szép is, nagy sikert arattam vele. Nem gej, nem tömény, pont jó. Pedig féltem, hogy nem fog ízleni neki a megszokott után. A receptet azóta többen elkérték, hát nem csoda, a torta 3/4-e fél óra alatt elfogyott és ennél jobb érzés nincs is!
~ o ~ o ~ o ~
Azért leírom ide a régi tiramisu receptemet, hátha valakinek fekszik és ki szeretné próbálni, mert egyébként nem rossz, de nem kimondottan tiramisu ezek után az ízek után! :S
Hozzávalók a hamis tiramisuhoz:

  • 1 nagy tejföl (vagy 2 kicsi)
  • 20-25 dkg porcukor
  • 2,5 dl hulala tejszín
  • 1 habfixáló
  • 3 van. cukor
  • 1,5 dl feketekávé
  • rumaroma
  • babapiskóta
  • kevés keserű kakaópor
  1. A tejfölt és a porcukrot összekeverjük, a tejszínt a habfixálóval és 1 cs van. cukorral felverjük kemény habbá.
  2. Előkészítünk egy jénayt.
  3. A kávéban elkeverünk ízlés szerinti mennyiségű rumaromát és a maradék van. cukrot.
  4. A jénay alját kirakjuk babapiskótával, meglocsoljuk kávéval, rá rakunk egy réteg krémet, majd ismét piskóta, kávé, krém, a legtetejére krém kerüljön és azt meghintjük egy kis keserű kakaóporral.

Megjegyzés: aki szereti a rétegek közé tehet banánkarikákat is, mert állítólag úgy is nagyon finom. 🙂

Bodzaszörp

A bodza egy olyan növény, amit nem mindenki kedvel, többek között én sem. DE apa kedvéért hajlandó vagyok dolgozni vele és ezt se csinálja meg mindenki.

Bodza szörpöt készített anyukám, de én most a bodza ital receptjét fogom megosztani, bár tudom, idén a bodza már elvirágzott, jövőre mégis hasznos lehet, mert ez a fajta így elkészítve nagyon finom (párom szerint). 🙂
Amire szükségünk lesz:

  • 8-10 nagyobb virág
  • 1/2-3/4 kg cukor
  • 2 citrom vékonyan felkarikázva
  • 1 nagy és 2 kis doboz citrompótló
  • 1 5l-es üveg teli vízzel

Így készítsd:

  1. A virágokat nem kell megmosni, ha olyan helyről szeded, ami szmog mentes…egyébként igen.
  2. Összekeverjük az alapanyagokat, beleáztatjuk a virágokat és 2 napig állni hagyjuk, majd teaszűrővel leszűrjük.
  3. Hűtőben is tárolhatjuk, de szalicillel elkeverve télre is eltehetjük.

A meggy megy befőttnek (2011)

MEGGYSZÖRP és MEGGYDZSEM egy füst alatt:

  • 3 kg meggy
  • 3 kg cukor
  • 15 g citromsav
  • 1 l víz
  1. Kimagozzuk a meggyet miután megmostuk, persze a szárát is eltávolítjuk, majd a húsát összezúzzuk.
  2. A vízben feloldunk citromsavat és hozzáöntjük a meggyhez.
  3. 2 napig hagyjuk szobahőmérsékleten állni, majd a levet leszűrjük, a húsát is kinyomkodjuk még, majd félretesszük.
  4. A meggyléhez adjuk a cukrot és állandó kevergetés mellett 10 percig főzzük.
  5. Még forrón üvegekbe töltjük és szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.
  6. Nem kell tartósítószert használni!
  7. A megmaradt húst lábasba rakjuk, megszórjuk cukorral – kb. 1 l húshoz 1 kg cukor+1 tk citromsav alapon.
  8. Alaposan összefőzzük, majd üvegekbe rakjuk, dunsztoljuk.

Ezt a receptet végül nem csináltuk meg, mert szörp nem lett, csak befőtt, de jónak tűnt, ezért osztom meg itt is.

Ezekből a csodás meggyecskékből lett az én befőttem. 🙂
Ahogy én csináltam:

  1. Jó alaposan megmostam a gyümölcsöket (anyukámmal), aztán kimagoztuk őket.
  2. A magjuktól megszabadított gyümölcsöket aztán tiszta befőttes üvegekbe töltöttem jó szorosan megtömve egészen peremig.
  3. Majd a legnagyobb üveget így megtöltöttem vízzel – az volt az etalon-, majd azt a vízmennyiséget annyiszor vettem, ahány üvegem volt. Hideg vízzel dolgozunk.
  4. Majd ebbe a vízbe üvegenként 6 kanál cukrot kevertünk el alaposan. (50 kanál kb. 1 kg cukor)
  5. Ezzel öntöttük le a meggyeket úgy, hogy az üveg csurig legyen. Tetejükre szórtunk egy kevés szalicilt, majd a 2 réteg celofán közé is, amire aztán jött a tető és így mentek bele a lábasba, amennyi belefért.
  6. A lábast addig töltöttük vízzel, míg a legkissebb üveg tetejéig fel nem ért, aztán elkezdtük forralni. AMikor a gyümiknél már gyöngyözik az üveg belseje, akkor lehet őket kivenni és száraz dunsztba rakni és ott hagyni kihűlni.


Mondjuk a második kör befőttet a lábasba körbe csavarva hagytam kihűlni, annak se lett baja, úgyhogy…
17 üveg meggybefőttem lett, ami úgyis gyorsan elfogy majd.
Lett mondjuk egy kancsó meggylé is, ami az üvegek gyümihússal megtöltése után maradt a tálakban, az leszűrve és hűtve el is fogyott.


Megjegyzés:

  • Ha barackkal, vagy körtével dolgozunk, akkor félérett gyümölcsöket tegyünk el befőttnek.
  • Megpucoljuk, kivágjuk a magházat. A barackot félbe, a körtét negyedekben vagy kisebb darabokra vágva rakjuk el.
  • Ezeknél hogy ne barnuljanak meg, míg feldolgozzuk az összeset, citromsavas vízbe tesszük a már feldarabolt gyümiket, az kissé meggátolja a barnulást. (1 tál víz+1 tál citromsav)

DUNSZT:
Száraz dunszt, amikor takarókkal, plédekkel, törölközőkkel, bármi meleg dologgal alaposan kibélelet ládába, szennyes tartóba vagy hasonló nagy dologba tesszük a meleg befőtteket, lekvárokat, alaposan bebugyoláljuk, de még üvegenként újságpapírba is csavarhatjuk őket, majd jól betakargatjuk az üvegeket.
Addig hagyjuk dunsztba őket, míg teljesen ki nem hűlnek!!!
Száraz dunsztnak megfelel egy hűtőláda is, bár én a takargatás híve vagyok.
A lényeg, hogy minél hosszabb idő alatt hűljenek ki az üvegek, ezért kell jól betakargatni. 1-2-3 nap. 🙂
Van nedves dunszt is, bár ezt most gyakorlotam először: amikor a lábas forró vízben hagyod az üvegeket kihűlni úgy, hogy azért körbetakarod (felül) pléddel, ezzel-azzal.

Eperdzsem

Szeretjük az epret, lekvár formájában mégis tavaly ettem életemben először. Hogy ez hogy történhetett? Úgy, hogy alapvetően nem szeretem a lekvárokat. A barack lekvárt és a ribizlit megeszem süteményben, de itt kifújt. És akkor jött pár üveg ajándék eperdzsem…és megváltozott az életem. 🙂
Idén már saját készítésű dzsemmel rukkoltam elő. Olyan fajtát akartam készíteni, amiben azért vannak rendesen gyümölcsdarabok, mert pl. a sárgabarack lekvárt teljesen átturmixolom pépesre. Ezt nem tettem most meg.
Apa hozott két láda epret. Jó kis szemű volt, lekvárnak valónak szedték, mire kicsumáztuk sógornőmmel, meguntuk az egészet. Megtisztítva 7 kg tiszta gyümölcsöt kaptam. Alaposan megmostuk, majd muszáj volt lefagyasztani, mert nem itthon voltunk és csak 4 nap múlva tudtam volna befőzni.
Miután a fagyasztott epreket hazaszállítottuk beöntöttem mind a lekvár főző fazékba, hogy olvadozzanak kicsit, majd mikor már majdnem kiolvadtak (azért egész gyorsan megy az olvadás az epernek), akkor raktam oda főni.
Mikor már elkezdett szépen levet ereszteni, akkor raktam rá a cukrot. Tudom, később szokták, de én ráraktam és pont. 7 kg eperhez fele mennyiségű cukrot raktam, 3,5 kg-t. Kevesebb is elég lett volna, szerintem ez ízlés dolga.

Ezután jó sűrűn kavargatva vártam, hogy jó levet eresszen, felolódjon a cukor és kezdjenek szétfőni a szemek.

Aztán mikor már jó pár órája főtt, akkor gondoltam úgy, hogy belezuttyantok 3 csomag dzsemfixet, csakmert már elég késő volt és illett volna már készen lennie.
Merőkanállal szedtem ki pár keverőtálnyit a dzsemből és botmixerrel összeturmixoltam, majd visszaöntöttem, aztán egyet rottyant és késznek tituláltam a dolgot.
Ekkor jöttek elő az elmosott üvegecskék, amiket én meleg vízzel töltött tepsibe sorakoztattam és távolról adagoltam beléjük a dzsemet. Tetejére szalicil, celofán, kupak (már amelyiknek volt ugye) és irány a száraz dunszt.
Ott tartózkodtak az üvegek 3 napig, mire előbányásztam őket. Ami az lábas alján maradt még aznap este megettem kenyérrel és azt kell mondjam nagyon jót csináltam, úgyhogy ennek a 19 üvegnek nem túl hosszú életet jósolok ám! 🙂

1 105 106 107 108 109 114