Utálok panírozni! Nem viccelek, a konyhai tevékenységek közül semmit nem utálok jobban, mint panírozni. 😀 Aztán a napokban ide keveredett egy kis pöfeteg, amit szerencsésen kirántottam, hiszen ritkán jutunk hozzá, majd ha már panírozok rántok a csajoknak egy kis csirkemellet is.
Ezzel tulajdonképpen ki is paníroztam volna magamat egy évre, de nem hagyott nyugodni ennek a palacsintának a gondolata és végül beadtam a derekam, a sötét erő átvette az uralmat az elmém fölött és felütöttem pár tojást a tálba, mintegy előkészülvén a megmérettetésre. Már akkor megbántam az egészet, amikor felsorakozott a liszt, tojás, morzsa trió, de ekkor már réges-régen késő volt. 😛
Uccu neki palacsintát sütni. És mivel tudjuk, hogy a palacsinta nem csak édesen finom, hanem sósan is, hát megbolondítottam még egy kis kakukkfűvel és borssal a só mellett.
Jól állt neki. 🙂 A belsejébe tejfölös, darált húsos pörkölt került lényegében némi kukoricával spékelve, ami egyáltalán nem rontott az ízén. 😀
Hogy mire lesz szükséged 12-14 db töltött palacsintához? Türelemre és nagy akaraterőre (már annak, aki szintúgy nem szeret panírozni, mint én)! 😀
Az én ultra tökéletes palacsinta receptemet ITT találod. Abból a 20 dkg lisztből lesz pont annyi palacsintád, amennyi nekünk most kelleni fog. 🙂 Annyi, hogy a cukrot értelem szerűen hagyd ki és tegyél bele ízlésed szerint fűszereket, majd süsd ki a palacsintákat és hagyd picit hűlni őket.
A töltelékhez:
50 dkg darált hús
1 nagy fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagymazsiradék
só, bors, pirospaprika
2 evőkanál kukorica
3-4 ek tejfől
1 csapott ek kukoricakeményítő
A darált húsból lényegében a szokott módon pörköltet főzünk.
A hagymát nagyon apróra felkockázzuk, némi zsiradékon pici sóval megdinszteljük, majd az áttört fokhagymát is rádobjuk.
Amikor a hagyma már jó, mehet rá a darált hús. Pirospaprika, só, bors.
Picit a husit kevergetjük a hagymán, majd mikor kifehéredett, akkor öntünk rá kevés vizet és lefedve elkészítjük a pörköltet.
A végén, mikor puha a hús, a tejfölben elkeverjük a keményítőt és szedünk hozzá a pörkölt szaftjából egy keveset. A sima elegyet visszaöntjük a pörkölthöz. A cél, hogy összekapja a szaftot, ha picit több leve lenne, hiszen mi most egy stramm tölteléket, nem egy lágyabbat szeretnénk a palacsintába.
Elzárjuk alatta a lángot és belekeverjük a kukoricát.
Egy palacsintát magunk elé kiterítünk, ráteszünk egy púpos evőkanál tölteléket és a két oldalát ráhajtjuk, majd alulról elkezdjük feltekerni az egészet. Épp mint egy rétest, vagy egy bejglit.
Felsorakoztatjuk a kis tekercseinket és jöhet a várva várt pillanat, amikor megnövelhetjük ujjbegyeink térfogatát: a PANÍROZÁS. 😀
Ezt nem lehet villával pöckölős módon kivitelezni, itt bele kell másszunk mindenbe két kézzel annak érdekében, hogy ne nyíljanak szét a batyuink.
Megforgatjuk őket a lisztben, tojásban, morzsában, de mindig úgy forgassuk, hogy ne nyíljanak szét. Egyébként nincs szükség fogpiszkálóra, ügyesen egyben maradnak, ha nem tettünk bele sok tölteléket és a palacsintánk is hűlt egy picit és nem túl vékony. 🙂
Olajat hevítünk és azzal a felével lefelé kezdjük sütni, ahol a hajtás van.
Amikor szép színt kapott a bunda kivesszük, leszívatjuk róla a felesleges olajat és tartármártással tálaljuk.
Ez olyan fain kerti partis kaja is lehet ám. Míg várunk a steakre, hogy megsüljön a grillen, addig betolunk egyet-kettőt a mártásba mártogatva. 🙂
Nekünk nagyon bejött. Mi tunkoltunk, a gyerekek pedig összevágva falták a palacsintákat.
Jó étvágyat hozzá! 🙂
