Home » Page 93

Vaníliás tejkaramella

Viszonylag gyorsan kellett valami vaníliás. Markáns, finom, „nem szokványos” finomság, falatka. Rögtön 200-250 darab! 🙂
Vaníliavarázs megtisztelő feladata volt, hogy készítsek valamiből a részére kóstoltatásra, a lényeg, hogy kiemelje a madagaszkári vaníliái csodás ízét. 🙂
Végül Praliné paradicsom vaníliás tejkaramellájára esett a választása és meg kell mondjam nagyon örültem ám neki, mert már régóta szemezek az elkészítésével. Nade a kb. 24 kockára való adag és a 200-250 darab között van ám nagyságrendi különbség. 😀

Végül 2*3 adagot készítettem, vagyis feltripláztam a mennyiségeket és mindezt kétszer. (Mert így elégnek találtam. Pont elég kóstoló falatkát kaptam.)

Hozzávalók kb. 24 kockához:
13 dkg cukrozott sűrített tej
7 dkg cukor
3 dkg méz
4 dkg vaj
2 késhegynyi szódabikarbóna
fél rúd vanília
6 dkg fehér csokoládé

A sűrített tejet, a cukrot, a mézet, a vajat, a szódabikarbónát és a vaníliarúd kikapart magjait egy nagyobb lábasba tesszük és alacsony lángon, folyamatosan keverve melegítjük míg a cukor teljesen el nem olvad.

Ha a cukor elolvadt, nagyobbra vesszük a lángot és folyamatosan keverve addig főzzük a masszát, míg az barnás-karamelles színű lesz, besűrűsödik kissé. A térfogata ahogy a sűrített tej elkezd forrni, megnő kissé, majd ismét visszacsökken.

Maghőmérőn mérve 116 fokot kell elérnie (ez az ún. puha labdacs/gyenge golyó állapot, azaz ha a szirupból hideg vízbe cseppentünk, akkor puha, rugalmas labdává állítható össze).

Pár percet hagyjuk hűlni (kb. 60 fokig és ne ijedjünk meg, elkezd majd nyúlni is ugyebár), majd belekeverjük az apróra vágott fehér csokit, amivel addig keverjük, míg teljesen elolvad.

Ekkor sütőpapírral bélelünk ki egy kisebb sütőkeretet vagy tepsit, valami szögleteset és úgy 1 cm vastagon elterítjük benne a karamellát, majd pár órára hűtőbe tesszük.

Ezután szeleteljük (én előbb szeleteltem, épp csak megdermedt) egy késsel vagy mint én még fél szilárdan: pizzavágóval. 🙂

Egymástól sütőpapírral válasszuk el a szeleteket és ha a vendégeinket kínáljuk vele érdemes gumikesztyűben fogdosni, mert ujjlenyomatos lesz a karamella kockánk. 🙂

Amikor az első adag elkészült a kisebbik lányom, aki egy éves kapott egy leeső szél darabkát és annyira ízlett neki, csak úgy tolta befelé. 🙂 Apa is nagyon elismerően nyilatkozott a végeredményről, úgyhogy remélem a célszemélyeknek is nagyon fog ízleni a karamella és köszi Zsuzsinak, hogy kiötletelte ezt a receptet!

Ja, hát készítettem még (csak hogy legyen, mert Ildi is készített) egy adag vajas kekszet természetesen vaníliásan, aminek egy kis részét csomagoláskor kifelejtetem a csomagból. 😀 És mivel ,ár úgy körberagasztottam, ezért úgy gondoltam azt a kb. 20 darabot már megeszik akkor a gyerekek. 🙂

Ennek a receptje ITT elérhető, nagyon finom, omlós, puha, ajánlom.

Ui.: Aki óckodik a karamellizálástól, mint konyhai művelettől, az is nyugodtan neki állhat, mert ez nem a hagyományos értelemben vett kristálycukros karamellizálás, amit inkább gyakorlottaknak ajánlanak a nagyok, ez a folyamat végtelenül egyszerű és a végeredmény borzasztóan finom! Megéri!

Ha pedig vanília rúd hiányod van, akkor a drága bolti helyett ajánlom Vaníliavarázst, ahol a febr. 14-ig leadott rendelések mellé kaptok egy szép Valentin- napi kártyát a tejespitém képével és mellé még 10% kedvezményt is!

Szerelmetes és Smiley-s kekszek

Pinduri ötletelő, mivel lepd meg párod Valentin-nap alkalmából.
Ez most egy adag vajas keksz, vaníliával ízesítve, amerikai recept alapján, nagyon finom, már egyszer írtam róla!
Írókázva.

Keksz:
227 gramm vaj
175 gramm porcukor
1 tojás
1-3 teáskanál vaníliaaroma
csipet só (ő 1 teáskanálnyit ír, hát attól aztán baromi sós lesz, szóval….)
2 teáskanál sütőpor
400-425 gramm liszt (nálam finomliszt)

A cukrot a vajjal habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tojást és az aromát. Jó alaposan elkeverjük.
A lisztet a sóval és a sütőporral alaposan elkeverjük, majd apránként a nedves hozzávalókhoz keverjük.
Ha simává gyúrtuk a tésztát akár pihentetés nélkül is elkezdhetjük nyújtani kb. 3-4 mm vastagra. Lisztezzünk alá ha szükséges.
Tetszőleges formákra szaggatjuk és sütőpapírral bélelt tepsire téve 200 fokon 7-8 perc alatt készre sütjük.
Nem kell, hogy megbarnuljon a teteje, maradjon sápadt, csak már ne csillogjon.

Íróka:
450 gr szitált porcukor
fél kávéskanál citromlé
90 ml meleg víz
3 evőkanál „Meringue Powder” por (tojásfehérje por)

Tegyük a tojásfehérje port, vizet és a citromlevet egy tálba.
Egy kanállal keverjük össze.
Apránként adjuk hozzá az átszitált porcukrot, adagonként jól keverjük el.
Ha egyszerre adjuk hozzá az egész mennyiséget akkor nehezen kezelhető, fénytelen, csomós cukormázat kapunk.
A mázat kedvünkre színezhetjük gél állagú ételszínezővel.

Ahogy a keksz készül:
Egy nagyobb szív kiszúróval kiszúrunk egy kekszet, majd a belsejét egy kisebbel kilyukasztjuk. Így sütjük ki.

A sűrű írókával meghúzzuk a kontúrokat.

Hagyjuk kicsit szilárdulni, majd a terülőmázzal kitöltjük.

Amikor a terülőmázat készítjük figyeljünk oda, hogy óvatosan keverjük, lassan, különben nagyon levegős lesz és nagyon csúnya mázat fog eredményezni. Íme egy alig látható elrettentő példa. És alig kell bele víz, csak pindurit legyen folyós, nehogy túl hígítsuk…ennél a verziónál ez is játszott. 🙂

Amint megvolt a terülőmázas kitöltés, piros terülő mázból egy fokpiszka segítségével pöttyöket teszünk körbe a szívecskén.

Egy másik, tiszta fogpiszkálóval a felső két pöttyből kezdve felemelés nélkül, határozott mozdulattal keresztül húzzuk a pöttyöket egészen a szívecske aljáig.

Ez csak simán piros terülőmázat kapott.

 Hagyjuk őket megkötni.

Ha nem akarjuk a szöveget írókázni, akkor ICO márkájú papírüzletekben és nagyobb áruházakban kapható filctollal is megírhatjuk a rávalót.

Készültek ilyen kis mosolyogtató kekszek is, hogy jó napunk legyen! 🙂

Nem bonyolult ez, sőt! 🙂 Egyszerű és nagyszerű.

Créme brülée


Hozzávalók:
2,5 dl habtejszín
1 dl tej
50 gr kristálycukor
1 rúd vanília
3 tojássárgája
4 evőkanál barna cukor

Elkészítés:
A tejszínt, a tejet és 25 gr cukrot a vaníliarúddal együtt felforraljuk. Közben egy másik tálban a tojás sárgákat 25 gr cukorral elkeverjük egy sima kézi habverővel.

A felforralt tejből a vaníliarudat kivesszük, majd a tojásos keverékhez öntjük, az egészet habosra keverjük.
A folyékony „tésztát” négy szuflé tálba öntjük, amiket egy magasabb falú tepsibe teszünk úgy, hogy félig felöntjük a tepsit vízzel.
120 ºC-ra előmelegített sütőben légkeveréssel 80-90 perc alatt megsütjük.
Akkor kész, amikor a krém közepe is szilárd.
Kivesszük a vízből a tálakat és hagyjuk kihűlni.
Tálalás előtt 1 evőkanál (barna)cukrot egyenletesen elosztunk a desszertünk tetején és konyhai fáklyával vagy ennek hiányában forró grillsütőben karamellizáljuk a cukrot. Vigyázzunk, mert könnyen megég.
Megjegyzés: Semmiképp ne használjunk elektromos habverőt, mert kihabosodik a masszánk, a végeredmény nem lesz ugyanolyan, de persze élvezhető marad.

Csokivarázs muffin

Csokivarázs muffin

Hozzávalók:
Krémhez:
2 tojás
1 evőkanál vaníliás cukor
10 dkg kristálycukor
11 dkg vaj
12 dkg étcsokoládé
2 dkg cukrozatlan kakaópor

Muffinhoz:
70 gr olvasztott vaj
60 gr kristálycukor
1 tojás
90 gr liszt
fél tk sütőpor
1 ek cukrozatlan kakaópor
10 dkg étcsokoládé
1 dl tej

Elkészítés:
A sütőnket kibéleljük muffin papírokkal.
A sütőt 190 fokra előmelegítjük.
A vajat a tojással és a cukorral alaposan elkeverjük kézi habverővel, majd hozzákeverjük a tejet, és a száraz hozzávalókat.
Egynemű tésztát kapunk, amiből minden muffin kapszliba fél evőkanálnyit teszünk.
Ezekre a halmokra teszünk egy kocka étcsokit, majd ismét fél evőkanál masszát.
20 perc alatt készre sütjük és hagyjuk kicsit hűlni.

Míg sülnek a muffinok, addig elkészítjük a krémet.
A tojásokat a cukrokkal egy lábasban addig melegítjük, míg a cukor teljesen elolvad.
Folyamatosan kevergessük, nehogy rántottát kapjunk.
Amikor a cukor elolvadt egy gép habverővel addig habosítjuk, míg szobahőmérsékletre nem hűl.
Ekkor belekockázzuk a hűtőből éppen kivett vajat és alaposan elkeverjük a habban. Nem baj, ha darabos.
A csokit megolvasztjuk és elkeverjük benne a kakaóport, majd óvatosan, folyamatos keverés mellett a tojásos masszához keverjük egészen addig, míg szép sima krémet nem kapunk.
Kicsit hagyjuk hűlni, majd csillagcsöves habzsákba töltjük és a muffinok tetejét díszítjük vele.

Megjegyzés: megszórhatjuk különböző ehető gyöngyökkel a krémet, illetve süthetjük kis 24 db-os aprósüteményes tepsiben is, ekkor kis falatkákat kapunk.

Kívül belül lágy, krémes. Tömény csokis gyönyör. Piros szívecskékkel brutális boldogsághormon lehet Valentin-napon is. 🙂

Laptopkonyha forgatás

November 7-én jártam a Laptopkonyha stúdiójában is.
Elképesztő gyomorgörccsel indultam neki. Egészen pontosan onnantól kezdve gyomorgörcsöm volt, hogy egy elfeledett receptverseny véget ért, eltelt egy hónap és megjött az értesítő, hogy nahát akkor nyertem.
Mivel egy bográcsossal nyertem (ahogy azt a videóban is említem vagy egy gulyással vagy egy vadmalac pörkölttel), ezért két választási lehetőségem volt:
– vagy elkészítem fazékban a bográcsost,
– vagy elkészítek egy általam választott másik receptet.

A második lehetőséget választottam, csokis máktorta került előjegyzésre.
Aztán eljött a nagy nap, felutaztam, becammogtam és megszűnt a lámpaláz. Valahogy jól éreztem magam, majdhogynem természetes volt az egész.

Kaptam egy szép sminket, kikészítettük a hozzávalókat….
Amíg nem láttam a videót, addig visszatekintve azt mondtam volna, hogy egész jó voltam. Most így, hogy készen lett és láttam azt mondanám, sok mindenen változtatnék. Kissé hebrencs voltam, és még sorolhatnám, de végülis ebből is tanultam….úgyhogy így volt jó, ahogy! 🙂

Mintha „ektivitiztünk” volna… 🙂

Hát igen, azért itthon másképp készül, más gyorsaságban, más körülmények között, de nézzétek el nekem a vontatottságot, meg hasonló bakikat, életem első ilyen jellegű szereplése volt. 🙂

És a kész mű:

A videót ITT nézhetitek meg.

Vaníliás palacsinta

A palacsinta receptje már fent van a blogon, ITT megnézhetitek.
Ezért most csak a vaníliakrém receptjét írnám le, ami nagyjából 12 db nagyobb méretű palacsinta betöltésére elegendő.

3 dkg vaj
3 dkg liszt
3 dl tej
3 teáskanál porcukor
1 evőkanál vaníliás cukor
1 rúd vanília magjai

A vajat egy kis lábasban felolvasztjuk, elkeverjük benne a lisztet és felöntjük a tejjel.
Belekeverjük a vanília magjait is.
Ezzel elkészült a fehérmártás, amit tovább ízesítünk majd.
A lényeg, hogy csomómentes legyen.
Még forrón ízesítjük tovább a cukrokkal és 1-1 evőkanálnyi vanília krémmel betöltjük a már kisütött palacsintákat.

Ízlés dolga ki mivel szereti jobban a palacsintát, kakaó, nutella, különböző krémek, lekvárok, stb. Akárhogyis, a palacsinta egy egyszerű és nagyon finom nassolnivaló. 🙂

Lekvárosan

Egyéb dolgok, amik már nem a recepthez tartoznak:
Még egy infót adnék a nemsokára induló játék harmadik nyereményéről, ami a múlt héten érkezett meg hozzám. Ez a dolgon nem más, mint Michel Roux Tésztavarázs című könyve.
A képen két példány van, az egyik az enyém, amit én forgatok, a másik zsír új, az lesz az egyik nyertesé. 🙂

A másik pedig, hogy ha már vaníliás palacsintáról esett szó, akkor megemlíteném, hogy a Vaníliavarázsnál játék van folyamatban. Ha találsz a náluk vásárolt vanília rudak között jelöltet, küldd el a képét, amin a csomagolás is szerepel, cserébe garantált 10 szál eredeti madagaszkári vaníliarúd csomagot kapsz!

Tisztán kivehető a minőségellenőr monogramja. Hát nagyjából egy ilyen képet kellene küldeni a garantált vaníliacsomagért. 🙂

ÉÉÉÉÉÉÉS ha már vanília, akkor a Vaníliavarázs webáruházban minden február 14-ig leadott rendelés mellé egy, én általam készített tejespite képével díszített ajándékkártya is jár, valamint ezzel együtt 10% kedvezmény is! Úgyhogy igazán érdemes most leadnod a rendelést a brutálisan finom vaníliákra! (És ha van a rendelt rudak között monogramos, hát akkor pedig még kapsz 10 rudat! 🙂

Császármorzsa

Ez a recept már vagy 7 éve a füzetemben lapul, még egyszer sem készítettem el, de most erős késztetésem volt irányába, tehát nekiálltam.
Ebből a mennyiségből nekünk 2 adagnyi jött ki.
Apa kék áfonya lekvárral ette, én csak porcukrozva.

Tehát:
20 dkg liszt
4 tojás
csipet só
1 ek kristálycukor
2,5 dl tej
2 ek margarin

A tejet a sóval, a tojások sárgájával és a liszttel simára keverjük.
A tojásfehérjéket a cukorral kemény habbá verjük, majd összeforgatjuk óvatosan, egynemű masszává.
Egy nagy serpenyőbe tesszük a margarint, felolvasztjuk és beleöntjük a masszát.
Fakanállal addig kevergetjük, marcangoljuk, míg szétesik apró darabokra.
Rendesen süssük át, de ne égessük oda!

 Még melegen tálaljuk lekvárral vagy porcukorral hintve.

Mellékesen megjegyzem, hogy szerintem ez nem hivatalos császármorzsa recept, de finom! 🙂

Hatalmas adag keksz

Vikinél láttam ezeket a guszta kis kekszeket! Mellékesen megjegyzem, hogy valahol az ő hatására kezdtem blogot írni, annyira szerettem, amit csinál, annyira élveztem olvasni a finom fogásairól, amiket nem cifráz túl, úgy, ahogy van, háziasan ad elő! 🙂
Nos, belevetettem magam az elkészítésébe.
Hatalmas adag lett belőle. És bár felfigyeltem a hatalmas cukormennyiségre, mégsem gondoltam, hogy ilyen szinten édes lesz a keksz. De az! 🙁 Nekem nem tetszik ebben a formában, de persze ízlések és pofonok! Annyi, hogy én még egy rúd vanília magjait is belekevertem és egy narancs reszelt héját is, de enélkül írom most a receptet.

30 dkg vaj
60 dkg kristálycukor
4 tojás
85 dkg finomliszt
3 evőkanál vaníliás cukor
1,5 csomag sütőpor
2 teáskanál só

A vajat a cukorral, a tojásokkal kikeverjük, hozzáadjuk a lisztet, amiben elkevertük a sót, vaníliás cukrot, sütőport.
Sütőpapírral bélelt tepsire kisebb dió nagyságú gombócokat rakunk jó távol egymástól, mert sülés közben szétlapulnak kissé.

180 fokra előmelegített sütőben körülbelül 12 perc alatt kisütjük. Amikor elkezd repedezni a teteje, akkor készen van. Még fehér és puha, de hűlés közben megkeményedik kissé.

Kókuszgolyós sütinyalóka

Azon gondolkodtam, vajon milyen nyalánkságot kellene készítenem az ovis farsangra. Keresgéltem, kutattam, színeset akartam, nem túl drágát, de mégis kiadósat. Kicsit különlegeset. Nem találtam semmi számomra megfelelőt, ezért megerőltettem magam és úgy gondoltam előtúrom a régóta elfekvőben levő, anno Desszert Mesternél vásárolt nyalókapálcákat és készítek akaratom ellenére sütinyalókákat, divatos nevén Cake Pop-okat. Nem szeretem, mert ennek alapvetően az lenne a lényege, hogy megsütsz mondju kegy Sacher tortát, majd összemorzsolod, összegyúrod gombócokká és „nyalókát” készítesz belőlük. Nade hogy én azért süssek valamit, hogy utána összetrancsírozzam, hogy utána ennyit szívjak vele? Hát nem.
Viszont ha eleve kókuszgolyót készítenék és azt fejleszteném tovább nyalókává, úgy más. Nem olyan macerás. Hittem én. Kis naív!

30 dkg darált háztartási keksz
20-25 dkg porcukor
10 dkg margarin
2-3 dkg kakaópor
rumaroma és fekete kávé ízlés szerint
és annyi tej, amennyit felvesz ahhoz, hogy könnyen formálható, nem lágy, hanem inkább keményebb golyókat tudunk formálni.

Olyan esetben, ha ilyen nyalókáknak készítjük, akkor keverjünk bele egy kis kókuszreszeléket is a masszába.
Mindent gyúrjunk össze és tegyük be hűtőbe kicsit.

Ezután belenyomkodjuk a nyalókapálcákat és ismét hűtőbe tesszük 10-15 percre.

Nagyjából 25-30 dkg étcsokit megolvasztottam és hagytam kissé visszahűlni, ha van időnk temperálhatjuk is. Én most nem temperáltam. Lusta dög voltam.

Egyesével megmártottam benne a nyalókákat úgy, hogy a pálca is csokis legyen a gombóc alján, mert így hozzáköt a pálcához, az nekünk plusz stabilitást jelent.
Miután megfürdött a csokiban már forgathatjuk is a dekoráló anyagokba. Nekem most narancssárga gyöngy volt (Chefparade csokiműhelyből kaptam Dóritól), színes csokidara és arany-ezüst apró gyöngyök, amit élelmiszer boltokban belehet szerezni, valamint csokilapok, amit Desszert Mestertől vettem anno.

De a Lidl-ben lehet kapni pl. olyan dekoráló csomagot, amiben 3-4 féle szép ehető dekoráció van egybe csomagolva. Nekem most ezek voltak itthon, ilyenek lettek.

Ami az alapot illeti, vágtam egy darab hungarocellt a Tv-nk csomagolásából előkotorva és azt burkoltam le piros fondanttal. Majd körbetekertem narancssárga papírszalaggal. Ebbe szurkáltam a kész nyalókákat, amiből összesen 30 darab lett. Volt még golyó, de úgy gondoltam elég már (elfogyott az olvasztott csoki)! 😀 Lusta dög vagyok, mondtam. 🙂

Egyébként 2 cm átmérőjű golyócskák szerintem bőven jók, arra még megy úgyis a csokibevonat és a díszítés, tehát megnő a térfogata, pláne, ha nem túl folyós, hanem sűrűbb csokival dolgozunk, mint én.

Tegyük a hűtőbe, had szilárduljon vissza a csoki.

Hát ők mennek a farsangra:

Csak tetszeni fognak a célközönségnek. 🙂

Aki elég ambíciót érez magában álljon neki, én nem mondom, hogy soha többet nem fogok ilyet készíteni, de nem fogok törekedni az újrakivitelezésre. 😀

Villám McQueen torta

Minden az 5 tojásos kakaós, olajos, Kiskukta féle piskótával kezdődött, aminek a receptjét ITT leírtam.
Aztán elkészítettem a krémet, amit szintén ITT írtam le, nade ebből dupla adag kellett, mai rögtön fél kg csokit jelent és majdnem ugyanannyi vajat.
Hagytam kicsit állni, hogy szilárduljon, majd 3-ba vágtam a piskótát és betöltöttem a krémmel. Minden réteg krémre raktam egy sor karikázott banánt, összesen 4 banán végezte be az autós tortában. 🙂
Aztán levágtam a hosszából, innen-onnan és azokból a darabokból alakítottam ki a hátsó szárnyat és az utasteret. Megfaragtam elől a motorháztetőt és amikor késznek láttam, körbe is lekentem a maradék csokikrémmel és már ment is a hűtőbe dermedni.

Mivel sötét a krém, nem mertem egy rétegben burkolni, így úgy döntöttem, először kap egy adag fehér réteget. Ehhez készítettem egy adag fondantot és már be is vontam vele a tortát. Elsimítottam, igazgattam, hűtőbe tettem.
A piros fondant ebben az esetben vettem, összesen fél kg-ot, mert nem akartam idegbajt kapni, ha esetleg nem sikerült volna szép piros színt begyúrni. Piros fondant INNEN.
Kinyújtottam és bevontam a kissé benedvesített fehér fondantos autót. Azért kell, hogy pindurit nedves legyen, mert akkor összetapad a két réteg. DE NE LEGYEN VIZES!!!!!
Fekete fondantot is SütiDekortól vettem, ahonnan a pirosat, a fent említett okokból.

Pogácsa szaggatóval igyekeztem méretarányos kerek keréknek valót kivágni ,de végül nem sikerült…. arra kicsivel kisebb piros kört, amibe hurkapálcával nyomtam lyukakat. Nedves ecsettel tapasztottam össze őket, majd mentek a burkolatra.
A szeménél és a szájánál nem nedvesítettem a fehér réteget, mert úgy gondoltam, hogy majd szikével óvatosan kivágom a piros fondantot a szem és száj körvonala mentén. Sikerült is, ügyesen, óvatosan. 🙂
Fekete fondantból lett a pupillája, az aoldalsó ablakokat nem sikerült már formára vágni és az oldalán levő tűzzel is megszenvedtem. 🙂
Az alján igyekeztem figyelni, hogy legyen némi látszatja annak, hogy nem rögtön a földön kezdődik a kaszni, szóval egy csík fekete fondant is felkerült még a kerekek előtt körbe az autóra.

Persze mondjuk airbrushhal szebben mutatna a festés, de én elsőre így is meg vagyok vele elégedve!
Kapott egy adag lakkot is a végén. (ezt szintén SütiDekornál szereztem be.)

Hát nagyjából így készült. Mondom, elsőre nagyon büszke vagyok magamra, bár látom természetesen a hibáit. De majdcsak fejlődök. 🙂

1 … 91 92 93 94 95 … 117