Valljátok be bátran, kinek jut eszébe a mai világban dolgozó családanyaként annyi dolog mellett egy városban sajtot készíteni? Nekem. És nem is vagyok vele egyedül. Egyáltalán nem. Valamikor régebben végig söpört egy sajt hullám a neten. Mondjuk nálunk mindig ez van, de most már fokozottan. (tovább…)
A besamel mártás vagy magyar nevén fehér mártás sok étel kiegészítője.Én is sokszor használtam már, de sokszor ki is váltottam valami mással – bár az okát nem tudom miért. Nagyon egyszerű, variálható és finom mártásról van szó, amit érdemes minden háziasszonynak alaposan megjegyeznie. (tovább…)
A csoki nem csak finom, játszadozni is nagyon jól lehet vele. Egy kis méz hozzáadagolásával édes gyurmát tudunk gyártani. Igaz ha tortát szeretnénk burkolni vele igencsak költséges lehet, hiszen nagyjából egy kiló csokoládét is felemésztene, de ha csak dekorálni szeretnénk vele, arra tökéletesen elég 10-20 dkg is.
Mautner Zsófi készítette az Ízes életben és megfogott. Apósoméknál szoktunk sütögetni, stb. oda gondoltam én is kis hirtelen sült tarja mellé kipróbálni. 🙂 (tovább…)
Most csináltam ilyet először, de nem utoljára, sőt! (tovább…)
Komolyan mondom…..elképesztő! Fél óra alatt cakklipakk készítesz vajat és kenyeret is a reggelihez. Nincs dagasztás, kelesztés, stb. keverés-kavarás és készen is vagyunk! 🙂
Kezdjük ott, hogy előmelegítjük a sütőt – benne egy tepsivel – 240 fokra!
Amíg az melegszik, addig elkészítjük a vajat.
Házi vajacska:
2 zacskó (ZACSKÓ! Nálam Milli márkájú 250 ml-es) habtejszínt beleöntünk a keverőtálunkba, majd keverjük és keverjük.
10 perc után a vajunk kicsapódik és a habverő fejben összegyűlik.
Ekkor állítsuk le a gépet és a vajat bányásszuk ki a fejből.
Egy kis tálba tegyünk hideg vizet, abba tegyük a vajat.
A felesleges írót itt kinyomkodjuk még a vajból a két kezünk közt préselve kissé.
Megformázzuk és tehetjük is a vajtartóba. 🙂
Kenyérke:
30 dkg teljes kiőrlésű tönköly búza lisztet egy tálba öntünk (bármilyen teljes kiőrlésű megfelel). Jó nagy csipet sót adunk hozzá és 10 gramm sütőporral elkeverjük.
A tejszínből a vaj után visszamaradt íróval készítjük a kenyeret.
Pontosan 230 ml-t (230 grammnak felel meg) teszünk a liszthez és összekeverjük simán a tésztát. Kissé nyúlós lesz, tökéletes. Pikk-pakk megvan.
Lisztezett felületen kissé összehajtogatjuk, nem kell dagasztani, semmit, csak formázzuk cipónak. Én behajtogattam a széleket, kerekítettem, megfordítottam és kész.
A 240 fokra előmelegített sütőlapra tesszük, közepébe keresztet nyomunk és 15 perc alatt készre sütjük.
Miután kihűlt fogyaszthatjuk a finom, friss házi vajunkkal.
Nagyon finom! Próbáljátok ki feltétlenül! 🙂 Fél óra, nem több és kész az egészséges reggeli! 🙂
Tény, hogy nem olcsó. Vagyis a tönköly búza lisztet vettem 650 ft-ért (1 kg-t), a tejszínből pedig 250 ml volt 260 ft körüli áron. Na, abból kettő kellett… Szóval végső soron lett egy fél kiló kenyérkém, 160 gramm vajam. 🙂 De viszont cserébe nagyon finom és gyors! 🙂
Forrás: Life Network – Sütünk Tesó!
További képeket (az elkészítés menetéről is) a Facebookon a Reggeli fél óra alatt albumban találsz.
Elkapott és ledöntött a lábamról az ibolya láz. Bár évek óta kandírozom magam is, még sose kóstoltam. És nem is értettem mikor itt-ott olvastam a nagy áradozásokat róla…. mi vaaaaaaaaaan? Ibolya fanokkal vagyok körülvéve?
Bakker, mióta most is kandíroztam és készítettem hozzá muffint, azóta boldogan kijelenthetem: az ibolya fogyasztók és üdvözítők klánja új taggal bővült. 😀 VELEM!
Ennek a szenvedélynek hódolva nem nyugodtam, míg nem készítettem ibolya szirupot is. De gyerekek, 60 gramm szirmot összeszedni, tudjátok mi melóval jár? Anyám! Nem is sikerült! 😀
Szóval történt hogy apa hozott egy nagy tál ibolyát (nem puszta kedvességből, anyuci bizony ráparancsolt keményen ;)). Ahogy lerakta megpróbált azonnal kisasszézni a konyhából, de figyelek ám, azonnal visszainvitáltam, hogy jöjjön nekem szirmozni. 🙂
Nem kell soká itt ülni, “csak” 60 gramm kell, hajrá. Másfél óra páros ibolya szirmozás után (ugye csak a szirom kinyerése, zöld részek nélkül) mondom áh, kész vagyunk. 🙂 Mérés: 20 gramm!!?? Bacca……….+.
Elég lesz. Alig fogyott az ibolyából, mármint a tál 3/4-e még tele volt, de én feladtam. Apa pedig fél lábbal máris az udvaron volt. 🙂
Mindegy, most kis adag lesz. 20 gramm nem kevés mennyiségű szirom egyébként, de basszus…..
Na szóval az van, hogy annyiban maradtunk, mert a kezeink kezdtek görcsbe állni, pedig én nem vagyok az a típus, aki ha valamit elhatároz a konyhában egyszer csak feladja.
Marad a kis adag. Szóval 20 gramm szirom, enyhén megmosva.
90 gramm cukrot 75 ml vízzel lábasban sziruppá főzünk. Jól lobogjon. Amikor elzárjuk a lángot alatta, beleszórjuk a szirmot és elkeverjük.
Nem nagyon látszik, de azért mégis, az ibolya már a vizet is kezdte elszínezni 1-2 perc alatt. 🙂
Elkeverjük szépen, majd lefedjük és hűlni hagyjuk. Ahogy lehűlt, hűtőben hagyjuk állni 24 órát.
Ezután majd leszűrjük és steril üvegbe töltjük. Hűtőben fél évig biztosan eláll.
Ízesíthetjük vele a süteményeinket, tortakrémet, muffin díszítő krémet, stb.
Plusz infó: az erdőkben szedhető ibolyák nem szmogosak, nem annyira szennyezettek, mint az út menti árkokban szedhetők. A viráguk is nagyobb, könnyebb dolgozni velük, akár kandírozunk, akár a szirmaikra hajtunk. Az illatuk és az ízük is intenzívebb, mint a kertieknek, ez tapasztalat. Ha nem csak a látványra hajtunk, hanem az ízélmény megőrzésére is, akkor fordítsunk gondot a jobb “minőségű” ibolya beszerzésére. 😉
Már volt szerencsém sikeresen konyakmeggyet készíteni itthon, magunknak. Erről ITT olvashatsz. Akkor polikarbonát formában készítettem, most azonban nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy saját kezűleg, mártással is készítsek pár szemet. (tovább…)
Szeretjük a muffinokat. Most pedig a kandírozott ibolya hozta ki belőlem a vágyat, hogy készítsek. 🙂
Van sok muffin recept a tarsolyomban, most mégis kipróbáltam egy másikat. A Desszert.eu-n találtam egy alap muffin receptet.
150 g vaj
150 g porcukor
2 db tojás
150 g liszt
7 g sütőpor
40 ml tej
1 marék csokicsepp
Kibéleljük a muffin sütőnket kapszlival. Én azt tanácsolom, hogy a kapszlink magas falú legyen, úgy lesznek szépek a muffinok. Én a Tchibo-s szilikonos kapszlikat tettem bele a lyukakba.
200 fokra előmelegítjük a sütőt (légkeverés).
A vajat a porcukorral kihabosítjuk.
Egyesével beleütjük a tojásokat, alaposan elkeverjük.
A sütőporral elvegyített lisztet is bele keverjük a vajas alapba, majd a legvégén a tejjel simára keverjük.
A legvégén elkeverjük benne a csokit is. 🙂
Ezt a masszát adagoljuk a kapszlikba és kb. 20 perc alatt készre sütjük.
Miután kihűl díszítjük.
Nekem a krém sima fehér csoki+tejszín volt most. Azaz nagyjából 150 gramm fehér csokit nyakon öntünk kb. 70 ml forró tejszínnel és simára keverjük.
Amikor már stabil állagúra hűlt, akkor tudjuk díszítő csőből a muffinok tetejére nyomni.
Mondjuk volt egy rakat fondantom begyúrva, így került elő és készült húsvéti díszítés is. 😀 Jó lesz előszedni jövőre. 🙂
Bekentem a muffin tetejét picit krémmel, majd a nyuszis esetében egy pár milliméter vastagra nyújtott fondantból akkora kört vágtam ki, amekkora a tető átmérője. Rásimítottam a tetejére, majd kilyukasztgattam körbe. A répa is fondant, a nyuszi fület pedig szív alakú kiszúróval készítettem. 🙂 Hurkapálcával szúrtam a muffinba.
A cukrot tekintve: sokszor bosszúságot okoz, hogy a tejszínes krémekre vagy a tejszínre magára rászórt színes cukorkák elolvadnak. Hát ma teszteltem ezt is. Fogtam a felvert tejszínt, egy tányérra rózsákat nyomtam és mindet más cukorral szórtam meg. Teszteltem a saját készítésű (vizes módszerrel) színezett cukrot, szerencsi színes tortadarát, vattacukorhoz való cukrot és a most először készült (kakaóvajas módszerrel) színezett cukrot is.
A kakaóvajas módszeres nyert. 🙂 Maximálisan tartja a színt, nem oldódik és fain. 🙂 Igaz, halovány színeket kapunk, de íme a módszer.
Fél teáskanál kakaóvajat mikróban megolvasztunk és egy picike POR(!) festéket simára keverünk benne. Innentől ugyanúgy készül, mint a vizes módszerrel készült verziónál: zacskóban cukor, majd szárítás.
Feljebb az egyik képen látható, milyen halvány színeket kapunk, pedig tavaszi zöld és égő piros festéket használtam. De azt hiszem egy oroszkrém- vagy egy szolid kistortán pl. nagyon is jól mutat.
Az első, ami megadta magát kis idő után a vattacukros cukor volt, aztán a vizes módszeres, majd a tortadara, de igazából az is eleve elég halvány színekben tündököl, így nagyon látványos sem volt a pici olvadás, amit produkált, szóval még azt is ajánlanám. De ez a kakaóvajas még most is tart. Tettem próba verziót a hűtőbe. 😉
Aztán kivonultam fotózni. 🙂 Egyik földön pózolós kattintásom során megjelent húgom és csak tátotta a száját – nem hitte el, hogy a betonon fekszem egy tál muffinnal és mindenféle brutális pózban fotózok. 🙂
Azért meg kell mondjam, nem csak a látvány fenomenális! 🙂 A kandírozott ibolyát megmondom őszintén nem akartam magában megkóstolni, hanem mindenképp valami sütemény díszeként szerettem volna megízlelni. És megtettem! És beleszerettem. Ennek az apró virágnak olyan íze van….ami világossá tette számomra, hogy ez a mennyiség, amit eddig bekandíroztam nem igazán lesz elegendő a közeljövőben, mert ész nélkül ibolyát fogunk enni….. 🙂 SŐT! Szirupra gyűjtök….cöh…tegnap kimentem akertbe, hogy szedek 60 gramm szirmot(!), igen csak szirmot. Mit nekem 60 gramm. Vagyis gondoltam én már 20 grammal is beérem majd. Szedtem, bejöttem, mérem, várok, höh, minnyá főzöm a szirupot éljen…erre basszus, a sok szarakodás (már bocsánat) után a sikeresen begyűjtött mennyiség 4, azaz négy gramm volt. Vagyis csak szerettem volna, mert a digitális mérlegem megadta a kegyelem döfést és az utolsó pillanatban vissza ugrott 3 grammra. 😀 Szóval feladtam. De holnap ismét kezdem az ibolya vadászatot. 🙂
Én azt mondom Nektek, ha még nem próbáltátok, szánjatok rá kis időt. Nagyon megéri! Én sem hittem először, hogy ennyire. 🙂
Ui.: Ezzel a muffin tésztával egy a baj. Míg frissen isteni, puha és könnyed, addig sajnos ha már kicsit áll, akkor gyorsan szikkad. Olyan száraz lesz…. :S Azért megtartjuk, de lehet az én alap receptem jobb. ?
Már évek óta minden egyes évben kandírozok ibolyát. És bevallom töredelmesen, hogy még sose ettem. 🙂 Na de majd most! 🙂 Szép példányok nőttek végre a kertben, de az igaziakat majd most fogom leszedni anyósoméknál.
A lényeg, hogy csak a szirmok ehetőek. Ha tuti biztos helyről szedjük, akkor nem kell megmosnunk őket, ha viszont koszosak, akkor érdemes, sőt kötelező. Mossuk meg a virágokat és szárítsuk meg őket.
Ezután kapjunk elő egy tojást és üssük fel, de válasszuk ketté. Csak a fehérjéje kell a művelethez.
Villával verjük fel kissé. Ne csak megkavarjuk, hanem mint egy rántottához, adjunk neki, hogy ne maradjon benne az az összeállóbb rész (biológiai megnevezése számomra nem ismert). 🙂
Ha picit felhabzik, azt majd félretoljuk.
Kell még porcukor. Én erre a célra itthon darálok. Nem teljesen porrá, kissé szemcsésebbre hagyom, de ha nagyon poros valószínűleg (sőt biztos teljesen felolvad a fehérjén. Ezen kívül tegyünk egy tálcára sütőpapírt, amire majd a kész ibolyákat tesszük.
Én itt még rajta hagyom a szárát, mert könnyebb dolgozni vele. Megfogjuk és egy ecsetet belemártunk a fehérjébe, majd megkenjük az egész virágot szépen. Azért szeretem jobban ecsettel kenni, mert ha mártom a virágot a fehérjébe, akkor nekem összetapad, ezen kívül a bibéjéhez beül a sok fehérje és nem is akar kijönni. Így szebb lesz a végeredmény. 🙂
Amikor körbe kentük a virágot (és nem is annyira időigényes egyébként, sőt ha rááll a kezed még gyorsabban haladsz majd), akkor egyik kezünkben ugye tartjuk, a másikkal pedig belecsippentünk a porcukorba és meghintjük vele úgy, hogy mindenhol érje ahol fehérjéztük. 🙂
A felesleget én két ujjal aztán lepöcölöm róla. A szár és a virág találkozásánál egy határozott pöckölés (vagy ugyanaz megismételve 3x :)) és kész is, mehet a papírra. 🙂
Esetleg már a papírra helyezés mozzanatakor simán letépjük a fejnél a szárat. 🙂
Mindegyik virággal így járunk el, aztán hagyjuk őket megszáradni.
Amikor megszáradtak, akkor levagdossuk majd a száraikat szinte teljesen a virág fej kezdeténél.
Légmentesen lezárjuk és nem hűtőben tároljuk. Így akár 6 hónapig is eláll és díszíthetjük vele a desszertjeinket. 🙂
Lássatok neki, mert szerintem nagyon megéri (már a látványuk is)! 🙂
Ui.: Ugyanezzel a módszerrel árvácska virágot is lehet kandírozni. 🙂
Ui.2.: Azóta már még egy körön túl vagyok. Apa ment 2 faluval arrébb szerelni, lementem vele. Odafelé szedtünk ibolyát, majd míg ő szerelt én kandíroztam a kocsiban. 🙂 1 óra alatt mindketten megvoltunk. 🙂
Így díszítettem vele egy esküvői tortát:
És ilyenek lettek a kandírozott ibolyákkal és árvácskákkal díszített anyák napi muffinjaim: (katt ide a receptért)
