Nagyon régóta bizgatta a fantáziámat, milyen lehet ez az egyébként ránézésre guszta tejbegríz.
Valahol láttam is hozzá megbízható, tuti receptet, de kicsúszott a kezeim közül és el is felejtettem a dolgot. Aztán Ildi feltette a blogjára és ismét új tűz gyúlt bennem ez iránt. El is készítettem azonnal.
Elsőre furi, hogy tejbegrízt rántok, de lekvárral nagyon finom! 🙂 (tovább…)
A Mindmegette-Lidl gasztrokurzusán Francia esten vettem részt…ez sem most volt már. Viszont emlékszem: várakozásaimat felülmúlta az ételek ízletessége. Pl. erről a levesről sem gondoltam volna sosem, hogy ízleni fog és mégis nagyon bejött! Szóval a lehetőséget magát nyertem és ez már az 5. Mindmegettés kurzusom volt. 🙂
Nagyon jól esett, hogy már amolyan “régi ismerősként” köszöntöttek a főszerkesztők és a séf ismételten Sanya volt. Valamiért mindig vele hoz össze a sors, azóta már a zöld diós kurzuson is vele sikerült főznöm! 😀
Elvittem magammal gasztroblogger társamat: a Zsuzsi finomságai blog íróját – Zsuzsit, mert anno a Varga Gáborral való sütögetésen is nagyon egy húron pendültünk! 😀 (tovább…)
Éltünk Pesten 3 évet. Folyamatosan filóztunk azon, milyen lehet a sushi, de valahogy sosem jutottunk el odáig, hogy vegyünk is. Azt hiszem tartottunk tőle kissé.
Aztán vissza költöztünk vidékre, eltelt pár év a sushi gondolata nélkül, majd egy lehetőségnek köszönhetően egy pesti kiruccanás alkalmával elvesztettük sushi szüzességünket. És rákaptunk! 😉
Ha gyors leves kell és szeretnéd végre megkóstolni az életedben először vásárolt levesgyöngyöt, akkor ez a leves tökéletes! 🙂
Igaz nem érzek ízeket és én mondom így főzni nem túl király dolog, de általában már kisujjból megy a fűszerezés, így ritkán sózok el kaját…apa szerint.
Szóval a krumpli krémleves. Mert egyébként nem volt kedvem húst olvasztani, és egyébként is csak 6 db burgi figyelt a kamrában, gondoltam megkegyelmezek nekik és bevégeztetem földi pályafutásukat.
Méltó véget értek, annyit mondhatok….bár továbbra is tartom, hogy nem érzek ízeket! :3
Nagyon rég ettem ilyen levest. Emlékeimben élt 1-1 kósza folt róla, most március közeledtével elkészítettem. 🙂 És annyira finom, hogy elmondani nem tudom.
Mi nagyon szeretjük a savanyú bablevest, általában annál le is ragadok, de azt hiszem innentől kezdve talán erre fogok jobban koncentrálni.
A csajok is sokkal jobban fogadták, mint vártam: rengeteget ettek belőle! Öröm volt nézni, ahogy kanalazzák, illetve mártogatnak. (tovább…)
Nem nagyon szoktunk különleges ételeket enni, de most így az új év kezdetén gondoltam a fantáziámat régóta piszkáló édesburgonyát csak ki kellene próbálni. Jött az ötlet onnan, hogy megláttam a tecsóban. 700 ft kilója, hát gondoltam 2 darabot beújítok, ami végül 3 db lett és végül mindössze 1,5 kg-ot nyomott. 😀 (tovább…)
Az EverydayMe oldalon még a nyáron volt egy receptverseny. Maga a verseny, a felület nagyon nem tetszett, konkrétan 2 hétig nem jelentek meg a receptjeim, csak 1-2. Amikor vége lett, akkor kerültek ki, de nem tudtam, hogy versenyben voltak-e vagy ezzel úgymond természetes szelekción mentek-e át a finomságaim.
Aztán egyszer csak jött az e-mail, már majdnem el is felejtettem az egészet. Nyertem. (tovább…)
Kiváló nyári hűsítő következik, gyümölcsös is, krémes is, hideg is. 🙂
A rebarbara nyugodtan kimaradhat, ha nem kapsz, akkor mondjuk málnával helyettesítsd.
Hozzávalók 2 fő részére:
2,5 dl víz
2,5 dl málna szörp
1/2 rúd vanília magjai
1/4 citrom héja reszelve
1 evőkanál házi vaníliás cukor
1 evőkanál kristálycukor
őrölt fahéj és őrölt szegfűszeg ízlés szerint
20 dkg málna (friss, de lehet mirelit is)
10 dkg rebarbara tisztítva, aprítva
kb. 1/2 csomag vaníliás pudingpor
1 dl habtejszín
Díszítéshez:
pár csepp habtejszín
pár szem málna
citromfű
Elkészítés:
A málnát és a rebarbarát a cukrokkal, fűszerekkel, citromhéjjal, vanília magjaival, a vízzel és a szörppel egy lábasban felforraljuk.
Nagyjából 10-15 perc után egy sűrű szűrőn passzírozzuk át, hogy a magok ne kerüljenek a levesbe.
Tegyük vissza a lábasba, forraljuk fel ismét.
A pudingot keverjük el a tejszínnel, majd folyamatos keverés mellett öntsük a levesbe.
Pár percig forraljuk, hogy besűrűsödjön.
Ha készen vagyunk hűtsük ki, vagy langyosan tálaljuk.
Tálalás előtt néhány csepp tejszínt cseppentsünk a tetejére és málnaszemekkel, valamint citromfűvel díszítsük.
Ezzel a recepttel nyertem 10 liter Pölöskei szörpöt! 😉
ÉLJEEEEEEEEN! 🙂
További képeket a Facebookon a Vaníliás, rebarbarás málna krémleves albumban találsz.
Akár bográcsban, akár bent a gázon, lényegében teljesen mindegy (bár ha az idő engedi, akkor természetesen kint szabad tűzön készül). 🙂
Nem nagy kunszt az elkészítése, de ezt is láttam már sokféleképpen elkészíteni.
Az én verzióm… (tovább…)
Sokan sokféleképpen készítik a meggylevest, a lényeg, hogy meggy legyen és hideg!
Mondjuk én sehogy nem csípem igazán, de apa igen. Kipróbáltam hát tejfölösen a nagy melegre való tekintettel…és arra, hogy nem volt itthon tejszínem és sima tejjel, vízzel nem akartam. 🙂
Na szóval. Most kihagytam az egyébként gyümi levesekbe megszokott szegfűszeget és fahéjat, most citromot kapott csupán és tejfölt.
Az illata finom, állagra krémes, úgyhogy kihűtve igazi hűsítő lehet ebben a nagy melegben.
Fagyasztott meggyet használtam hozzá, mert az volt itthon. Ezért picit szottyantabb a kinézete, de nem érdekes. 🙂
40 dkg magozott meggy
1 dl tej
A magozott meggyet egy fazékban a cukrokkal 5 percig pároljuk, majd kb. 1 liter vízzel felöntjük és 15-20 percig főzzük.
A pudingport 1 dl tejjel csomómentesre keverjük, hozzáadjuk a tejfölt, majd a meggyleves levével kicsit hígítjuk, csomómentesre keverjük és a leveshez öntjük, miközben azt folyamatosan kevergetjük.
Addig főzzük lassú tűzön, míg besűrűsödik.
Tálalás előtt alaposan hűtsük ki!
Ebédre még elkészülhet! 😉
További képeket a Facebookon a Meggyleves albumban találsz.