Home » Posts tagged 'nassok' (Page 24)

nassok

Bejgli

Karácsony nem telhet beigli nélkül. Vagyis én így vagyok vele és akármennyit is szitkozódom miatta, azért minden évben elkészítem remélve, hogy nem reped szét a teteje.

A beigli készítés körül olyan legendák keringenek, mint meg kell mérni a tészta súlyát, majd súlyra ugyannyi tölteléket kell bele tenni, hogy ne repedjen szét…hogy egy éjszakát állnia kell a tölteléknek…stb…

Szorgosan méricskéltem az összetevőket, mindent grammra pontosan kimértem, vártam, száradt a beigli, majd kisütöttem és szétrepedt. Mérges voltam, igen! És valahogy száraz is lett vagy nem is tudom.

Amikor felvetettem annak az ötletét, hogy kipróbálok egy másik receptet apa hevesen elkezdett tiltakozni, mert abból szerinte sose sül ki semmi jó és ráadásul ez a beigli tökéletes, mert végre több benne a töltelék, mint a tészta, egyszóval neki megfelel és pont.
De nekem nem!
Hát ebből az indíttatásból kezdtem el keresgélni, amikor Adél egyik bejegyzését olvastam, hogy készen lettek a beiglijei. Gondoltam ő mindig olyan jókat készít, elkérem a receptet és fejest ugrom az elkészítésébe.
Limara pékségébe irányított, hát őérte is oda vagyok, úgyhogy “ez rossz nem lehet” címszóval kezdtem neki a sütésnek. 🙂
Azért bemásolom ide a receptet, hogy meglegyen könnyen bármi történik:


Hozzávalók:
90 dkg liszt
25 dkg margarin
12.5 dkg zsír
10 dkg porcukor
2.5 dkg élesztő (egy csomag száraz élesztő)
2 db tojássárgája
1 dkg só
1 dl hideg tejszín
2,5 dl hideg víz (nekem elég volt 2 dl)

+ 1 tojás a lekenéshez

Mák vagy dió töltelék 6 db beiglihez:
70 dkg mák vagy dió
50 dkg kristálycukor
15 dkg zsemlemorzsa
0.5 l víz
mazsola, őrölt fahéj, sok reszelt citromhéj, késhegynyi őrölt pirított szegfűszeg

A vizet a cukorral jól fel kell forralni.
És utána ráönteni a többi összekevert hozzávalókkal.
Jól ki kell hűteni. Célszerű előző nap elkészíteni.

A receptből 6 db fél kilós beigli lesz. A tésztából 6 db 27 dkg tésztának kell kijönnie (nekem 28 dkg-os lett, de feleztem a tésztát).
A tölteléknek ugyanannyi dkg-nak kell lennie mint a tésztának. Tehát egy 27 dkg-os tésztát 27 dkg töltelékkel kell megtölteni.
Az élesztőt a lisztbe bele kell morzsolni, nem kell keleszteni.
A tészta nyújtásánál sem a deszkát,sem a tésztát nem kell lisztezni. Délután mikor elkészül a beigli akkor le kell kenni tojássárgájával, hagyni kell száradni , este le kell kenni tojásfehérjével.
Éjszaka hüvős helyen de nem hütőben kell tárolni. Ha meleg helyen van tárolva akkor túlkel. És csak reggel szabad sütni!

Akkor már nem kell újra megkenni semmivel, hanem hurkapálcikával megszúrkálni több helyen középen a legaljáig a tésztának. Ez azért fontos,hogy a gőz ki tudjon belőle jönni.
Légkeverős sütőben, középen, 180 fokon, 25-30-ig kell sütni.

Tehát mint mondtam én mindent feleztem, mert csak 3 beiglit készítettem, így lettek 288 grammosak.
A töltelékkel már úgy voltam, hogy nem méregettem, csak belelapogattam szépen egyenletesen a tésztára, és ennek ellenére nem repedtek szét, pedig egyik beigli szemmel láthatóan nagyobb lett a másik kettőnél, úgyhogy mítosz megcáfolva. 🙂

Tényleg nem kell lisztezni semmit nyújtáskor, szép vékonyra lehet nyújtani a tésztát és jól meg lehet tömni töltelékkel. Amikor felvágtam, apa még akkor is ott pampogott a fülembe, hogy márpedig ő azt szereti, ha meg van tömve anyaggal a cucc és feleslegesen csinálok mindig új verziót a régi tökéletesen megfelelt…amikor megláttuk a szeletet közöltem, hogy erre merjen rosszat szólni, hogy vastag a tészta és nincs benne elég töltelék… 🙂 Tökéletes szelet lett. Pont fain arányokkal. Alig tészta, full töltelék és ráadásul finom is nagyon! 🙂
(Azért lehet a sütési mód sem mindegy – sőt szinte biztos, mert légkeverést írt ennél is – de már nem jelent számomra problémát ez sem…hogy miért? Hamarosan elárulom! :))

Szép is lett, teljesen oda voltam meg vissza! 🙂 Ez lett nálunk 2011 beiglije, és remélhetőleg innentől kezdve évente ugyanígy fogok tudni örülni a szép végeredménynek. Köszönöm a receptet!
Egy szelet képet mellékelek, amint felszeletelem a következő rudat! 🙂

Íme:
FRISS: Íme a tavaly készült bejglik…azt hiszem ezek idén határozottan jobban sikerültek. (Mondjuk ez a tavalyi második sütés, ami már szétnyílt, az első nem…)

Raffaello golyók

Mivel a bonbon készítéssel annyi meg annyi rákészülés után meggyűlt a bajom, ezért muszáj voltam új gasztro ajándék ötlet után nézni, de szerencsére nem kellett soká várnom, mert Illéskrisz posztolt egyet a Raffaello golyócskákról, aminek elkészítéséhez nyomban én is nekifogtam!
Tökéletesen sikerültek, némi változtatással: én a közepükbe raktam 1-1 szem blansírozott mandulát is. Végülis a boltiban is van, nem? 🙂
Ez lett egy vendégváró falatka és egyben a bonbonos ajándék dobozokba is került belőle pár szem. 🙂
Bemásolom ide is a receptet, de köszönet érte Illéskrisznek!

Hozzávalók kb. 30 db. golyóhoz: 2 dl tejszín, 10 dkg fehér csokoládé, 5 dkg tea vaj / nem margarin /, 20 dkg kókuszreszelék, 3 evőkanál cukor, csipet só. Kókusz a hempergetéshez.
A tejszínt felmelegítjük és közben beletördeljük a csokoládét. Mikor teljesen felolvadt a csokoládé, hozzáadjuk a vajat a sót és a cukrot is. Elkeverjük és beleszórjuk a kókuszt. Pár percig, állandóan kevergetve összefőzzük az egészet. Megvárjuk míg kihűl és utána betesszük a hűtőbe dermedni. Mikor teljesen megkeményedett a massza, akkor tudunk szép golyókat formázni belőle. Kókuszban megforgatjuk a golyókat és minyon papírba rakosgatjuk őket. Tálalásig hűtőben tartjuk.

Olyan kis guszta, nem?

Szerencsesüti (nem szép, de finom)

Rozmaring és Csokoládé oldalán találtam most ezt a szerencsesüti receptet. Már régóta akartam készíteni szerencsesütit, de valahogy sose jutottam odáig. Most viszont megfelelőnek találtam az alkalmat, viszont bokros teendőim közt sikerült összecsapnom. :S

Kerestem jóslatokat, bölcsességeket, kívánságokat a neten és 30 db-ot papírra vetettem. Apa szépen felsodorgatta nekem őket. Köszi apa!

Forrás: Innen és Innen.

Én addig összekutyultam a tésztát:

Hozzávalók – kb. 30 db. sütihez –
– 10 dkg liszt
– 2 tojás
– 2 nagy ek. margarin
– 2 csipet só
– 2 csipet szódabikarbóna
– 4 ek. cukor
– 2 tk. vaníliás cukor
– a mondatokat tartalmazó piciny cetlik
Elkészítés
Az összetevőket egyenletesen és erőteljesen dolgozzuk össze, majd a tésztát nyújtsuk ki 2-3 mm vastagságúra. Vágjunk belőle egy sütikiszúró segítségével kb. 5 cm átmérőjű köröket. Ez után a cetliket hajtsuk össze egészen kicsire, helyezzük a tésztába, majd a tészta szélét kenjük meg vízzel és ragasszuk össze. Ekkor félköröket kapunk. A félköröket két szélünknél fogva óvatosan hajtsuk félbe.
Helyezzük őket sütőpapírral bélelt tepsire, s 180 fokon 10-12 perc alatt süssük aranybarnára. Kihűlés után már törhető is.




Nem lettek tökéletesek, nagyon nem, de használhatóak és finomak is! 😀
Majd kipróbálok több receptet is még, de idén szilveszterkor ezek a szerencsesütik “mutatják nekünk az utat”! 🙂

Az én idézetem: Többet ér az élet egy egészséges koldusnak, mint egy beteg királynak.

Szezámos-grillázsos trüffel

Ez egy olyan trüffel, amit ha egyszer elkészítesz, onnantól nincs megállás! Legalábbis nálunk ezt mutatja az elmúlt pár hét statisztikája. 🙂

Ottis főz…de még milyen jól! Nála találtam ezt a trüffelt még karácsony előtt, hát beszereztem hozzá, ami kellett, de nem egy ördöngős dolog. Szimpi, hogy gyorsan elkészül és isteni finom! Meg persze fainul hízlal is! 🙂

Szezámmagos-grillázs trüffel (30 darab lesz belőle)

Hozzávalók: 50 g vaj, 0,7 dl tejszín, 20 dkg tejcsokoládé, 1 bögre cukor, 1 bögre szezámmag.
Elkészítés: Először elkészítjük a grillázst. Egy bögre cukrot kevés vízzel karamellizálunk, majd hozzáöntünk egy bögre szezámmagot és addig kavarjuk, amíg a cukor rászárad. Egy keveset hűlni hagyjuk, majd konyhai robotgéppel darabosra turmixszoljuk. Ezután a vajat a tejszínnel felforraljuk, lehúzzuk a tűzről, és az összetördelt csokoládét megolvasztjuk benne. Végül belekavarunk 10 dkg szezámmagos grillázst és fagyasztóba rakjuk kb. 15 percre. Miután enyhén megdermedt golyókat formázunk és a maradék szezámmagos grillázsba hempergetjük őket és hideg helyre rakjuk dermedni. Tálaláskor apró kis papír kapszlikba helyezzük.

UPDATE: Tortafüggő Marisz készítette el a minap ezt a trüffelt és a bejegyzését olvasva ötlött szembe egy fontos tény, hogy elfelejtettem bele írni a receptembe, hogy bizony bizony a megkötött szezámos égetett cukrot én ugyan beraktam az aprítómba, de meg is bántam. Nem ment tönkre a gépezet, viszont egyértelműen kemény diónak bizonyult számára és nem is tudott megbírkózni a feladattal, így ez a megoldás vált be:
Vastagabb zacskóba bele a kézzel – amennyire csak tudtam – össze tört égetett cukor, szája összefog, alá és rá egy konyharuha és a fém klopfolóm sima felével minden dühömet kiadva csapkodtam, míg porrá nem zúztam a javát. Nem tökéletes a módszer, de nagyon jó stressz oldó is. 🙂 Kisebb-nagyobb darabkák (ahogy a képen is látszik) maradtak benne, a legnagyobb ilyenek a pocómban végezték, a többibe hempergettem. 🙂


Mindenkinek ez ízlett a legjobban! Azóta már készítettem és a héten ismét fogok! Akinek van kedve próbálja ki, mert nagyon nagyon megéri!

Tiramisu golyók

Életemben először és egyben utoljára vettem mascarponet. A karácsony előtti nagy rohanásban gyorsan egyik késő esti órában úgy határoztam gyorsan-gyorsan össze dobok egy ilyen tiramisu golyó recit. Hát a kapkodásnak és a fáradtságnak meg lett a böjtje: semmi íze nem volt. Miért is lett volna, hisz az eredeti recept nem tartalmaz semmi ízes alapanyagot. És ez akkor nekem ott éjjel fel sem tűnt.

Elfelejtettem felírni, honnan is néztem a receptet, de lehet jobb is ha nem nevezem meg a forrást, mert ez így eléggé semmilyen golyó.

Inkább leírom az én verziómat, hogy képzelem el:

2-4 ek erős kávé
20 dkg darált keksz
15 dkg mascarpone
1 ek porcukor
vanília aroma vagy vaníliás cukor
rumaroma
kakaópor

Mindent össze kell gyúrni és beleforgatni a kakaóporba (ami ráadásul holland kakaópor volt esetemben, de abból is jobb a sima – nem annyira keserű).
Nos, se rumaroma, se vaníliás cukor, semmi nem volt az eredeti receptben, csak kávé. Lehet a mascarpone egy részét még tejszínnel helyettesíteném, ugyanis a ragsztáson kívül semmi más funkciója nincs, a tejszíntől lehet kissé krémesebb lenne. Hát ezzel nem voltam megelégedve se én se senki, de azért pofásan nézett ki! 🙂

Életem első bonbonjai ezek voltak

Elég régen követtem már el ezt a merényletet, de mindenképp megemlékeznék róla. Ekkor még nem ismertem a bonbon készítés csodálatos, ámde furfangos világát, egyszerűen csak jött egy bogár és nekiálltam.

Nem volt nehéz, már sokan leírták azóta, de most megteszem én is. Beoltós módszerrel estem neki egy viszonylag puha, ámde nem szilikonos jégkocka készítő formának. Csoki 2/3-át megolvasztottam vízgőz fölött, majd levéve beleraktam a maradék 1/3-ot, elkevertem benne – míg teljesen elolvadt mind. Aztán ecsettel kikentem a formákat és beraktam a hűtőbe kicsit.

Mikor kivettem újra kikentem csokival mindet és újra pár percre bementek a hűtőbe.

Elkészítettem a tölteléket, ami úgy nézett ki, hogy:

5 dkg csoki
1,3 dl tejszín
1/2 cs habfixáló
fél rúd vanília
3 db pillecukor
1 ek alkohol (bármi)

Ez elméletileg egyfajta csokimousse.
A tejszínből kb. 2 ek-t a vanília magjaival melegítünk, majd hozzá adjuk a darabolt csokit és a pillecukrokat. Egyneművé válik. (Itt bele tehetjük az alkoholt is, én kihagytam.)
A maradék tejszínt kemény habbá verjük, hozzá adjuk közben a habfixálót, majd hozzá forgatjuk a csokis masszához. Hűtőbe rakjuk hűlni.
Amikor kihűlt 2/3-ig töltjük a bonbonokat.

Kicsit még ráhűtöttem, aztán a csokit újra vízgőz fölött megolvasztva (ha netán megdermedt volna) lezártam őket. és ismét hűtőbe raktam.
Kinyomkodtam a formából, de szépen potyogtak is kifelé, fényesek is lettek és szépek is (már amennyiben szép lehet egy jégkocka készítőben készült bonbon, ami elég nagy is ráadásul! :)).

Ja, hát lesorjázni nem mindet sikerült szépen, de istenem, elsőre jó volt ez! 🙂
Sikeresen temperáltam is, mert fényes lett: íme a belső.

Aztán készült egy karamelles belsővel is:

12,5 dkg cukor
125 ml tejszín
1 van. rúd
2 dkg vaj
3 dkg méz
csipet só

Cukrot karamellizáljuk, majd hozzá öntjük a tejszínt.
Ha felolvasdt benne a karamell hozzá a vanília rúd magjai, a vaj, méz és a só, majd addig főzni, míg kavarásnál meglátjuk az edény alját.
Levesszük a tűzről és hűlni hagyjuk. Sós mogyoróvajjal rétegezve tiszta snickers utánzat. (Állítólag, mert nekem kemény lett a karamell és nem is volt itthon mogyoróvajam.)

De ez is életképes volt és akkor ez volt a lényeg.

Tejberizs

Én nem szeretem a tejberizst! Soha nem is szerettem. De apa szereti és eddig összesen egy, azaz 1 alkalommal készítettem életemben, mondjuk az gyümölcsrizs volt, de mindegy is. Most eljött az ideje, mert a minap felemlegette, hogy csinálhatnék.
Hát fogtam a guglit és bepötyögtem T-E-J-B-E-R-I-Z-S.

A recept a Desszert.eu-ról:

Hozzávalók 6 adagra:
200 g hántolt ‘A’ osztályú rizs
200 ml víz
1 csipet só
1 L tej (2,8%-os)
130 g kristálycukor
1 db nagy citrom reszelt héja
1 teáskanál vanília aroma
ízlés szerint mazsola

A rizst és a vizet egy vastag aljú lábasba tesszük, és folyamatos kevergetés mellett, közepes hőfokon, felpuhítjuk a rizst a vízben.
Mikor elforrt a rizsről a víz, megsózzuk, és ráöntjük a tejet.
Időnkénti kevergetés mellet addig főzzük a rizst, míg nagyjából felissza a tejet, és kellően felpuhul. Nem szabad teljesen besűríteni, készre készíteni, mert akkor beton kemény lesz egy óra múlva. A következő pontot követő egy óra alatt szépen fel fogja venni a rajta hagyott folyadékot, és pont tökéletes lesz az állaga.
Végül alaposan belekeverjük a citromhéjat, a cukrot, a mazsolát, és a vanília esszenciát, majd lefedve egy órán át hagyjuk állni.
Lekvárral, kakaóporral, fahéjjal, gyümölcskompóttal, vagy mazsolaszemekkel díszítve tálaljuk.
Nem csak pofás lett, finom is (állítólag).



Megjegyzés: én fele adagot készítettem, de nekem elég kis adagoknak tűnt elosztva. Legalábbis aki szereti a tejbegrízt, annak egy adag tuti kevés.
Ezen kívül fura volt, hogy elsőre sikerült. Se nem égett oda, se nem volt túl mancsos, se nem volt túl száraz…Kívülről szemlélve pont jó állagú volt. 🙂

3M bonbon

Karácsony előtt járunk…igen, a tavaly évi karácsony előtt. 🙂 Gasztro ajándékoknak bonbonokat szántam, hisz mindenkinek annyira ízlett, amit a tanfolyamon készítettünk. Ennek apropójából be is szereztem minden kelléket pénzt nem sajnálva, és ekkor jött a döbbenet: nem tudok bonbont készíteni a tanult módon. Egész egyszerűen nem jönnek ki a formából azóta sem és hogy őszinte legyek már kezdem sajnálni az eszközökre kidobozz több tízezer forintot.
Gyors megoldást kellett találnom: forma nélküli bonbonokat kell gyártanom. Ez az egyik, amivel szemeztem nagy sietségemben. Megbánni nem bántam meg, de frusztrált a tudat, hogy nem ilyen jellegű édességeket szerettem volna készíteni.

A recept Praliné Paradicsomtól származik, csak új nevet adtam neki! 🙂

Hozzávalók:
10 dkg marcipán
2 evőkanál darált mák
2 teáskanál tejszín
2 evőkanál keményebb meggylekvár
15 dkg étcsokoládé a bevonáshoz
Elkészítés:

  1. A marcipánt 3 mm vastagra nyújtjuk, és késsel két, 10 x 10 cm-es lapot vágunk ki belőle.
  2. A mákot a tejszínnel összekeverjük, majd egyenletesen eloszlatjuk az egyik marcipánlapon.
  3. A mákréteg tetejére meggylekvárt kenünk.
  4. A lekvárra ráfektetjük a másik marcipánlapot, és óvatosan rányomjuk.
  5. A töltött marcipánlapokat egy órára mélyhűtőbe tesszük, majd fűrészes késsel 16 kockára vágjuk vigyázva, hogy ne nyomjuk össze a rétegeket.
  6. A kockákat érdemes újabb fél órára mélyhűtőbe tenni.
  7. Az étcsokoládét megolvasztjuk és temperáljuk, majd egy villa segítségével egyenként megmártjuk benne a kockákat.

Hófehér macaron

TücsökBogár blogja nagy kedvenc lett mostanában nálam. És ennek nem más az oka, minthogy nála az én ízlésemnek megfelelő recepteket találok. Ennek a tökéletes macaronnak is ilyen a receptje. Bármennyire is állítja Latsia, hogy az övé a tökéletes és hogy még egy gyerek is meg tudja csinálni…én úgy érzem ez nem így van. Persze mindez nem a szó szoros értelmében értendű és nem akarom egyáltalán bántani, távol álljék tőlem, de ugye mindenkinek más a “tökéletes”, a megfelelő.
Hát én akármennyire is szerettem volna és próbálkoztam az ő macaron receptjével, szórul szóra betartva azt, sose sikerült a macaronom ilyenre.
És ekkor jött TücsökBogár fehér macaronja, ahogy nézegettem a blogját. Kicsit óckodtam én ettől a cukorszirupos verziótól, de végül a kíváncsiságom és a tenni akarásom rávitt, hogy készítsem el. És milyen jól tettem! Külsőre is tökéletes lenne, mert nyomócső híján a nagyja csálé lett, mivel zacskóból nyomtam a halmokat, belsőre meg sokkal finomabb, mint az eddigi verzióim. Tehát a konklúzió: én ennél maradok és pont.
Eddigi próbálkozásaim:
Macaron 1
Macaron 2
A többi szóra sem volt érdemes. 🙂

Azt hiszem magáért beszélnek a drágák és ennél már csak jobbak lehetnek! 🙂

Hozzávalók:
80 g tojásfehérje (ez 3 M-es méretűnek felel meg)
25 g cukor
100 g finomra darált mandula
100 g porcukor
100 g cukor
35 g víz
A töltelékhez:
5 dkg jó minőségű étcsokoládé
1/2 dl tejszín
A tojásfehérjéket 1 napig szobahőmérsékleten pihentetjük (nekem vagy 4 napig voltak a hűtőben, így is jó lett, de legközelebb kint hagyom, meglátjuk úgy mit mutat).
A finomra darált mandulát és a porcukrot átszitáljuk.
Összekeverjük, majd hozzáforgatjuk a tojásfehérje felét.(csak úgy simán…össze fog állni, de majd a szirupos hab szépen fellazítja!)
A vízből és a 10 dkg cukorból szirupot főzünk amíg 110 fokos nem lesz (nem hőmérőztem, ezért én is forrástól számított 4-5 percig főztem még a szirupot).
Közben a tojásfehérje másik feléből a 2,5 dkg cukorral félkemény habot verünk, ehhez csorgatjuk szép vékony sugárban folyamatos verés közben a forró cukorszirupot.
Addig verjük amíg ki nem hűl (kb. 10 perc – nekem kevesebb is elég volt). Hozzáforgatjuk a mandulás keverékhez.
6-os idomcsővel ellátott habzsákból 20 forintos nagyságú halmokat nyomunk szilikonlapos sütőlemezre, majd pihentetés nélkül 150 fokra előmelegített sütőben 13-15 percig sütjük. (Cső hiányában zacskóból nyomva deformált halmokkal kissé megrogytak a habcsókjaim, de láthatóan így is jól mutattak!)
Ha megkocogtatjuk a tetejét és még lötyög, akkor süssük pár perccel tovább.
A sütőlemezen hagyjuk kihűlni.
Megtöltjük a csokoládékrémmel, amihez a tejszínt felforraljuk, majd a tűzről levéve hozzákeverjük a csokoládét.
Addig keverjük, amíg a krém be nem sűrűsödik.




Nagyon finomak! A szirup végett olyan lány az egész! Nem mondom, hogy másnak is ez lesz a tökéletes, de ha nem vagy megelégedve az eddig készített macaronjaiddal, érdemes ezt a receptet is kipróbálnod, hátha! Én nem csalódtam!

Oreo keksz házilag


A recept kivételesen ismét TücsökBogártól származik. 🙂
Elolvastam a receptet és megírtam a bevásárló listát. Apát hónom alá csaptam és elindultunk vásárolni. Amikor a kakaókhoz értünk kapásból ráfogott az akciósan kétszáz akárhány forintos cicás kakaóporra…és ekkor én közbe vágtam, hogy bizony rossz dobozt fogott meg. Mikor megmutattam, melyiket és mennyiért azt hittem ott kell felmosni a csokoláds soron az embert a padlóról. 🙂
Mindezek után elkészült a keksz és ízlett neki, viszont a kakaóporral, illetve az árával nincs kibékülve, így annyira sűrű vendég nem lesz nálunk eme keksz, de elraktam a tarsojomba. 🙂
Annyira szép színe van viszont, hogy öröm már csak rá nézni is a még kisületlen és a már kisült kekszekre is!!!
Hogy ízre ilyennek kell-e lennie, azt viszont nem tudom. Valódi Oreo kekszet még nem hammoltunk, de muszáj leszek megkóstolni az összehasonlítás végett…
Tehát a receptje:

Hozzávalók:

a kekszhez:
22,5 dkg liszt
12,5 dkg holland kakaó, cukrozatlan (szigorúan holland, mert attól lesz olyan szép sötét színe)
1 teaskanál szódabikarbóna
1/2 teáskanál sütőpor
12,5 dkg porcukor
12,5 dkg vaj
1 db tojás

a krémhez:

5 dkg vaj
25 dkg porcukor,
4 evőkanál tejszín,
1 teáskanál vaníliakivonat

Először a krémet készítjük el. A vajat habosra keverjük a cukorral és a vaníliakivonattal. Kanalanként hozzákeverjük a tejszínt, majd a krémet a felhasználásáig hűtőbe tesszük.

A lisztet összekeverjük a kakaóval, a szódabikarbónával, a  sütőporral, és a sóval. A vajat habosra keverjük a cukorral, majd a tojást is hozzáütjük, majd addig keverjük amíg simává egyneművé válik.Hozzáadjuk a lisztes keveréket és a gyúrófejes robotgéppel először a legkisebb fokozaton, majd ha már egy kicsit összeállt akkor a legnagyobb fokozaton addig gyúrjuk amíg szép fényes sima tésztává áll össze. Ekkor kisebb adagokban nem túl vékonyra nyújtjuk. 5 cm-es pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. A körök felének a tetejét egy másik kisebb kiszúróval megnyomjuk, amitől a keksz szép mintássá válik. Sütőpapíros lemezre rakosgatjuk őket és előmelegített sütőben 160 fokon, 7 perc alatt készre sütjük.
Nem kell jobban megsütni, mert akkor nagyon kiszárad. Amikor kivesszük a sütőből még puhának tűnik, de amikor kihűl, akkor finom roppanóssá válik. Kihűtjük.
A krémet kivesszük a hűtőből és a kihűlt keksz egyik felére 1 teáskanálnyi krémet teszünk, majd rátesszük a keksz másik felét és addig nyomjuk össze, amíg a krém elérti a kekszek széleit. Egy kés segítségével eltávolítjuk a felesleget a szélekről. Pár percre, amíg a krém megszilárdul hűtőbe tesszük, és már fogyasztható is. 30 darab kekszre számíthatunk.






1 … 22 23 24 25 26