Ugye nem felejtettétek el a játékot!?

A játék a blogon még mindig tart, egészen május 18 éjfélig! Aki még nem tette, az még csatlakozhat, igazán szinte semmit nem kell tennetek, csak megadnotok magatoknak az esélyt, hogy megnyerjétek a kis csomagomat.

És akkor jöjjön hozzá egy kis meglepetés:
A Süti Dekor kedves felajánlása a nyertesemnek: egy Babakék Cukorkristály, ami a képen látható.

Amit érdemes tudni róla: 
Fémhatású színezett cukorkristály, mely visszaveri a fényt, így teremtve izgalmas külsőt süteményeidnek.
Kiválóan használható tortákhoz, muffinokhoz, gumicukrokhoz és egyéb dekorációs célokra.
Tipp: Welcome Drinkek és koktélok poharainak díszítéséhez is használhatod.
Ehhez nem kell mást tenned, mint az üres pohár peremét fejjel lefelé tartva belógatod egy kis vízbe, majd a cukorkristályokba. Így a pohár peremére tapadt cukorréteg nagyon dekoratív felületet képez.
Összetevők: Cukor, E100, E131, E171, E555, E904, Invert Cukorszirup, Növényi Zsír.
Glutén-, laktóz-, mogyoróérzékenyek, vegetáriánusok és vegánok is fogyaszthatják.
Genetikailag módosított összetevőket nem tartalmaz.

Nagyon szépen köszönjük a kedvességet ezúton is (azt hiszem a leendő nyertes nevében is nyugodtan beszélhetek)!
Így tehát ezzel a cukorkristállyal bővült az alábbi csomag:

– egy nagy kerek cink doboz
– egy üveg szójaszósz
– egy flakon ételfesték mohazöld színben TERMÉSZETES!
– 5 db műanyag puding forma

– egy szív alakú műanyag forma üreges csokiszív készítésére
– 20 db színes fa pálcika

– egy kis porított kakaóvaj
– babakék cukorkristály a Süti Dekor felajánlásával
– 5 db eldobható habzsák
– töltelék nyomó palack
Ilyen a palack: 

Fotó a Sőregitől, de a palack is onnan van! 🙂

Tehát tessék jönni és ITT hagyni egy megjegyzést és természetesen teljesíteni a többi feltételt is!

Dobos torta hamis Zila formába álmodva

Nagyon szeretnék magaménak tudni egy Zila formát. De mivel nem tudom kigazdálkodni (és őszintén annyi pénzt ha tudnék se adnék ki rá, mert iszonyat drágának tartom), ezért ütött szöget a fejembe ez a megoldás, hogy házilag faragok valami hasonlót és hogy hogy nem éppen ezzel a klasszikus süteménnyel jött a megvalósítása. Nem is rossz, sőt! Próbáltam óvatosan rétegezni a tésztákat, hogy csíkos kockáim legyenek, de ez nem kivitelezhető, ezt sajnálom, de egyszínűvel lehet még jobban is mutat az egész. A tészta nagyon könnyed, a csokikrém olvad a szádban, a karamell lágyan ropog a fogaid között…

Hozzávalók:
Fehér tészta:
2 tojás
100 g cukor+ 40 g a habba
175 g liszt
75 ml olaj
75 ml tej
2 tojás
1/2 cs sütőpor

Kakaós tészta:
2 tojás
100 g cukor+ 40 g a habba
2 ek cukrozatlan kakaó
175 g liszt (a kakaó súlyával együtt)
75 ml olaj
75 ml tej
2 tojás
1/2 cs sütőpor

Krém:
2 tojás
10 dkg cukor
1 cs van. cukor
12 dkg vaj
13 dkg étcsoki
2 dkg cukrozatlan kakaópor

15-20 dkg kristálycukor

Elkészítés:
Először is kimérek minden.
A habverő üstjébe mérem az olajat, tejet, a nagyobb adag cukrot, és a tojások sárgáját, amit kicsit össze is keverek, majd hozzá keverem az előzőleg jól elvegyített lisztet, kakaót és sütőport is.
Először csak lassú, majd 1-2 percig magasabb fokozaton verem, míg kissé kivilágosodik.
A tojásfehérjéket a kevesebb cukorral, pár csepp citromlével és egy csipet sóval kemény habbá verem.
Kis adagokban keverem a kakaós masszához.
Először fellazítjuk a krémet, majd óvatosan bele forgatjuk a maradék fehérjét.
A sima tésztával ugyanígy járunk el, a folyamat megegyezik, csak kakaó mentesen.
Egy kb. 32×19 cm-es magasabb falú tepsit kibélelünk sütőpapírral, majd a két színű masszánkat felváltva adagoljuk bele.
Nem fog sikerülni, hogy csíkos tésztát kapjunk, de megpróbálhatjuk! 🙂
Kicsit ütögessük teljes aljjal az asztalhoz, hogy a légbuborékok eltávozzanak a tésztából, majd 175 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük. (Kb. 30 perc.)

Amikor megsült a tésztánk, fejjel lefelé sütőpapírra borítjuk, kicsit megnyomkodjuk a tetejét, ha púposra sült volna, ezáltal a sütemény súlya visszanyomja a kiemelkedést.
Konyharuhával letakarjuk és hagyjuk kihűlni.
A széleit levágjuk ezzel egy szép, szabályos téglatestet létrehozva, a tetejét pedig fél cm-es vastagon vízszintesen egyben levágjuk. (Erre kerül majd a dobos cukor.)

8 egyenlő kockára igyekszünk beosztani a nagy tésztánkat.

A nyolc kockának a közepébe egy pici, ám nagyon éles hámozó késsel és négyzet alakban kivájjuk a belsejét, hogy üreges legyen, de igyekezzünk amennyire lehet egy kis kocka mélyedést vágni, de úgy, hogy ne vágjuk az aljáig át, legyen neki talpa. (Ezzel a tésztával ez a művelet nagyon könnyen kivitelezhető!) Ide fog kerülni a krém.

Elkészítjük a krémet:
A tojást a cukorral és a van. cukorral egy lábasban elkezdem hevíteni, míg a cukor elolvad.
Ezután rögtön habverővel addig habosítom, míg teljesen ki nem hűl!
Ha kihűlt a hűtőből kivett vajat felkockázom és robotgéppel hozzákeverem a tojásos habhoz. (Nem baj, ha darabos lesz.)
Az étcsokoládét vízgőz fölött megolvasztom, a kakaóport csomómentesre keverem benne, majd hozzá öntöm a vajas masszához és jól elkeverem.
Hűtőbe tesszük picit, mert itt még elég folyós, kicsit kell dermednie.

Ha a krémünk meghűlt, tele töltjük a kockáinkat, majd félre tesszük (hűtőbe dermedni.)

Elő vesszük a tetejéről levágott vékony lapot és elkezdjük a cukrot karamellizálni.
Amikor már megolvadt és világos barna színű, akkor rácsurgatjuk a lapunk közepére és egy kenőkéssel szépen óvatosan igyekszünk egyenletesen elsimítani a tésztán.
Nem baj, ha körbe lecsurog.
Egy széles pengéjű kés élét és fokát is bevajazzunk, majd bejelöljük, hogy fogjuk elvágni a karamell lapot. (8 egyenlő négyzetre igyekezzünk)
Majd ha kicsit megszilárdult, akkor a kés élét ráhelyezve picit rácsapunk és eltörik szépen a karamelles lap.

Ha maradt még a krémből, akkor apró csokirózsákat nyomhatunk 1-1 lap tetejére, illetve körbe a kockáink tetejére, hogy rá tapadjon a karamellás kalap.
Hűtőbe tesszük.

Hát igen.  A dobos cukor még hagy némi kívánni valót maga után, de mentségemre váljon, hogy most készítettem életemben másodszor. Elsőként azt sem tudtam hogy kezdjek konkrétan neki, meg se lehetett enni a dobos torta tetejét, csak nyalogatni. 🙂 Most meg elkezdtem hevíteni a cukrot és mikor már majdnem kész volt dobtam hozzá még egyszer annyit, mert kevésnek találtam. 😀 Így kell elcseszni és kristályossá varázsolni a tetejét, de attól független ez már ehető volt és finom! Senkit nem zavart, hoyg nem tökéletes a teteje és végülis így egyedi. 🙂

Ami meg a formát illeti….hát igen, darabja 12 ezer forint. Van eddig talán 3 féle. Mind tetszik, de előbb veszek bármi mást, mint olyan formát, mert iszonyat drágának találom.Oké, hogy be kell hozni a szabadalmaztatás költségeit, de basszus…Nem baj, megoldom én magamnak, de már párom is töri a fejét, hogyan tudnánk egyszerűbben elkészíteni az ilyen kis tölteni való tésztakupacokat. 🙂

Utólag csak halkan jegyzem meg: ilyet így még senkinél nem láttam – csak azok kedvéért, akik betámadnának! 😛

Zöldborsófőzelék

Ez bonyolult! 🙂 Ámde valami különös oknál fogva sokáig egyáltalán nem tudtam normálisan elkészíteni…hogy ez minek köszönhető, azt nem tudom, de mára már simán nyomom a zöldborsó főzi dolgot! 🙂

– 5 dl tej
– 4 evőkanál olaj
– 1 evőkanál cukor ízlés szerint
– 2-3 evőkanál liszt
– 1 kg borsó

A borsót az olajon megpároljuk, majd megszórjuk két ek liszttel.
Felöntjük tejjel, összeforraljuk, ízlés szerint édesítjük.
Például rántott párizsival vagy sült virslivel tálaljuk.

Hamarosan jön a friss, zsenge borsócska a kertből. 🙂 Hmmmm……

Sacher muffinok és mini torták szederrel, eperrel, áfonyával…ki hogyan szereti

Dolce Vita nagyszerű játéka keltette fel az érdeklődésemet a bogyós, apró magvas gyümölcsös sütik iránt. Amúgyis tortát kellett készítenem, így jöttek ezek a kis falatok is. Annyira jól mutat szerintem és az íze is…mi tagadás, imádom a Sacher tortát, ezt varázsoltam most muffinokba és mini tortákba, nem barack lekvárral, hanem szederrel ,áfonyával és eperrel. És meg kell mondjam most még úgy is nagyon finom volt, hogy nem csináltam hozzá marcipánt, PEDIG ezzel azt is nagyon szeretem! 🙂

Tehát a Sacher tortám tésztáját feleztem meg:
  • 4 tojás
  • 7 dkg (nyírfa)cukor – ki így, ki úgy készíti, legutóbb én nyírfával.
  • 10 dkg étcsokoládé
  • 10 dkg vaj
  • 7 dkg (nyírfa-)porcukor
  • (1 cs vaníliás cukor-opcionálisan)
  • 10 dkg liszt
  • 1/2 cs sütőpor
  • házi eper lekvár
  • szeder lekvár
  • áfonya lekvár
  • pár szem eper és áfonya vagy szeder a díszítéshez
  • 5-10 dkg olvasztott csoki

A sütőt 190 fokra előmelegítjük, a tojásfehérjéket az apránként hozzáadott kristálycukorral kemény habbá verjük. A csokit darabokra törjük, és vízgőz felett megolvasztjuk.
A vajat habosra keverjük, apránként hozzáadjuk a csokit, porcukrot, vaníliás cukrot, és egyenként a tojássárgákat.
Belekeverjük a fehérje harmadát, hogy fellazítsuk a krémet.
A lisztet összekeverjük a sütőporral, és a masszába keverjük, majd óvatosan hozzáadjuk a maradék fehérjét is, vigyázva, hogy ne törjön össze.
Kapszlikkal bélelt muffin formákba (vagy kivajazott, lisztezett mini gyümi torta formákba töltjük, majd a középső rácson sütjük 20 percig, majd levesszük 160 fokra, és tűpróbáig sütjük. (A mini torták előbb elkészülnek, mint a muffinok!)
A sütőajtót lehetőleg az első 10-15 percben ne nyissuk ki.
Hagyjuk kihűlni, majd a mini tortákat kenjük meg eper lekvárral (esetleg ha szeretjük a marcipánt, akkor egy picit nyújthatunk és azzal béleljük a mini formákat), tegyünk rá eper szeleteket és locsoljuk meg csokival.
A muffinokba picit bele is fecskendezhetünk a lekvárokból, de egyébként meglocsoljuk velük és szeder szemmel díszítjük.

Mivel a tortázásra nincs mindig alkalom, ezért azt hiszem a Sacher muffinok nagyon sokszor visszatérő vendégek lesznek ezek után, mert gyakorlatilag bármilyen lekvárral megállja a helyét ilyenformán is.

Nagyon ajánlom, hogy próbáljátok ki! 🙂

Pitypang zselé

Szintén Esztertől van a recept.

1 liter térfogatnyi virágszirom (gyorsan szedjük le az összes pitypangot a kertben)
kb. 3 dl víz
40 dkg cukor
2 ek frissen facsart citromlé
1 csomag 2:1 dzsemfix

Ott középen. 🙂

A virágokat megtisztítjuk a zöld részektől, mert azok keserű ízt adnak a mézünknek. Ez egy elég hosszadalmas és szöszmötölős folyamat, de megéri a munkát.
Egy edénybe tesszük és frissen forralt vízzel leforrázzuk, éppen hogy el kell lepnie a szirmokat a víznek. Lefedjük és egy éjszakát állni hagyjuk (legalább 12 órát), majd másnap leszűrjük.
3 dl-nek kell lennie, ha kevesebb, egészítsük ki vízzel.
A leszűrt „teát” lábasba tesszük és beleöntjük a dzsemfixet.
Folyamatosan keverve nagy lángon felforraljuk, majd ha zubog, lehúzzuk a tűzről és beletesszük a citromlevet és a cukrot, amit addig kevergetünk amíg nagyjából el nem olvadt a cukor, majd visszatesszük a gázra és nagy lángon főzzük még legalább öt percig.
Ezután elzárjuk az energiát, pihentetjük öt percet, ha képződött hab, akkor azt leszedjük, ha csak hártyás lett, akkor jól elkeverjük, és sterilizált üvegekbe töltjük.
Ezután mehet a száraz dunsztba, míg teljesen ki nem hűl.

Azért azt hozzáteszem, hogy ha még egyszer valaki azt mondja nekem, hogy mennyi türelmem van a bonbonozáshoz, azzal leszedetek egy nagy tál pitypangot és megpucoltatom vele, majd utána meghívom bonbonozni, hogy össze tudja hasonlítani a kettőt. EZ 1000x türelem igényesebb…

Egyébként érdekes, de finom. 🙂 Az eperpürébe már került is belőle. 🙂

Rosé zselé

Eszter befőz. Mindent, vagyis akármit, ami ehető. És ez tök jó! 🙂 Sokat nézelődtem nála és az éppen aktuális dolgokat gondoltam kipróbálom! Így lett a pitypang zselé mellett ez a Rosé zselé is, ami épp kapóra is jött. 🙂

Hozzávalók:
egy üveg bor (7,5dl)
egy nagy citrom héja vékony csíkokra vágva
30 dkg cukor
durván 2 csomag 2:1-es dzsemfix

A citromot alaposan átmossuk, majd vékonyan meghámozzuk és a héjat szép vékony csíkokra vágjuk.
A rosét lábasba töltjük, majd elkeverjük a dzsemfixxel, beleszórjuk a citromhéjforgácsokat, és nagy lángon főzzük forrásig.
Ekkor beletesszük a cukrot, átkeverjük amíg el nem olvad, és újraforrástól számított 5 percig főzzük, majd elzárjuk a gázt és 5 percet pihentetjük.
Alaposan átkeverjük és steril üvegekbe töltjük, majd száraz dunsztba tesszük míg ki nem hűl.
Izgalmas zselé. 🙂

Miután elkészítettem másnap jött az ötlet a Rosalia bonbonhoz, szóval mire kihűlt a dunsztban, addigra pont szükségessé is vált a felhasználása. 🙂

Eperpüré zselésítve

Bonbon tölteléknek készült Praliné Zsuzsi receptje alapján annyi változtatással, hogy pitypang zselét tettem bele méz helyett és dzsemfixel zselésítettem…kb. 20-22 dkg eper megtisztítva
méz ízlés szerint (jelen esetben pitypang méz/zselé)
2 tk. frissen facsart citromlé
2 tk. 2:1-es dzsemfix

A megtisztított epret leturmixoljuk, majd átpasszírozzuk kis lyukú szűrőn.
Az így kapott pürét a mézzel és a citromlével kis lángon kb. a felére beforraljuk. Néha keverjük rá, mert odakaphat.
Mielőtt elzárjuk keverjük bele a dzsemfixet, forraljuk még egy picit, majd zárjuk el a gázt.
Hagyjuk kihűlni.
Elég kis adag, szóval maximum fagyi öntetnek vagy bonbonba elég ez a mennyiség. 🙂

Rosalia

UPDATE:
Én és a nagy Buday 🙂
Itt is ott vagyok! 🙂 A sajtóközlemények és a beválasztott fotó rólam és Budayról, a díjátadó közben:

Sej Rosalia, Rosalia… .D
A Gesztenyéskert

Pénteken derült ki, hogy nyertem a Rosalia és a Kifőztükreceptparádéján. A csokis máktorta vitte a prímet desszert kategóriában, sós kategóriában pedig Piazza Gabriella nyert.

Azért (is) tetszett nagyon ez a receptverseny, mert végre nem kellett szavazatokat gyűjteni, hanem zsűri (Buday Péter) választotta ki a nyertest. Azért ez mégis más így.
Aztán csütörtökön még megszavaztatták a recepteket és péntekre az is kiderült, hogy a máktorta elnyerte a közönség tetszését is.
Gyors leforgású verseny volt, 1 hét állt rendelkezésünkre, pontosabban pár nap, de így is végül 17 receptet neveztek a bloggerek.
Felvettem a kapcsolatot a szervezőkkel és gyorsan szervezésbe kezdtem, mert szombat délután 4-kor volt az átadó. Hát két gyerekkel megoldani a Pestre utazást másnapra, konkrétan pár óra alatt….macerás volt, de sikerült.
Végső soron anyum maradt itthon a gyerekekkel, apu vitt fel, mert párom nyert belépőt a mustrára én meg még sose vezettem Pesten és nem is terveztem ezután sem. Anyósom és apósom is elkísértek.
Az indulás előtti agybajok kifejtésébe inkább nem megyek bele. 🙂
A lényeg, hogy pikk-pakk Pesten voltunk
Ott jó hűsölni a boros bódé árnyékában. 🙂

Kicsit szédelegtünk, bejártuk a terepet, majd fél 4-kor kellett hívnom a sajtó menedzsert, hogy lejelentkezzem nála. Kicsit beszélgettünk, nagyon kedves, közvetlen hölgy volt, Rita. Kérdezett a blogról, elmesélte, mi lesz a menete az egésznek, majd kicsit beszélgettünk a gyerekeinkről is. 🙂
4 óra után nem sokkal az együttes elénekelt egy számot, majd kezdetét vette a díjátadó.
Mindenek előtt a Kifőztük szerkesztőjével váltott Rita 1-2 mondatot, majd Buday Péter mondott pár szót a versenyről.
Nagyon zavarban voltam és izgultam, nem is tudok pontosan mindent visszaidézni és nem az ő szavait mondom most vissza, csak körvonalazom a lényeget:
Azzal kezdődött, hogy kérte ne egy receptet kelljen kiemelnie a beérkezett 17 közül, így lett a sós és a desszert kategória. Amikor bírálta a recepteket nem tudta igazán figyelembe venni azt, hogy mennyire passzolnak a rosékhoz, mert a többségük semennyire nem passzolt. Azt mondta nem az a lényeg, hogy hozzá adjuk a rosét az ételhez, ha elolvassuk a borok hátulján található címkét, ott le van írva, hogy mihez ajánlják, gyümölcsös, üde, friss, stb…ha olyan ételt választunk, akkor a roséból egyáltalán nem kell tenni bele. Ez igaz. Én elolvastam a címkét: eper és málna dominált a rosémban.
Az alapján döntött, hogy az étel összetevői mennyire harmonizálnak egymással, mennyi időt szánt rá valaki.
Jellemzésemnél kiemelte, hogy a desszertemen látszik, hogy sok időt fordítottam nem csak az elkészítésére, de a tálalásra és a fotózására is. Harmonizáltak az ízek és a látvány is jónak bizonyult, valamint egyedi volt. Képek és a recept ITT. Jó volt hallgatni az elismerő szavakat. Nagyon jó. Volt már, hogy séf választott ki első helyezettnek, de személyesen nem kommentálta ennyi ember előtt, miért én lettem az első. Ráadásul nem is ennyire elismert séf volt, mint Péter!

A Kifőztük magazin főszerkesztője és Buday Péter
Piazza Gabriella díját más vette át.

Egyesével gratulált minden nyereményhez. Elmondta mit nyertem, a borokat is név szerint…végig mosolygott és vagy 5x kezet is fogtunk. Minden aggodalmam elszállt, nagyon kedves embert ismertem meg a személyében.

Én voltam a 2. és a 3.!

 A legjobb desszert díjait le kellett tennem a pianínóra, mert jött a közönségdíj. 🙂

Le kell tenni a dobozt, mert jött a többi.

Voltam már ilyen rendezvényen, de közel, s távol ez volt a leszervezettebb, legelitebb! Nem volt fennakadás (legalábbis külső szemlélő számára), rengeteg választék volt, de ez jövőre totál ki fogja forrni magát és bár most is össze volt rakva, kíváncsi leszek jövőre mennyit fog fejlődni! Mert szerintem fog és nem is keveset!

Ezek a fagyik mindent vittek. Annyira finom főzött fagyik voltak, nem olyanok (paff), mint az itthoni cukiban.
Két ízűvel kezdtünk és annál is maradtunk.
Felsorolom, amikre emlékszem:

  • eper-bodza
  • vanília
  • csokoládé
  • csokoládé narancsvirág
  • 100% szicíliai pisztácia
  • jázmin-zöldtea
  • fehércsoki-levendula
  • főzött tejszín
  • volt valamilyen tejkaramellás is…..

Nagyon nagyon nagyon finom fagylaltok voltak. 450 ft volt a két ízű legkisebb.
Először bekóstoltam egy pisztácia fehércsoki-levendulát.
Majd a fotó és a pocakom kedvéért még egy eper-bodza csoki-narancsvirág négyest. 🙂

Főzött fagyik rózsa formában tálalva. 🙂
Nem csak szépek voltak, ISTENI finomak is!
Ez a pisztácia mindent vitt!
Fagyi átadások! 😀

Így készült a rózsa fagyi:
A belseje eper-bodza, a külső levelek pedig csoki-narancsvirág ízűek.

Kész is.

 Nagyon finomak voltak, tényleg!

Miután megvolt a díjátadó, na akkor már mertem kóstoló poharakat venni. 600 Ft volt darabja.
Aztán apáék betámadtak a mustrára. Rita tanácsára nem a díjátadó előtt mentek be, mert olyan sokféle rosé volt bent, hogy fél óra nagyon nagyon kevés lett volna a bent kóborlásra.
Aztán vettek ők is kóstolópoharakat és nem váltották vissza őket, így lett egy kis készletünk.

Kristály kóstolópoharak 600 Ft-ért/db.
Az első 100 kóstolópoharat vásárló hölgy rózsát, az első száz úr cseppőrt kapott ajándékba.
Kicsit megpihentünk a parkban, míg páromék mustráztak.

Egy kis pihenő után, várva apáékra gondoltam borozzunk.
Valamiért kapásból a Balatonboglári standnál kötöttem ki! 🙂 és nem is akartam odébb menni. Gondoltam csak 1 dl bort veszek, mert az is bőven elég lesz nekem, lehet még sok is, de mégiscsak egy borfesztiválon vagyok, na. Hát, javában száraz borok voltak, ezért belőttem egy Traminit 2009-es évjáratot. Fehér volt és félédes. 250 ft/dl áron. Elkortyolgattam, de nem lett a szívem csücske. Mondjuk ha választanom kell, akkor vöröset iszom.

Katona bor volt.

A Larus étterem teraszán a nagy ernyők alatt is lehetett hűsölni, kínáltak borokat, pálinkákat, kemencés ételeket, stb. Rengeteg alkalmazott volt, nagyon nagyon korrekt kiszolgálással.

Ezek a betűk nagyon bejöttek.

A mustráról kiérve párom a következő bort hozta: ez ízlett neki a kóstoltak közül a legjobban, persze a felét nem bírták végig kóstolni! 🙂

A mustra bent volt egy nagy teremben. A belépő 3000 ft volt per kopf. Apa nyert jegyet kvízjátékon, apósom bement vele.
Kóstoló pohár nélkül a kinti bódéknál sem adtak bort. 🙂

Párom és apósom.
Apósom és apum.
Mi.
Varga pincészet bódéja.
Árlista az üvegen. Olyan cép betűk voltak. 🙂

 Itt már elindultunk haza. Apa láthatóan jól érezte magát! 🙂

Egy utolsó visszatekintés.

Érdekes, lehet a friss levegő és az utazás tette, de olyan szinten elfáradtam mire hazaértünk, hogy elmondani nem tudom. 🙂 A gyerekek pedig nagyon hiányoztak, ha jövőre megyünk jönnek ők is, mert van egy nagyon szép játszó az étterem mögött, és az a nagy park a közvetlen szomszédságban: még piknikeztek is. 🙂 Hát mi is azt fogunk jövőre. 🙂

Amiket nyertem:

4 palack rosé nagyon szép dobozokban Magyarország Borászati Térképével díszítve.
A Larus étterem jóvoltából egy vacsora utalvány.
A legfontosabb papírok: a két oklevél!!!!!!
Pödör termékeket is kaptam.
Mogyoróolaj és Málna balsamico mézzel. (a mogyoróolajat tegnap fel is avattam…olyan illata van! ÚÚÚÚÚ)
Hát ez így minden.
A poharak.
A rózsa is feléledt a vázában vízhez jutva. 🙂

Összességében jól éreztük magunkat és köszönöm a kedvességet, ami körbevett minket.
Gratulálok minden receptet beküldőnek, a másik nyertesnek, a szervezőknek a rendezvény színvonalas lebonyolításához és a lehetőséget, hogy egyáltalán részt vehettem rajta.
 

A KÖZÖNSÉGDÍJ!
A LEGJOBB DESSZERT!

Házi vanília fagyi – fagyigép nélkül

Nem akartam elhinni, hogy csak olyan vanília fagyi receptekkel hoz össze a sors, ahol a fagyigép is a hozzávalók közé tartozik. Mikor már épp kezdtem feladni Andi barátnőm adta a linket, ahol megtaláltam ezt a csodát.
A fagyiért tehát köszönet Max-nak!

Ez tökéletes! 🙂

– 23 dkg cukor
– 6 tojás sárgája
– 5,5 dl zsíros tej (legalább 2,8-as, de a 3,5-es a legjobb)
– 2 dl 30%-os habtejszín
– 1 rúd vanília

A cukrot és a tojások sárgáját jól kikeverjük.
Bele tesszük a vanília rúd kikapart magjait is.
Hozzá adjuk a tejet és a tejszínt is, majd a vanília héját és a kis rózsa maximumán folyamatos keverés mellett felforraljuk.
Amikor éppen elkezdene forrni, elzárjuk a gázt és sűrűn megkeverve kihűtjük. (Ha valami oknál fogva főzés közben összetúrósodna, passzírozzuk át.)

Egy nagyobb tálba tesszük és úgy be a fagyasztóba. Legalább 3-4 alkalommal kb. fél óránként jól keverjük át, majd hagyjuk rendesen megfagyni.

Ezután lehet szépen adagolni kehelybe, tölcsérbe, kis tálba vagy a desszert mellé. 🙂
Kis eperpürével locsolva.

Toszkán csokoládétorta

Ezt még a Delimano receptversenyre készítettem. 🙂 Egyébként nagyon finom!

– 10 dkg cukor
– 10 dkg tejcsoki
– 10 dkg étcsoki
– 20 dkg teavaj
– 10 dkg liszt
– 6 db egész tojás
– 4 cl rum

A csokoládékat összetörjük és vízgőz fölött felolvasztjuk, aztán hozzákeverjük a darabolt vajat.
Robotgéppel beledolgozzuk a cukrot, rumot és a tojásokat.
Ezután fakanállal belekeverjük a lisztet is.
A tésztát egy kivajazott, lisztezett és sütőpapírral bélelt kapcsos tortaformába öntjük (23 cm átmérő), és előmelegített sütőben 200 fokon tűpróbáig sütjük.
Ha elkészült hagyjuk kihűlni.

Gyors volt, mi? 🙂

Elkészítve őszintén szólva egy nagyon könnyed, finom tésztát kapunk, amit leginkább valami jó féle brownie-hoz tudnék hasonlítani. Tény, hogy nagyon finom, könnyű elkészíteni és iszonyat finom, biztos visszatérő vendég lesz nálam, csak kicsit majd felturbózva. 🙂

Forrás: Mit főzzek holnap

1 100 101 102 103 104 114