A bukta! 🙂
Apa megkívánta, így hát sütöttem. Még ki sem hűlt, a fele elfogyott, úgyhogy azt hiszem jól sikerült. Számomra a tökéletes recept Varga Gábortól származik, amit a Gastropolisban együtt készítettünk. 🙂
A tésztához:
kb. 300 ml tej (2,8-as)
30 g élesztő
50 g porcukor
250 g finomliszt
250 g rétesliszt
4 g só
1 M-es tojás
90 g vaj
Töltelék:
Sütésálló lekvár
Kenéshez:
120 g vaj
A sütőt előmelegítjük 180 fokra.
Egy tepsit kivajazunk.
Egy tepsit kivajazunk.
A szobahőmérsékletű tejben felfuttatjuk az élesztőt.
A lisztet, cukrot, sót egy tálba tesszük és összekeverjük.
Ráütjük a tojásokat, majd az olvasztott vajat és a tejben felfuttatott élesztőt.
Alaposan gyúrjuk össze, kb. 5 perc dagasztás szükséges, hogy elváljon az edény falától, de maradjon lágy.
Tetejét kis liszttel megszórjuk és 15 percig pihentetjük.
Átgyúrjuk, majd ismét pihen 35 percet.
A lisztet, cukrot, sót egy tálba tesszük és összekeverjük.
Ráütjük a tojásokat, majd az olvasztott vajat és a tejben felfuttatott élesztőt.
Alaposan gyúrjuk össze, kb. 5 perc dagasztás szükséges, hogy elváljon az edény falától, de maradjon lágy.
Tetejét kis liszttel megszórjuk és 15 percig pihentetjük.
Átgyúrjuk, majd ismét pihen 35 percet.
Lisztezett asztalon 35*42 cm-es téglalappá nyújtjuk és pár perc pihentetés után 7*7-es négyzetekre vágjuk.
30 db négyzetet kell kapjunk.
Lekvárral, csokival vagy túróval töltjük.
Feltekerjük a töltelék irányából.
12 dkg vajat megolvasztunk, a buktákat SZOROSAN egymás mellé pakoljuk a tepsibe (nem hagyunk köztük szóközt), minden oldalukat alaposan bekenjük vajjal, ahogy az aranygaluskánál.
Meleg helyen még 15 percet kel, majd kb. 25-35 perc alatt készre sütjük.
Porcukorral meghintve tálaljuk.
Porcukorral meghintve tálaljuk.
Magasan veri a cukrászgyakorlaton tanult receptet. Annyit mondok. Finom is volt, nem túl édes a tészta sem, annyi lekvár került bele, amennyi kellett. Isteni, ezt is ajánlom mindenki figyelmébe!
FONTOS, hogy szorosan pakoljátok egymás mellé a buktákat.
Ha összenőnek sem lesz baj, hiszen a vaj egyfajta válaszfalként funkciónál, sütés után is szépen szét lehet szedni őket, nem szakadnak ki.
Ha szorosan pakoljátok, akkor fognak magasra nőni, hiszen másfelé nem tudnak majd.
Plusz a lekvár sem fog kifolyni, hiszen minden irányból tészta zárja útját majd. Azért mindenképpen érdemes sütésálló lekvárral dolgozni, hiszen többet is tudunk beletenni, mintha szétfolyna már adagoláskor.
További képeket a Facebookon a Lekváros bukta albumban találsz.
