Létezik hagyományos, vizes, vajas, olajos és még ki tudja hány féle különböző piskóta. 😀
Ez a hagyományos verziója, nem kell bele semmi más a tojáson, liszten és cukron kívül. 😉
A hagyományos piskóta egy 22 cm átmérőjű tortaformára vetítve:
6 tojás
12 dkg cukor
12 dkg liszt (átszitálva)
Bár nekem sosem volt bajom az elkészítésével – pedig én sem úgy pottyantam ki az anyukámból, hogy bármit is tudtam volna sütni vagy főzni – az interneten itt-ott olvasott hozzászólások és jelzések alapján igenis sok hölgynek okoz gondot az elkészítése.
Pedig rém egyszerű, csak gyakorolni kell ha esetleg elsőre nem menne.
A tojásokat ketté választjuk, a sárgájákat egy kisebb tálba tesszük és hozzá szórjuk a cukor 3/4-ét.
A fehérjéket elkezdjük konyhai robotgéppel kemény habbá verni, amikor már habosodik, apránként több turnusban hozzákeverjük a cukrot és addig verjük az egészet, míg jó masszív, kemény habot nem kapunk.
Ha sokszor sütjük, akkor érezni is fogjuk mikor elértük a kívánt szilárdságot, mert nehezebben fogjuk tudni mozgatni a mixert.
Ekkor átmegyünk a sárgájákhoz és addig keverjük, míg kicsit világosodik és habosodik.
Ezt a sárga habot beleforgatjuk egy hablapát segítségével a fehérje habba.
Itt a fontos mozzanat, hogy a habot igyekezzünk nem összetörni, lágyan bánjunk vele, ez segíti a tészta sütés közbeni felhúzódását.
Ha beleforgattuk, szitáljuk bele a lisztet, de több részletben, minden szitálás után keverjük el rendesen, de szintén óvatosan az egészet.
Ha csomómentes, könnyed habos tésztát kaptunk, az egészet beleöntjük egy 22 cm átmérőjű tortaformába, aminek az alját béleltük papírral, majd a széleken kicsit felhúzogatjuk a tésztát a spatula segítségével. Magyarán homorúan tesszük bele a tésztát. Ez szintén segít neki magasra nőni.
Nem kell bele sütőpor, nem kell bele szódabikarbóna.
Cukrász gyakorlaton is mindig így készítettük, de még mielőtt cukrász lettem volna is így készült a konyhámban és így készül mindenkinél. Annyi különbség lehet, hogy nem 2 dkg lisztet és 2 dkg cukrot számolnak egy tojáshoz, hanem 2,5 dkg-t.
Természetesen az arányok növelésével, illetve csökkentésével a kívánt méretű formának megfelelő mennyiségű tésztát keverhetünk be.
180 fokra előmelegített sütőben sütjük tűpróbáig, de sütőtől függően 35-45 percig.
Amikor gázsütőm volt két fokozaton sütöttem. És nagyanyáink is mondhatják, hogy az elején magasabb hőfokon süssed, hogy felhúzza a piskótát – megemelkedjen-, majd vedd lejjebb, hogy át is süljön.
Ha így szeretnétek eljárni, akkor süthetitek 175-180 fokon kb. 20-25 percig, majd mérsékelhetitek a hőt 160 fokra és így készre süthetitek 10-15 perc alatt.
Az első negyed órában, vagy addig, míg nagy hőn sütitek ne nyissátok ki a sütő ajtót, hiszen az a cél, hogy a hő felhúzza a tésztát, de ha “huzatot” kap, akkor az egész terv füstbe megy és összeesik.
Ha tűpróbakor több helyen a forma aljáig nyomjátok a tűt, és nem tapad rá tészta, készen is van a piskóta, kivehetitek.
Mi gyakorlaton a formában hagytuk kihűlni, majd a karikát egy éles késsel körbevágva (szorosan a karikára feszítve a kést, hogy a piskótát semmiképpen ne sértsük meg) kilazítottuk a piskótát a formából.
Persze a nagy üzemekben térfogatnövelőkkel és állományjavítókkal turbózzák a piskótát, lehet beszerezni ilyen adalékanyagokat, de minek!?
Kövess minket a Facebookon is:
