Home » Archive by category 'házilag' (Page 9)

házilag

Csokis karamell

Ezt a csokis karamellt egyszer egy újságban láttam és akkor eldöntöttem (bár nagyon is félve), hogy elkészítem. Annyira jó lett, hogy az SK ajándékaim ezek a kis csomagok lettek és lesznek – bár ezzel most lelőttem a poént még annak a pár embernek, aki még nem kapta meg az egyik játékom beígért nyereményét. :S
Sebaj. Ezzel neveztem a SAD 5. fordulójára és ezért kell most megosszam veletek a receptjét, annak ellenére, hogy csak azután akartam ezt megtenni, hogy mindenki megkapta a csomagot.

  • 2,5 dkg vaj
  • 2 evőkanál jóféle keserű kakaópor
  • 13 dkg kristálycukor
  • 1 dl habtejszín
  • 105 gramm cukorszirup
  • késhegynyi só
  • fél kiskanál ecet
  • 1-2 dkg vaj a fölvágáshoz
  • A díszítéshez:
  • mandula, mogyoró, cukorgyöngyök, amit szeretnénk

Elkészítés:

Egy püspökkenyérformát vagy más négyzet alakú edényt sütőpapírral szépen kibélelünk, hogy a széle túlérjen a forma peremén, mert így könnyebb lesz kiemelni a karamellt.A vajat egy kisebb, vastag aljú lábasba tesszük és felolvasztjuk – nem forrósítjuk. Ha fölolvadt, hozzáadjuk a kakaóval vegyített cukrot, összekeverjük, beleöntjük a tejszínt, a cukorszirupot és a sót is. Kevergetve fölforraljuk, közben az ecettel ízesítjük, majd addig forrósítjuk tovább, míg 122 fokos nem lesz.

A sütőpapírral bélelt formába simítjuk, hagyjuk, míg egy kicsit megszilárdul, de mielőtt teljesen megkeményedne a kilógó sütőpapír segítségével kiemeljük, majd megvajazott élű késsel kockákra vágjuk, és kedvünkre díszítjük.

Melegen tartva összetapadnak, tegyünk közéjük sütőpapírt.

Próbáltam kiszúróval is kiszúrni, az sem rossz, de nekem jobban tetszett a négyzet megoldás késsel kidolgozva! 🙂

Celofánba csomagoltam őket egyesével, mint egy kis szaloncukrot, úgy kötöttem el a végeit.

És így mentek el az ajándékok.

Forrás: Príma konyha

Csokoládés máktorta házi vanília fagyival, eperpürével/meggyszósszal

Bár már többször elkészítettem és a blogon is már kétszer fent van, azért úgy gondoltam ez a verseny megérdemli, hogy ismét elkészítsem, ne pedig már megjelent képekkel nevezzek.
Ez a máktorta most a Rosalia receptparádéra készült. Tegnap előtt jelentettem meg egy másik bejegyzést, aminek a főszereplője egy rozé zselés bonbon volt, abban ugye felhasználtam a rosét, ez pedig egyfajta borfalatként funkcionál.
A borom ismét a BB Merlot Rosé 2010. (tovább…)

Pitypang- és rozézselés, eperpürés ‘Rosalia’ bonbon

 

Nagyon piszkálta a fantáziámat a Rosalia receptparádé. Ami azt illeti szeretem a borokat, főleg a jó borokat….igaz leginkább vöröset szoktunk venni, abból is az édeset, de most vettem két palack rosét. Hosszasan ácsorogtam a rosék előtt az üzletben és nézegettem őket. Melyiknek milyen az illata, íze, mihez ajánlják. Nem vagyok borszakértő, az olvasottak alapján a pénztárcámhoz mérten választottam és nem is rosszul. Ami azt illeti a Balatonboglári Merlot-t nagyon szeretem és sikerült rányúlnom ismét egy BB Merlot borra, most rosé változatban, ami szintén édes, tehát ízlésünknek megfelelő.
Ennek köszönhetően most kipróbálhattam, amivel olyan régóta szemeztem. 🙂
A választott borom tehát a Balatonboglári Merlot Rosé. (tovább…)

Medvehagymás pesto

Kissé kétkedve, de ennek is neki álltam. Valahogy izgatta a fantáziámat a medvehagyma és a pirított fenyőmag kettőse, apát pedig az, hogy ő apríthatta a dolgokat. (Nem tudom, miért vonzza ez ennyire, de ha jelen van épp a konyhába, mindig ő akarja kezelni az aprítót és akkor minden szemszögből megfigyeli a műveletet is. 🙂 Hát van ilyen.)
Szóval megtaláltam az Édes kötelesség oldalán a “receptet” hozzá. Náthás mivoltom végett se ízeket, se illatokat nem érzek még mindig és akkor sem éreztem ,amikor készült, párom azt mondta érdekes, de letolt egy keveset egy kis adag amúgy máshoz kifőzött makarónival teszt gyanánt. A végső mondata a “Nem rossz” volt. Megkóstoltam azért, hátha, de a csípősségen kívül mást nem éreztem. Már ez is valami! 🙂

A színe viszont nagyon tetszik, mert máshoz nem tudok hozzászólni…egy konyhai örökmozgónak ez egy rémálom!

Tehát:

10 dkg medvehagyma
1 dl extra szűz olívaolaj
1 csomag fenyőmag szárazon megpirítva
só, bors, hamis parmezán vagy igazi, kinek mi tetszik (bűn lehet, amit elkövettem, de egy nagyon minimális trappistát reszeltem bele)

Mindent összeturmixolunk és már kész is. 
Ez ám a gyorsaság! 🙂

A képek minőségéért megint csak bocsánatot kérek! Este volt és ilyenkor már hatványozottan rossz lámpa fénynél normálisan fotózni! :S
Ja, megjegyzem most vettem először fenyőmagot. 1 csomag 600 ft és egyem a szívét csak 50 grammos, szóval mikor még nem bontottam ki az fordult meg a fejemben, hogy valószínű kibaszarintottam magammal, mert ha nem finom, akkor ahhoz képest jó drága volt, ha meg finom, akkor meg nem fogom bírni megállni, hogy vegyek még és akkor még drágább lesz a tesztelés! 🙂 (Halkan súgom meg tegnap a Sparban véletlenül  találtam fenyőmagot és hát szinte könyörgött, hogy ha nem rakom a kosaramba, akkor öngyilkos lesz és leveti magát a polcról…megható volt, hát megmentettem…most várja a konyhapultomon a végkifejletet! :)) Egyébként meg medvehagymáért mentem, de már sehol nincs…miért van ez? Mire megszeretem nem lehet kapni, mert elviszik az orrom elől! 🙁
Tehát a pesto bent figyel a hűtőben és várja további felhasználását, én meg azt, hogy érezzem végre az ízeket. Ennek ellenére ma bonbonozást tervezek, de jelenleg kár belém, szóval csak holnap kezdem őket betolni pociba! 🙂

Kandírozott ibolya 2011

Meg nem mondom már hol, de valahol olvastam az ibolya kandírozásáról. Megmondom őszintén eddig nem nagyon hallottam erről, de gondoltam kipróbálom, ha már úgyis most nyílik 🙂

Amire szükség van hozzá, az egy olló, 1 tojásfehérje, kis porcukor átszitálva, egy sütőpapír tálcára terítve és pár szál tiszta ibolya.

Az ibolya nálunk kutya és mindenféle állat megntes kertben nyílik, így én nem mostam meg a virágokat, de ha nem biztonságos helyen szedjük érdemes óvatosan megmosogatni a virágokat.
A tojásfehérjét kissé fellazítjuk egy villával, majd a száránál fogva óvatosan belemártjuk az ibolya virágát teljesen. Amikor kivesszük a bibénél beül sok tojásfehérje a kisujjunkkal segíthetünk enki kijönni onnan, nem kell, hogy ott ragadjon! 🙂

Ezután óvatosan beleforgatjuk a porcukorba – amiről nincs kép. A leveleket ha kicsit összetapadnának szépen szétsegíthetjük a kezünkkel. Aztán mielőtt a sütőpapírra tennénk levágjuk a szárát.

Ezt szépen eljátsszuk mindegyikkel, majd a kandírozott ibolyákat megszárítjuk. Apa jó párat megevett belőle mire oda jutottam, hogy viszem száradni…
Állítólag nagyon drága pénzért lehet kapni kandírozott ibolyát cukrászdákban, hát akkor meg már érdemesebb itthon elkészíteni és légmentesen lezárva tárolni akár több hónapig.
Torták, sütemények díszítésére alkalmas.

Pillecukor házilag

A fondanthoz kell pillecukor. Minden receptet így olvasok, akármennyire is nem akartam ezt kipróbálni, most annál nagyobb kedvet érzek hozzá, pláne a kezdeti sikerek után, miszerint apáéknak nagyon ízlett a házilag készített pillecukrom.
Annyit azért az elején tisztázzunk, hogy az én felfogásom szerint a mályvacukor és a pillecukor nem egy és ugyanaz. A mályvacukor egy nyúlósabb valami, míg a pillecukor szivacsos. Tehát a fondanthoz pillecukor kell – mondják ezt sokan, mégis a marshmallow-t emlegetik, ami valójában málvyacukor. Ezen akkor gondolkodtam el igazán, mikor a minap a második adag pillecukrot készítettem itthon. Amikor még nincs megszilárdulva és belenyúlsz valóban mályvacukor hatása van, mikor megszilárdul, akkor kezd hasonló lenni a pillecukorhoz. Végülis mindegy, csak gondoltam levezetem.
Egyébként nagyon jó dolog és iszonyatosan tetszik az elkészítésének a menete! 🙂
Ami kell hozzá:

  • 8 gr étkezési zselatin (ne többet, mert kemény lesz – állítólag) + 3 ek víz
  • 50 ml víz
  • 150 gr kr. cukor
  • 1 ek méz
  • csipet só
  • 1 ek porcukor
  • 1 ek kukoricakeményítő
  • esetleg ételfesték és aroma

Nekem ez a zöld vaníliás lett…
Tehát egy magas falú keverőtálba öntjük a zselatint és elkeverjük a 3 kanál vízzel.
Ezután egy kis lábasba tesszük a kr. cukrot, vizet, mézet és összeforraljuk. (Én itt tettem még bele van. cukrot) Mikor már forr, levesszük a lángot és még 1-2 percig főzzük. Levéve a tűzről rögtön egy kicsit hozzáöntünk a zselatinhoz és mixerrel kis fokozaton elkeverjük, majd hozzá öntjük a többit is. Jöhet a csipet só és kis fokozaton türelmesen verjük. Szépen elkezd keményedni, közben pedig hűl. Ennél a fázisnál lehet színezni, ízesíteni. 6-7 perc keverés után elkezd nyúlni, amikor észre veszed, hogy elkezd felfelé kúszni a karokon a gép felé, akkor kicsit felveszed  a fordulatot és 1-2 percig még vered. Ezt kapod:

Egy műanyag edényt (vagy tepsit, bármit…), ennél az adagnál egy kb. 18×23 cm-est kibélelünk olajozott sütőpapírral, beleöntjük a masszát és amennyire tudjuk elegyengetjük, bár nyúlik, ragad rendesen – érdemes kissé beolajozni a spatulát is, amivel kikaparjuk a tálból…

…majd a tetejére is olajozott sütőpapírt rakunk, amivel kicsit elegyengethetjük.

2-3 órára betesszük a hűtőbe, majd onnan kivéve levesszük róla a papírt, a széleit körbevágjuk késsel, hogy elváljon a doboztól, majd kiborítjuk az olajos papírra.
Összekeverünk egy kis tálban 1 ek porcukrot 1 ek keményítővel, amibe hempergetni fogjuk a kis kockákat, hogy tároláskor ne tapadjanak már össze. Amikor még csak a “nyers” kockák voltak apa megkóstolta és azt mondta ez nem bolti pillecukor…amikor már beleforgattam akkor mondta, hogy na ez az! 🙂
Tehát OLLÓval (próbáltam késsel éshát inkább ollóval dolgozzunk!) tetszőleges kockákra vágjuk.

Először hosszába csíkozzuk a téglalapot, majd azt kockázzuk.

Amikor egy csíkot felvágtunk, kezdjük el hempergetni, mert könnyen egymáshoz tapadnak. Na nem vészesen, de jobb ha nem tapadnak össze. 🙂

A felesleges porcukrot lekocogtatva róluk tehetjük dobozba vagy zacskóba. Légmentesen lezárva tárolandó!

Fondant-hoz lehet a már elkészült pillecukrokat is használni, illetve a még nem lehűtöttet, de én még csak most fogok először ilyen fondant-ot csinálni, így még nem tudok nyilatkozni, változik -e valami ha úgy készítjük.
Azt tudom, hogy most csináltam egyszerre dupla adagot és mivel én nagyon félek a mindent megduplázunk, vagy felezhetjük nyugodtan dolgoktól ez már nagy szó! Ha minden alapanyagot duplázol, akkor dupla adagot kapsz, ez a lényeg.
Csináltam az előbb egy olyan verziót is (pirosat), ami saját készítésű szirup helyett ipari glükóz-sziruppal készült. Annyi a különbség, hogy a glükóz-szirupot felmelegítettem és úgy öntöttem a zselatinhoz. Így utólag belegondolva véletlen kihagytam a mézet belőle, lehet azért nem kezdett el felfelé kúszni a karokon, de azért az állaga nagyjából stimmelt, úgyhogy dobozban pihen a hűtőben, aztán majd meglátjuk. Majd legközelebb kipróbálom úgy is, hogy nem felejtem ki a mézet.
(Hát a kukában végezte a kis piros, mert a méz hiánya szétesős pillecukrot eredményezett. :))
Nade ma még be akarom gyúrni a pillecukros fondant-t, úgyhogy nem is szaporítom itt tovább a szót!
Lényeg, ami lényeg, ez a pillecukor veri a boltit és nyári éjszakákon, mint a filmekbe körbe ülve a tüzet nyársra húzva lehet sütögetni is, mert valójában ez MÁLYVACUKOR! 🙂

Fenyőszirup


4Gyereknél olvastam a fenyőszörpről. Kissé furcsálltam, de mivel piszkálta a fantáziámat, kipróbáltam a dolgot, bár már nem voltak azok a rügyek olyan frissek, de azért szedtem két befőttes üvegnyit.
A receptet ITT olvashatod.

Ez lett a szirupom. És mivel nem voltak már frissek a hajtások, így több, mint egy hónapot álltak az üvegben. Illatra kellemes, de még nem mertem megkóstolni! 🙂

Azóta most ahogy rákerestem, találtam máhol is:
Bio ritmus oldalán
Receptindex

Mogyoróvaj házilag

IMG_5961

Bence és Emőke oldalán találtam és amíg nem próbáltam ki nem teljesen akartam elhinni, pedig semmi lehetetlenség nincs benne… Nos a problémám onnan ered, hogy készítettem egy mogyoróvajas kekszet a jómúltkor éshát nagyon finom lett… A gond csak az volt, hogy mogyoróvajat oly ritkán tudtam venni a lidl-ben, sehol máshol nem találok, pedig régen a tescoban is lehetett kapni.
Tehát kekszet ennék, de nincs mogyoróvaj. Pech!

(tovább…)

Folyékony fondant (cukormáz)

Mivel egyszer volt szerencsém a Miele főzősuliban Farkas Vilivel közösen főzőcskézni és beszélgettünk a sütikről, tortákról, bonbonokról, adott pár tippet, így az ő folyékony cukormáz receptjének kipróbálására esett a választásom.
Első próbálkozásra kissé elszontyolodtam, mert abszolút nem olyan lett mint kellett volna lennie, teszem hozzá gyorsan, hogy azt sem tudom, milyennek kellene lennie valójában! 🙂
De azért hősiesen felhasználtam, a maradékot pedig eldobozoltam.
A különbség: a kis dobozban felül a darabos-szemcsés első próbálkozás, alul a mostani szép cukormáz már megszilárdulva. 🙂

Tegnap ismét erőt merítettem a videóból és “Akkor is megcsinálom, ha a fene fenét eszik is!” felkiáltással elő vettem a cukrot és az eszközöket és elkezdtem a gyártást.
Hogy mi kell? Egy lábas, 1 kg cukor, 3,5 dl víz, 3-5 ml 20%-os ecet vagy glükóz, egy vizes ecset, egy vizes szűrő, maghőmérő vagy cukorhőmérő vagy két ujjunk :), egy tepsi vagy munkalap, egy habkártya és egy kanál.


Tehát A cukrot bele tettem a lábasba és hozzá öntöttem a vizet. Fontos, hogy tiszta legyen minden eszközünk! Kanállal jobb kevergetni, mint fakanállal…tisztább!
Alá gyújtottam és a legkisebb lángon főztem.
Ha hab keletkezett rajta, azt vizes szűrővel leszedtem szépen körbe, majd az edény falára rátapadt cukrot is vizes ecsettel lemostam.

Ekkor mehet hozzá az ecet vagy a glükóz. Fontos, hogy az ecet 20%-os legyen!
Kicsit elkeverjük szépen óvatosan és magár aahgyjuk, hogy elérhesse a 115ºC-os álom határt! 🙂

Ha nincs cukorhőmérőnk, ami az edény falára csiptetve folyamatosan mutatja a hőfokot, néha maghőmérőzzük meg, de ha az sincs, akkor kb. 20-30 perc várakozás után kanállal vegyünk ki egy kicsit a szirupból és egyik kezünk mutató- és hüvelykujját lehűtve vegyünk ki egy cseppet és ha szálat képez az ujjaink közt a cukor, akkor jó is lesz. Tehát mint mondtam kb.20-30 perc kell neki, hogy elérje a 115ºC-ot, de azért nézzünk/mérjünk rá többször, nehogy túlhevüljön! 🙂
Amikor elértük a kívánt hőt, akkor kiöntjük egy száraz és sima felületre a szirupot. Én azért választottam a tepsit, mert könnyen kordában tartható a szirup, ennek is száraz és sima a felülete, ráadásul ha a tűzhelyre teszem, akkor mivel alul is el tudja vezetni a hőt, nem melegszik át, könnyebben hűl, mintha munkalapon tábláznám le a cukormázamat. (Gránit lap híján ugyebár.)

A letáblázás olyan, mint a csoki hagyományos temperálása. Folyamatosan mozgásban tartjuk a szirupot egy habkártya segítségével ide-oda simogatva azt. Ilyenkor alakul ki a megfelelő szerkezete. Ha jól dolgoztunk, akkor szépen lassan elkezd fehéredni és sűrűsödni, míg végül teljesen tejfehér lesz és tömör. Mielőtt teljesen sima lenne érdemes olyan műanyag edénybe öntenünk, amiben tárolni fogjuk, mert jól megköt ám! 🙂 Vili azt mondja 40ºC-osra hűtsük vissza, hát én itt már nem hőmérőztem.

Ide-oda simogatva…

…addig, míg be nem sűrűsödik és ki nem fehéredik teljesen. 🙂

Na. Ma ebből a dobozból csákánnyal bírtam kiszedni! 🙂
Légmentesen tárolhatjuk szépen. Ha fel akarjuk használni kanalazzunk ki belőle annyit, amennyit akarunk, bár lehet egy légkalapáccsal többre mennénk ilyenkor! 🙂 Lábasba tesszük és elkezdjük melegíteni. 40º fölé nem szabad melegíteni. Hát én mondjuk csak annyira melegítettem, hogy kissé össz olvadt és nem volt folyós, de nem is volt szilárd, olyan számomra pont megfelelő halmazállapotú lett. Amit a felmelegített adagból nem használunk fel, azt vissza tehetjük a többihez és újra felhasználhatjuk!
Ilyen kerül az Esterházy-torta tetejére és ilyennel van a mignon is beborítva. Lehet ízesíteni és színezni is.
Hát, hogy én mire használtam, az majd a későbbiekben derül ki, mert még várom a csodát! 🙂
Ami tehát fontos nagyon!!!!!!!

  • tiszta eszközökkel dolgozzunk!
  • ne felezzük az adagot, mert akkor nem sikerül – valószínűleg az első “kudarcba fulladt” próbálkozásnál ez is közre játszott nálam
  • 20%-os ecetet használjunk, ne 10%-osat – az elsőnél 10%-os volt, lehet az sem volt elég, mert kissé vissza kristályosodott a cucc és nem kellene neki.
  • igyekezzünk csak 115º-ig melegíteni a szirupot és felhasználásnál se melegítsük 40ºC-nál melegebbre!

Ha odafigyelünk és betartjuk a leírtakat, akkor sikerülni fog és nem kell drága pízé’ megvenni! És tárolható, elvégre az egész cukor! 🙂
Lányok, asszonyok! Cukormázra fel! 😀

Az első igazi házi tésztáim

IMG_8080
Nem én vagyok az egyetlen, akire Tisztatészta inspirálóan hat a házi tészta készítéssel kapcsolatban. De végre én is belevágtam! :)Az igazi kiinduló pont az volt, hogy imádom a csigatésztát. De a boltban egy ici-pici csomag ára horrorisztikus méreteket ölt számomra, így nem is nagyon vettem. És ekkor láttam, hogyan készül! 😀
Be is szereztem azonnal a recés kis falapot a kis pálcával és ha már ennyire bele akarok mélyedni, akkor vettem egy tésztanyújtó gépet is a vaterán 3000 ft-ért, amihez van cérnametélt és metélt vágó fej.
Tegnap este adódott az alkalom, hogy végre kipróbáljak mindent. Nyugi volt és lazaság. Begyúrtam hát 1 tojásból és 10 dkg lisztből az én kis tésztácskámat és neki álltam.
Először úgy gondoltam, hogy csak a csigakészítést próbálom ki, de amint az már ment :), gondoltam a tészta másik feléből kipróbálom a két vágófejet. 🙂
A csigatésztához a tésztát 6-os fokozatig nyújtottam a géppel, hát mit ne mondjak, sokkal egyszerűbb volt ezzel nyújtani, egyáltalán nem olyan combos, mintha nyújtófával dolgozol…
Elnyerte tetszésem. 🙂
A cérnametélthez nyújtottam a tésztát egészen a 9-es fokozatig. Könnyen tudtam dolgozni mind a géppel ,mind a fával, mind a tésztával. Szerencsére! :)Jó volt, hogy elsőre sikerélménnyel zártam a dolgot, így nem szegte semmi kedvem, sőt!
Mondjuk csigakészítés közben érdemes letakarni azt, ami még nincs felkockázva és nem használod fel 5 percen belül, mert elkezd száradni!
Először téglalapot vágtam a kinyújtott tésztából, majd igyekeztem szabályosan 1×1 cm-es négyzetekre vagdosni…nem mindig ment! Ehhez jó éles kés kell! Az volt, szemmérték már nem annyira. :S

Nagyon büszke vagyok! Legközelebb már színezem! 😀
Annyi szép dolgot lehet művelni a tésztával és annyira szórakoztató itthon elkészíteni, hogy én ha tehetem a jövőben igyekszem itthon készíteni majd a tésztát!
Ma reggelre a tálcán kiterítve elkezdett kiszáradni.
Hát legközelebb azért a metélteket igyekszem vízszintesen rakni, hogy ne görbüljenek meg. 🙂 Gyakorlat teszi a mestert ugye. Ez még csak a teszt verzió volt.

1 … 7 8 9 10