Nagyon piszkálta a fantáziámat a Rosalia receptparádé. Ami azt illeti szeretem a borokat, főleg a jó borokat….igaz leginkább vöröset szoktunk venni, abból is az édeset, de most vettem két palack rosét. Hosszasan ácsorogtam a rosék előtt az üzletben és nézegettem őket. Melyiknek milyen az illata, íze, mihez ajánlják. Nem vagyok borszakértő, az olvasottak alapján a pénztárcámhoz mérten választottam és nem is rosszul. Ami azt illeti a Balatonboglári Merlot-t nagyon szeretem és sikerült rányúlnom ismét egy BB Merlot borra, most rosé változatban, ami szintén édes, tehát ízlésünknek megfelelő.
Ennek köszönhetően most kipróbálhattam, amivel olyan régóta szemeztem. 🙂
A választott borom tehát a Balatonboglári Merlot Rosé. (tovább…)
nassok
Almarózsa
Ezeket az almarózsákat még Húsvétkor készítettem anyósoméknál, azzal a szándékkal, hogy mint nassot felviszem a falusi tojáskereső versenyre a gyerekeknek a linzerekkel együtt. Csak aztán készen lett és olyan gyorsan is fogyott…plusz apósom nekem szegezte a kérdést, mikor a fele már elfogyott, hogy: “Ugye ezt nem akarod felvinni?!” Mosolyogva csak annyit mondtam: “Már nem!” 🙂
Pár óra alatt elfogyott…
Nagyon sok mindenhol láttam ezt a nassot, volt, ahol más gyümölccsel, nekem az alma volt szimpi.
Ami kell hozzá:
2 csomag leveles tészta
6-7 alma méretfüggően
kb. 5 ek. cukor
kb.2 tk. őrölt fahéj
kb. 1 liter víz
a vízbe:
- 3 ek. cukor
- 2 ek. citromlé
Az almákat megmossuk, félbevágjuk, a magházukat kivágjuk.
A vizet feltesszük forrni, a cukorral és a citromlével.
Az almákat vékony szeletekre vágjuk, és a forrásba levő vízbe tesszük 1-2 percre, csak addig, hogy ne legyen már merev, de ne főljön szét.
Szűrőkanállal óvatosan kiszedjük, majd papírtörlőre rakjuk, hogy leszívja a nedvességet.
A konyhakész leveles tésztát kicsomagoljuk, majd éles késsel kb. 2 ujjnyi csíkokra vágjuk hosszában.
A cukrot összekeverjük a fahéjjal és ezzel megszórjuk a tésztát. Kicsit bele nyomkodjuk a tésztába a cukrot a tenyereinkkel, majd a csíkikra elkezdjük úgy rakosgatni az alma szeleteket, hogy kicsit fedjék egymást, majd szorosan feltekerjük.
A végén a tésztát összecsippentjük, én még fogpiszkálóval átszúrtam, hogy tuti ne nyíljanak ki.
Sütőpapírral bélelt tepsire rakom.
220 fokra előmelegített sütőben sütöm kb. 25 percig, most nem úgy, hogy egy lábasba teszek a sütő aljába vizet, hanem egy egész tepsinyi vizet tolok be a legalsó rácsra, hogy ne süljön meg nagyon a rózsák talpa.
Porcukorral vagy porcukor nélkül tálaljuk, ki hogy szereti. 🙂
Várakozásaimon felül teljesített ez az egyszerű kis sütemény! Egyszerű, finom, hm… a családot is megfogta. 🙂 Azt hiszem legközelebb házi leveles tésztából készítem. 🙂
Fehér csokis, lio epres bonbon
Ez egy egyszerű bonbon, de nagyon finom.
Hát azért készült, mert Adéltól kaptam egy kis adag lio epret és muszáj voltam végre bele tenni kicsit valamibe.
Fehér csokiból készítettem a csokiburkot az ITT leírtak szerint. Annyi különbséggel most, hogy az Emőkével és Praliné Zsuzsival folytatott beszélgetésem hatására némely mélyedést kikentem kissé selyemporral. Így nem kellett a végén megfestenem őket.
A töltelék egy sima ganache. Fehércsokit összetörtem egy tálba (azt hiszem olyan 150 grammot), majd egy kis tejszínt (tán 100 grammot) plusz egy evőkanál mézet felhevítettem és ráöntöttem a csokira. Addig kevertem, míg fel nem olvadt az összes csoki, majd bele szórtam egy kis lio epret. Most vajat nem kevertem a ganachehoz.
Ezzel töltöttem meg a csoki hüvelyeket, majd az újratemperált (vagy csak felmelegített, de ilyenkor nem olyan szép végeredményt elért) csokival lezártam a bonbonokat. Kis hűtőzés után szépen kiestek és lett bronz, bordó és sima bonbonom. Az igazat megvallva így is tetszettek, de azért mást mutat, amikor utólag van befestve a selyemporral.
Nem csak szép, finom is! Annyira imádom ezeket a kis csillogó édességeket! És jó érzés, hogy én készítem őket!
Az én tökéletes pizza tésztám
Az én videóm: Doughnut muffin
Sziasztok!
Eljött az utolsó hét, amikor az én muffinjaim kerülnek szembe a Floriol Gasztropárbaján a pogácsákkal.
Szeretnék mesélni egy kicsit és bemutatni, miről is van szó:
Ezek a Doughnut muffinok, amik rabul ejtették a szívem. Itthon én mini kuglóf formában készítem, de muffinként is tökéletes.
Könnyed, omlós, lágy, szét olvad a szádban. Hát kell ennél több???
Így neveztem be a Floriol Gasztropárbajra, ha úgy tetszik ez az egyik pályamunkám. 🙂
![]() |
Konkrétan ezzel a képpel |
És akkor most bemutatnám a receptjét. Nagyon egyszerű, gyors, fél óra alatt megvan! Tényleg bármikor, bárhol elkészíthető, nem viccelek! 🙂
A mérőeszköz egy 2,5 dl-es bögre.
1 tojás
3/4 bögre cukor
1/4 bögre olaj
3/4 bögre tej
1 teáskanál vanília kivonat vagy 1 csomag vaníliás cukor
1 1/2 bögre liszt
2 teáskanál sütőpor
csipet só
csipet szerecsendió (elhagyható, de nagyon finom vele)
2 dkg olvasztott vaj a kuglóf formák kikenéséhez, a muffin formákba kapszlik
Máz:
15 dkg porcukor
2 ek tej
szórócukor
esetleg ételfesték
A tojást a cukorral habosra keverjük, majd hozzá öntjük az olajat, a tejet és a vaníliát.
A lisztet, szerecsendiót, sót és a sütőport alaposan elkeverjük, majd szépen hozzá keverjük a folyékony hozzávalókhoz.
A formákat 3/4-ig töltjük.
180 fokra előmelegített sütőben sütjük őket kb. 30 percig, tűpróbával ellenőrizzük, megsültek-e rendesen.
Amikor késen vannak, rácson hagyjuk kihűlni, addig elkészíthetjük a mázat, ha szeretnénk rá.
A porcukrot jól kikeverjük a tejjel, színezhetjük ételfestékkel, majd mikor kihűltek a kis sütik, belemártjuk a tetejüket, majd szórócukorral, csokidarával megszórjuk a tetejüket.
![]() |
Készülhet úgy is, hogy még melegen vajjal körbe kenjük és kristálycukorral megszórjuk. |
Recept eredeti: Mac and Cheese.
És akkor íme a hadművelet képekben:
(A videót odafent meg tudjátok nézni, vagy ide kattintva: VIDEÓ.)
![]() |
Tök egyszerűen díszítve… |
És akkor pár szó a FÜGE csapat menüjéről:
Előételként egy nagyon omlós vadlazacfilé került terítékre grillezett padlizsánnal és kakukkfüves házi majonézzel Szabó Veronika a Szilvásgombóc blog írójának keze munkája. Megemlíteném, hogy a házi majonéz isteni, ezer meg egy felhasználási módja van!
Főételként Béres Andi az Édesen Egészségesen Dia Wellnessel blog írójának műve van soron. Ez a narancsmártásos sertésszelet burgonyafánkkal. Hát nem guszta? A narancsmártás és a burgonyafánk többrétű dolog ám, nem csak vadakhoz és sült tarjához finom! 🙂
És desszertként előtör az én alkotásom, a Doughnut muffinok. Ez egy alap recept, de annyiféleképpen variálható, hogy el sem tudom mondani. Kedved szerint alakíthatod, de nálunk csak így natúr sem létezik 10 percnél tovább, mert bekerül pociba. 🙂
Hát ez a nyerő hármas! 🙂 Szívesen végig ennétek, mi?!
Szavazni itt tudtok (ha tetszik a LILA FÜGE CSAPAT menüje, akkor ránk természetesen):
https://www.facebook.com/floriolhu?sk=app_122503841210925
Még egy hetetek van rá, hogy leadjátok a voksotokat ránk, utána kiderül kinek az ételei kerülnek rá a Floriol termékek címkéire. Szeretnék benne lenni a nyertes csapatban! Nagy tehát a tét, ha módotok van rá támogassatok! Ha van Facebook fiókotok, akkor 5 másodperc alatt le tudjátok adni a szavazataitokat mindenféle lájkolás nélkül!
Íme a csipet csapat. Jó főzést kívánok Neked a többiek nevében is és azt hiszem azt is szintén mindenki nevében mondhatom, hogy:
![]() |
Farkas Bernadett, Ruzicska Zsófi, Hortobágyi Anna, Hossó Anita, Szabó Veronika, Béres Andi |
Édes szerelem – Ezt kapta a párom Valentin napra

A desszertet Varga Gábor készítette.
Hozzávalók:
A piskótához:
• 1 db 23 cm átmérőjű piskótalap
• 1 evőkanál málnadzsem
A krémhez:
• 300 g fehér csokoládé
• 500 ml tejszín
• 10 g lapzselatin
A málnás tetőhöz: • 300 g málnadzsem
• 5 g lapzselatin
A dekoráláshoz:
• kókuszreszelék
Elkészítés:
A piskótalapot elkészítjük. Én erre a célra egy egy tojásos tortalapot készítettem, szerintem finomabb és gazdaságosabb is, bár ami azt illeti a piskótám sem utolsó! 🙂
Jó ideje Kiskukta tortalapját használom nagyon jó!
1 tojásos (ez kb. 14-15 cm átmérőjű laphoz elegendő mennyiség)
50 g cukor+ 20 g a habba
90 g liszt
37 ml tej
37 ml olaj
1 tojás
1/4 csomag sütőpor
Pontos elkészítést nála találtok szépen fázisfotókkal illusztrálva.
• A piskótalapot helyezd egy kb. 23 cm átmérőjű tortakarikába, és vékonyan kend meg málnadzsemmel.
Itt kicsit csaltam amúgy, mert egy nagyobb adag tortalapot sütöttem és abból vágtam vékony szeletet. A többit betoltam pociba, mert önmagában is nagyon finom! 🙂
• Először a krémet kell elkészítened. A fehér csokoládét olvaszd fel egy tálban, a tejszínt főzd fel. Ezalatt a lapzselatinokat áztasd be hideg vízbe.
• A megolvasztott csokoládéhoz csurgasd hozzá a forró tejszínt folyamatos keverés közben, majd egy gépi vagy kézi habverővel kihűlésig habosítsd a fehér csokoládés tejszínt. A híg keverék habosodni ugyan láthatóan nem fog, de sokkal könnyebb szerkezetű lesz a bevitt levegőnek köszönhetően.
• Ha szoba-hőmérsékletűre hűlt a krém, a lapzselatint vedd ki a vízből, nyomd ki belőle a vizet, majd olvaszd meg. Folyamatos keverés mellett keverd a krémhez, majd addig fogasd a krémet, míg kicsit el nem kezd sűrűsödni.
• A krémet, mielőtt teljesen behúzna, egyenletesen terítsd el a piskótán, majd tedd a tortát a fagyasztóba, míg szilárdra nem fagy a krém teteje.
• Ha megfagyott a krém, a krémnél alkalmazott módon hideg vízbe áztasd be a lapzselatint, majd nyomkodd ki belőle a vizet, olvaszd meg, és öntsd a málnadzsemhez folyamatos keverés mellett. Az így kapott sűrített dzsemet egyenletesen terítsd el a fagyos krém felszínén.
• Az így kapott tortát tedd vissza a fagyasztóba, és tartsd ott kb. fél órán át. Ne fagyaszd be annyira, hogy a dzsem törős, jégkristályos legyen, csak annyira, hogy stabillá váljon.
Ha kellően kihűlt, egy szív alakú kiszúróval szúrj ki a tortából desszerteket.
Kekszem a “Blogkóstolóra”
Adél volt a Blogkóstoló 2. fordulójának a házigazdája.
Erre az alkalomra kaptam egy véletlenszerűen kiválasztott blogot, ahonnan egy tetszőleges ételt elkészítek és azzal nevezek a “versenyre”.
Én Panna blogját kaptam.
Hosszas nézelődés után egymás után mentegettem el a nekem tetsző recepteket, amik esélyesek voltak az elkészítésre.
Aztán tegnap adódott az alkalom, hogy elkészítsek egy kekszet, mert épp arra volt szükségem, úgyhogy végül a Karamellás kekszére esett a választásom, így este 9-kor (még szombaton) neki álltam még kekszet gyártani.
Helyzeti előnyt jelentett, hogy a nagylányom a hétvégét a mamánál tölti, a kicsi pedig már aludt. 🙂
![]() |
Ez lett a nevezett képem a kekszről. 🙂 |
Némi változtatással, de elkészült a keksz, íme Panna receptje:
Hozzávalók:
- 15 dkg vaj
- 5 ek. méz
- 1 tojás
- 1 csomag főzhető karamellás pudingpor
- 20 dkg teljes kiőrlésű tönköly búzaliszt
- 3 ek. kukorica liszt
- 1 tk. foszfát mentes sütőpor
- 1 csipet só
Elkészítés:
A száraz hozzávalókat összekeverem egy tálban.
A vajat felkockázom és összemorzsolom a lisztes eleggyel. Hozzáadom a tojást és a mézet, jól elkeverem.
Kb. fél óráig pihenni hagyom a masszát. (lehet hűtőben is, de nem muszáj)
![]() |
Az összegyúrt tészta, egyébként nagyon jó állagú |
Kis gombócokat formázok a masszából, ellapítom és kiszaggatom. (persze csak, ha valamilyen formázott kekszre vágyunk éppen)
Szilikonlappal bélelt sütőben kb. 10-15 perc alatt megsütöm.
Nos, az enyém hozzávalók terén kicsit más volt:
- 15 dkg vaj
- 10 dkg porcukor
- 1 tojás
- 1 csomag tiramisu pudingpor (karamellás híján)
- 20 dkg finomliszt
- 3 ek kukoricaliszt
- 1 tk normál sütőpor
- 1 csipet só
Lényegében csak annyi, hogy kevésbé egészséges hozzávalókat válogattam össze. 🙂
Aztán nem kis gombócokat lapogattam, hanem kinyújtottam 2-3 mm vastagra és kiszaggattam, majd a sütőpapírral bélelt tepsin sütipecséttel smiley-kat nyomtam beléjük. 🙂
![]() |
Hát nem édesek? |
Na, és akkor jöjjenek a képek a végeredményről, ami nem csak szép, de finom is. 🙂
Konyakmeggy … és nem bolti!
Bonbonos pályafutásom során eljött ez a pillanat is. hogy konyakmeggyes bonbont kell kikísérleteznem apa és apósom részére, merthogy én NEM szeretem (csupa csupa nagy betűvel)! 🙂
…Nem akarjátok, hogy megírjam a bejegyzést vagy mi? Folyamatos sms-ek jönnek, telefonhívások, chat, facebook…bakker…
Nos, kicsit félek megírni ezt a bejegyzést, hogy miért, azt most hagyjuk. A lényeg, hogy az interneten kutakodva találtam egy cikket, amiben egy cukrász írta le, hogyan készül el ez a látványos csoda. Ugyanis az ilyen szinten folyékony bonbont hát nem valószínű, hogy le tudod talpalni, ergó valahogy annak a folyékony belsőnek addig, míg le nem talpalod szilárdnak kell lennie. Persze, oké, eddig tiszta, de hogy? Hát a megoldás egyszerű. Fondant. Nem a nyújtható, hanem a cukormáz verzió. Ez egy nagyon sokrétű és végtelenül egyszerű anyag! Ezzel van áthúzva a mignon, az Esterházy torta teteje, ez több csokoládé töltelékének a legtitkosabb és legtöbbet használt összetevője és ez az, amivel a szinte méreg drága After Eight kis lapocskáinak mentás tölteléke is készül.
Mi mindenre jó, nem igaz? És ha bele gondolunk, akkor ipari nagyságokban nézve ez egy igen olcsó és kiadós cucc, eladják a Tibi csokit ahhoz képest baromi drágán, amiben voltaképp a töltelék ez a csupa tömény cukor, csak ízesítve. Meg nem mondanád. Van némi marcipán beütése úgy, de majd figyeld ki, más a töltött Tibi csoki (feketeribizlis, epres) töltelékét simán elkészítem itthon. 🙂
Nade leakadok a cukormázról, a lényeg az, hogy még egy blogon sem volt posztolva akkor, amikor már elkészítettem életem első saját konyakmeggyét, de azért Emőkénél rákérdeztem ő hogyan készíti. Hát kisült ugyanúgy, de a bejegyzést addig nem mertem megírni, míg ő nem teszi, tehát kicsit ennek is betudható, hogy ennyire megcsúsztam vele. 🙂
Az ő konyakmeggyét megtalálod itt.
Ezek a bordó csillámos bonbonok a mostani ma készített legutóbbi konyakmeggy képei, ezekre még várni kell egy kicsit, mire ketté vágok egyet.
A “Hogyan készült” képek a legelső konyakmeggy próbálkozásomról készültek.
![]() |
Jól látszik a konyaknak még nem volt elég ideje feloldani a fondant-t. |
![]() |
Hát nagyjából ennyi, ami kell ahhoz, hogy bonbonozhass. |
![]() |
A folyamat kollázsba szedve. |
![]() |
Melegítjük a csokit 45-50 fokig. |
Mindezek után visszahűtjük (hol 30-31 fokot írnak, hol mást) 27 fokosra. Kevergetjük egy kiskanállal, vagy kiöntjük a munkalapra és folyamatos mozgásban tartjuk a csokit, hogy ne szilárdulhasson vissza, de szerintem az is működő képes, ha hideg vízbe állítod a kis csokis tálat és ott kevered, de elég hirtelen is meg tud ám szilárdulni, szóval oda kell figyelni…
![]() |
Visszahűtjük 27 fokra |
![]() |
Vissza melegítjük 31-32 fokra. |
A forma előkészítve, ráöntjük szépen vízszintesen a csokit.
![]() |
Öntsük a csokit a formánkra. |
Elsimítjuk a kenőkéssel úgy, hogy minden mélyedésbe jusson. Vagy annyiba, amennyi bonbont szeretnénk, dolgozhatunk a forma felével is, ekkor a tőlünk távolabbi felével dolgozzunk. Nem is kell, hogy tele legyenek a mélyedések, inkább az a lényeg, hogy a mélyedések oldalfalaira rá “tapadjon” a csoki.
Igyekezzünk úgy dolgozni, hogy a formánknak ne folyjon minden oldalán a csoki, szorítkozzunk csak a tőlünk távolabb eső rövidebb oldalára, ott toljuk le a csokit.
🙂 Ezek után szépen csapkodjuk oda az asztalhoz így vízszintesen. Ennek célja, hogy a légbuborékok szépen feljöjjenek és távozzanak.
![]() |
Ott jönnek fel a bubik. |
Ha ezzel végeztünk és szétvertük az asztal szélén a formát, akkor a két poharat úgy állítsuk be a sütőpapíron, hogy a forma hosszanti két végét rá tudjuk ültetni a poharakra. Kissé kocogtassuk meg a formát több helyen a kenőkés másik végével, hogy meginduljon a csoki kifelé. Amikor már annyira nem folyik, akkor nyúljunk alá a kenőkéssel és húzzuk le a csokit, ami még kilóg a formából. Ha már nem folyik a csoki, megfordíthatjuk és rendesen lehúzzuk a felesleges csokit. Ezután mehet a forma a hűtőbe 10 percre. (Kb. 12 fokra.)
![]() |
Folyik ki a felesleg. |
![]() |
Így néznek ki a hüvelyek nem annyira szépen letisztított állapotban. 🙂 |
Azt a csokit, ami kifolyt a sütőpapírra, visszatesszük a csoki fondübe és melegen tartjuk.
Amikor megszilárdult a csoki (a hűtő hatása, hogy elkezd zsugorodni a csoki és ezzel kezdi elengedni a formát. Alulról nézve lehet látni egyes formáknál, hogy már nem tapad vagy nem mindenhol tapad a hüvely a formába, vagy ha belenyúlsz és megpróbálod gyengéden kivenni a hüvelyt ki is jön.
Amikor ki veszed a hűtőből a formát, spaklival letolod róla a felesleges csokit.
![]() |
Spaklival távolítsuk el a felesleges csokit. |
A konyakmeggyet elővesszük és mindegyik mélyedésbe teszünk 1-1 meggyet (szükség esetén elvágjuk félbe).
![]() |
Meggyek mennek a csokihüvelybe |
Egy pinduri kis konyakot is löttyinthetünk hozzá a meggyek mellől. Ne sokat, mert ha túlzásba visszük, sanszos, hogy nem tudjuk lezárni a bonbont. Tegyük egy kicsit hűtőbe, míg megdolgozzuk a cukormázat.
![]() |
Egy kis konyakot is löttyintek hozzá |
A cukormázunk (nekem házi, én azért ugyan nem fizetek) elővéve kiveszünk egy pár evőkanállal egy kis lábasba és kicsit rámelegítünk. Picikét lágyabb állaga legyen, ne csákánnyal keljen porciózni. Elvileg kb. 40 fokosnak kellene lennie. Hát én ezt nem hőmérőzöm. Én megmelegítem, amikor már kicsit elkezdene hígulni, olvadni, akkor elzárom a lángot alatta (a legkisebb rózsa takarékon). Simára keverem és én kiöntöttem egy kis tálba hűlni. Amikor már nem érzem melegnek, akkor használom. Mert ugye ha meleg, akkor megolvaszthatja a csokinkat. És azt nem szeretnénk.
![]() |
Házi cukormáz megy melegedni |
Amikor már használható hőmérséklet egy mokkáskanállal elkezdjük porciózni. Inkább kisebb adagokat, mint nagyokat tegyünk a hüvelyekbe a meggyre. Itt a cukormáznak még formálhatónak kell lennie állagra, szóval kicsit rásegíthetünk a kanál domború felével (óvatosan, nem nagyon nyomva), hogy “megölelje” a meggyet. Max. a forma 3/4-éig töltsük a fondant, mert különben nem fogjuk tudni lezárni a bonbonokat.
![]() |
Bele került a cukormáz is |
Ezután még egy kicsi konyakot csepegtessünk a kis fondant halmocskákra, hogy ne csak (épp) felülről érje a folyadék és persze azért, hogy legyen minek feloldania. Ezt se vigyük túlzásba, mert amit nem szív fel, az ott marad folyékonyan és ha a csokit majd bele töltöd, mikor talpalnád, akkor ki fog buggyanni és lyukas lesz a bonbon alja.
![]() |
Kis konyak még ment bele. |
Vissza tesszük a hűtőbe, míg a csokinkat újra előkészítjük. Nem feltétlen szükséges újra temperálni (melegíteni, hűteni, ismét melegíteni), elég ha csak 31-32 fokosra melegítjük és talpalhatunk, hisze ez az alja, ennek nem kell csillognia. De aki tökéletes bonbont szeretne, az előtt egy újabb temperálási folyamat áll.
Tehát a hüvely készítésből visszamaradt csokit újra melegítjük 45-50 fokig, majd folyamatosan keverve visszahűtjük 27 fokosra és újra melegítjük 31-32 fok közé.
Ha ez megvan, akkor a hüvely készítését ismételjük meg, csak már töltött hüvelyekkel. Tehát vízszintesen tartjuk a formát, a felénk eső részére rácsurgatjuk a csokit, majd a kenőkéssel elsimítjuk, hogy mindenhol szépen betakarja a lyukakat. Kicsit oda csapkodjuk vízszintesen az asztal széléhez az alját, hogy a levegő kijöjjön, majd a felesleget alaposan lehúzod magadtól elsimító mozdulattal a forma másik vége felé le, egyenesen a sütőpapírra. Ha lyukat vélnél felfedezni, oda tegyél még egy kis csokit, majd húzd le a felesleget.
Mehet hűtőbe 10 percre, míg a csoki megszilárdul.
Ha megszilárdult, akkor spakli barátunkat kézbe véve levakeráljuk a forma felszínén maradt felesleges csokit. Ezzel gyakorlatilag lesorjázzuk a bonbonokat, kifordítva nem lesznek a bonbon alján kiálló részek.
![]() |
Lesorjázva. |
Picit még érdemes ezután vissza tenni a hűtőbe, majd pár perc elteltével reménykedni, hogy kifordulnak a bonbonok, remélhetőleg az összes! 🙂
Ha fejjel lefelé fordítod, jobb esetben azonnal kipotyognak a munkalapra/asztalra, ezért ne akarj alá nézni közben és ne tartsd egy kilométerre az asztal fölé, mert becsapódáskor szegénykék kinyiffanhatnak. 🙂
Ha nem esnek ki maguktól, akkor picit odakoccantva az egyik élét az asztalhoz már hallhatjuk is a potyogásukat. 🙂
Ha némelyik makacsul ragaszkodik a házas élethez a formával, akkor kis hűtőben töltött mézes hetek után celebrálhatjuk a válásukat, újabb él koccintással az asztalhoz ki imádkozzuk a formából a ragaszkodó egyedeket is. Néha hangos basszamegezés közepette sikerül mindez. 🙂
Csillogó burok, vékony hüvely, sok töltelék amit egy ilyen bonbon képes nyújtani. De ennél nem is kell több! Így tökéletes!
![]() |
Kész bonbonok |
Elméletileg ennél a bonbonnál várni kell akár egy hetet is, mire a konyak feloldja a cukrot, de nekem ezt 2 nap után mutatta a bonbon anno. Van még ott fondant, de már nem kellett volna sok, hogy abszolút el is tűnjön. (Javaslatot kaptam, hogy egy nap szobahőn felolvasztja elvileg…most tesztelem.)
![]() |
Folyik az a belső… 🙂 |
Egyébként kis műanyag dobozban tárolva a hűtőben eláll a bonbon egy darabig. 🙂 De ezen nagyon nem kell aggódni, mert esélytelen, hogy másnapra is maradjon belőle! 🙂 Persze ennél a konyakmeggynél érdemes várni, ha nem akarunk ropogtatni. 🙂
A formánkat 50 fokon a sütőbe berakjuk, kicsit átmelegszik, megolvad a csoki, ami rajta maradt, majd egy papírtörlő segítségével letöröljük és mehet is a szekrénybe.
A többi eszközt elmossuk szépen és megiszunk egy jól megérdemelt pohár bort VAGY still szerűen egy kis konyakot! 🙂
Elkészíthető szilikonos formában is (vész esetén), csak akkor nem lesz roppanós és a csoki kikenve eléggé leszűkíti a helyet a meggynek, szóval nem lesz igazi, de elkészíthető…próbaként. 🙂
Díszíthetjük ehető csillámporral ,mint az első képeken. Nekem nagyon tetszik ez a por, ma majdnem még a kekszre is tettem belőle. 😀
El sem hiszem, hogy sikerült megírnom ezt a bejegyzést! Komolyan olyan rég készülök rá és annyiszor szakítottam most is félbe, mert az elején leírtak után még öcsém is betámadott nekem ide, szóval ha valamit elírtam, vagy nem érthetően fogalmaztam, az azért van, mert itt dörmögött nekem egy órát és igyekeztem két helyre figyelni. 🙂
Medvehagymás pogácsa
Mi lenne velem, ha kihagynám a medvehagyma szezont medvehagymás poszt nélkül!? Megmondom én: SEMMI! Eddig azt sem tudtam, hogy ilyen is nő a földön, akárki akármit is gondoljon rólam ezután. Az a helyzet, hogy felénk egyáltalán nem elterjedt, így utána olvasva is azt kell mondjam még csak teremni sem terem csak úgy az erdőkben, zöldségesnél meg így is szinte vadászni kell rá, nemhogy még feltűnt volna bármikor is, mikor még azt sem tudtam, hogy keresni kellene. 🙂
Szóval lehet ez egy új hiszti, mint amit anno pár olvasó itt-ott hisztinek titulált a bloggerek által sorra írt Michel Roux: Tésztavarázs című könyvét ajnározva (teszem hozzá jogosan, mert a könyv zseniális és ez nem túlzás!)…de ha hisztinek tartják, ha nem, hogy ilyenkor mindenhol medvehagymás receptekkel találkozik az ember, idén elhatároztam, hogy ha kell az összes zöldségest végig támadom ez után a növény után! (tovább…)