Kakaós tortalapok, tömény, finom csokikrémmel töltve.

4 tojásos kakaós tortalapot sütöttem egy 38×22 cm-es tepsiben.

Hagytam kihűlni, addig egy papírra megrajzoltam, nagyjából hol kellene lefaragnom a tésztából.

Ezután 3-ba vágtam az egészet, megtöltöttem és körbe kentem a csokikrémmel, amiből dupla adagot készítettem.

Annyit hagytam a krémből, hogy majd a melleket is körbe tudjam kenni.
Két adag fondant-t készítettem. Egyikhez adtam 3 csomag 3 in 1 kávéport és egy pici kakaót, a másik adagot elosztottam és külön színeztem feketére, pirosra (ami rózsaszín) és hagytam fehéren is.
Egy egy tojásos kakaós piskótát azért még sütöttem egy 20 cm-es tortaformában, hogy legyen elég anyag a mellekhez.
Aztán amikor kicsit megdermedt, ráraktam a melleket, faragtam, stb., majd bevontam csokival és megint hűtöttem.
Eztán jött a borítás. Féltem egyben beborítani a testét, ezért fentről kezdtem és a mellek alatt borítottam először testszínűre. Aztán a hasát. Meg lett az eredménye, csúnyán illesztettem a kettőt és maradt ott egy kis gyűrődés vízszintesen. :S
Ezután jött a ruha, a nyaklánc, a szegély.
A feketével annyi bajom volt, hogy az nagyon fogott. Nem tudom, miért, de az agyamra ment. Akárhova tettem fogott…

A köldökének karalábé vájóval csináltam félgömb alakú mélyedést a piskótába. 🙂
Ismét nem olyan lett, mint szerettem volna, de ezt már-már megszoktam. Azért nem rossz, nem?
Hagynom kellett hűlni, hogy száradjon egy kcisit, mert a mellére a tetoválást frissében nem lehet rárakni.

Aztán éjjel 3/4 11-kor elérkezett az idő és befejeztem. 🙂 Hát a fekete ételfesték filcnek a tűhegye nem nagyon akart működni sajnos, ezért a vastagabbal kellett dolgozzak, így nem lett annyira szép. Plusz a nagy szilikon mell és a bimbi is útban volt a kezemnek, merthát nem tudtam kicsit stablilizálni sehol…úgy féltem, hogy elrontom vagy valami…de csak leírtam. Nem tudok szépen cicomázott betűket írni, az a baj, nade majd ráállok arra is! 🙂
A medálba belekerült a 31-es szám is, mehetett a hűtőbe.

Hogy miért ez? Nem tudom. 🙂

Hegyek-völgyek között 😀

3,6 kg volt a torta és mint mondtam kb. 38×22 cm.

Volt már egy cicis tortám, neki ilyen alakja volt és apósom kapta szülinapjára tavaly. Lassan egy éve lógok a róla szóló poszttal, de hamarosan meglesz! 🙂 Addig is itt egy kép róla:

És akkor itt van a 4 versenytortából a 2.!
Zsűri dönt, hozzáértő emberek, akik az ízvilágot is nagyon jól átlátják a külcsín alatt. Ezt szintén felajánlottam a facebookon a jelentkezőknek, és ez volt az egyik, amit aztán óvodai ballagásra másnap el is vittek.

Édes Szerelem Pannacotta torta

A piskótához:
50 g cukor+ 20 g a habba
90 g liszt
37 ml tej
37 ml olaj
1 tojás
1/4 csomag sütőpor
1 evőkanál málnadzsem

A krémhez:
300 g fehér csokoládé
500 ml tejszín
15 g lapzselatin

Töltelék:
500 gramm málna
500 gramm szeder

A málnás tetőhöz:
300 g málnadzsem
5 g lapzselatin

A dekoráláshoz:
kókuszreszelék
gyümölcsök

1. Először a piskótát készítjük el. A tortakarikát befújjuk a leválasztó sprayvel és sütőpapírral borított sütőlapra helyezzük.
2. A tojásfehérjét a kevés cukorral, egy csipet sóval és egy csepp citromlével kemény habbá verjük.
3. A sárgáját a cukorral fehéredésig keverjük, hozzá öntjük a tejet és az olajat.
4. A lisztet a sütőporral alaposan elkeverjük, majd lassan a sárgájás masszához adjuk, folyamatosan keverve és csomómentesre dolgozzuk.
5. A fehérjéből egy keveset durván elkeverünk benne, hogy fellazítsuk a masszát, majd a többit óvatosan.
6. A kész tésztát a formába töltjük, tömörítjük és 175 fokon tűpróbáig sütjük.
7. Ha elkészült késsel elválasztjuk a formától, majd fejjel lefelé fordítva hagyjuk kihűlni.
8. Ha kihűlt ketté vágjuk, mert igazából nekünk most elég a fele magassága is.
9. A tortához használatos lapot megkenjük málnadzsemmel vékonyan.
10. A karimát elmossuk, majd rátesszük a szilikont, újra befújjuk a leválasztóval és sütőlapra helyezzük.
11. Elkészítjük a krémet.
12. A fehér csokoládét egy tálba tesszük összetördelve, a tejszínt felfőzzük.
13. Ezalatt a lapzselatinokat beáztatjuk hideg vízbe.
14. A csokoládéhoz hozzácsurgatjuk a forró tejszínt és folyamatos keverés közben feloldjuk a csokit, majd egy gépi vagy kézi habverővel kihűlésig keverjük.
15. Ha szoba-hőmérsékletű lett a krém, a lapzselatint kivesszük a vízből, kinyomjuk belőle a vizet, majd felolvasztjuk.
16. Folyamatos keverés mellett keverjük a krémhez, majd addig forgatjuk a krémet, míg kicsit el nem kezd sűrűsödni.
17. Mielőtt teljesen besűrűsödne a krém, beleöntjük a formába, tömörítjük, majd betesszük a fagyasztóba, míg szilárdra nem fagy a krém teteje.
18. Ha szilárdra fagyott a dzsemes felével rátesszük a piskóta lapunkat és ráfordítjuk a tortát.
19. Leválasztjuk a szilikont, majd óvatosan a tortakarimát is.
20. A málnát és a szedret leturmixoljuk, átszűrjük, hogy a magok ne kerüljenek a pépbe és a forma mélyedéseibe töltjük.
21. Ezután hideg vízbe áztatjuk a maradék 5 gramm lapzselatint is, majd kinyomkodjuk és felolvasztjuk, majd a málnadzsemhez öntjük folyamatos keverés mellett.
22. A tortakarimát ismét sütőpapírral bélelt lapra helyezzük, majd a sűrített dzsemet egyenletesen elterítjük a tortaformában és a fagyasztóban tartjuk míg meg nem szilárdul.
23. Ha megkötött a tortánk tetejére borítjuk mintegy lezárva a folyékony péppel töltött mélyedéseket.
24. Az így kapott tortát tegyük vissza a fagyasztóba, és tartsuk ott kb. fél órán át.
25. Ne fagyasszuk addig, hogy a teteje törjön, csak legyen szilárd.
26. Tálaláskor kókuszreszelékkel megszórjuk és a benne használt gyümölcsökkel díszítjük.

Hogy biztosra tartson a zselésített fehércsokis ganache, alufólia csíkkal körbe tekerhetjük a tortát.

Nagyon szeretnék magaménak tudni egy Zila formát. De mivel nem tudom kigazdálkodni (és őszintén annyi pénzt ha tudnék se adnék ki rá, mert iszonyat drágának tartom), ezért ütött szöget a fejembe ez a megoldás, hogy házilag faragok valami hasonlót és hogy hogy nem éppen ezzel a klasszikus süteménnyel jött a megvalósítása. Nem is rossz, sőt! Próbáltam óvatosan rétegezni a tésztákat, hogy csíkos kockáim legyenek, de ez nem kivitelezhető, ezt sajnálom, de egyszínűvel lehet még jobban is mutat az egész. A tészta nagyon könnyed, a csokikrém olvad a szádban, a karamell lágyan ropog a fogaid között…

Hozzávalók:
Fehér tészta:
2 tojás
100 g cukor+ 40 g a habba
175 g liszt
75 ml olaj
75 ml tej
2 tojás
1/2 cs sütőpor

Kakaós tészta:
2 tojás
100 g cukor+ 40 g a habba
2 ek cukrozatlan kakaó
175 g liszt (a kakaó súlyával együtt)
75 ml olaj
75 ml tej
2 tojás
1/2 cs sütőpor

Krém:
2 tojás
10 dkg cukor
1 cs van. cukor
12 dkg vaj
13 dkg étcsoki
2 dkg cukrozatlan kakaópor

15-20 dkg kristálycukor

Elkészítés:
Először is kimérek minden.
A habverő üstjébe mérem az olajat, tejet, a nagyobb adag cukrot, és a tojások sárgáját, amit kicsit össze is keverek, majd hozzá keverem az előzőleg jól elvegyített lisztet, kakaót és sütőport is.
Először csak lassú, majd 1-2 percig magasabb fokozaton verem, míg kissé kivilágosodik.
A tojásfehérjéket a kevesebb cukorral, pár csepp citromlével és egy csipet sóval kemény habbá verem.
Kis adagokban keverem a kakaós masszához.
Először fellazítjuk a krémet, majd óvatosan bele forgatjuk a maradék fehérjét.
A sima tésztával ugyanígy járunk el, a folyamat megegyezik, csak kakaó mentesen.
Egy kb. 32×19 cm-es magasabb falú tepsit kibélelünk sütőpapírral, majd a két színű masszánkat felváltva adagoljuk bele.
Nem fog sikerülni, hogy csíkos tésztát kapjunk, de megpróbálhatjuk! 🙂
Kicsit ütögessük teljes aljjal az asztalhoz, hogy a légbuborékok eltávozzanak a tésztából, majd 175 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük. (Kb. 30 perc.)

Amikor megsült a tésztánk, fejjel lefelé sütőpapírra borítjuk, kicsit megnyomkodjuk a tetejét, ha púposra sült volna, ezáltal a sütemény súlya visszanyomja a kiemelkedést.
Konyharuhával letakarjuk és hagyjuk kihűlni.
A széleit levágjuk ezzel egy szép, szabályos téglatestet létrehozva, a tetejét pedig fél cm-es vastagon vízszintesen egyben levágjuk. (Erre kerül majd a dobos cukor.)

8 egyenlő kockára igyekszünk beosztani a nagy tésztánkat.

A nyolc kockának a közepébe egy pici, ám nagyon éles hámozó késsel és négyzet alakban kivájjuk a belsejét, hogy üreges legyen, de igyekezzünk amennyire lehet egy kis kocka mélyedést vágni, de úgy, hogy ne vágjuk az aljáig át, legyen neki talpa. (Ezzel a tésztával ez a művelet nagyon könnyen kivitelezhető!) Ide fog kerülni a krém.

Elkészítjük a krémet:
A tojást a cukorral és a van. cukorral egy lábasban elkezdem hevíteni, míg a cukor elolvad.
Ezután rögtön habverővel addig habosítom, míg teljesen ki nem hűl!
Ha kihűlt a hűtőből kivett vajat felkockázom és robotgéppel hozzákeverem a tojásos habhoz. (Nem baj, ha darabos lesz.)
Az étcsokoládét vízgőz fölött megolvasztom, a kakaóport csomómentesre keverem benne, majd hozzá öntöm a vajas masszához és jól elkeverem.
Hűtőbe tesszük picit, mert itt még elég folyós, kicsit kell dermednie.

Ha a krémünk meghűlt, tele töltjük a kockáinkat, majd félre tesszük (hűtőbe dermedni.)

Elő vesszük a tetejéről levágott vékony lapot és elkezdjük a cukrot karamellizálni.
Amikor már megolvadt és világos barna színű, akkor rácsurgatjuk a lapunk közepére és egy kenőkéssel szépen óvatosan igyekszünk egyenletesen elsimítani a tésztán.
Nem baj, ha körbe lecsurog.
Egy széles pengéjű kés élét és fokát is bevajazzunk, majd bejelöljük, hogy fogjuk elvágni a karamell lapot. (8 egyenlő négyzetre igyekezzünk)
Majd ha kicsit megszilárdult, akkor a kés élét ráhelyezve picit rácsapunk és eltörik szépen a karamelles lap.

Ha maradt még a krémből, akkor apró csokirózsákat nyomhatunk 1-1 lap tetejére, illetve körbe a kockáink tetejére, hogy rá tapadjon a karamellás kalap.
Hűtőbe tesszük.

Hát igen.  A dobos cukor még hagy némi kívánni valót maga után, de mentségemre váljon, hogy most készítettem életemben másodszor. Elsőként azt sem tudtam hogy kezdjek konkrétan neki, meg se lehetett enni a dobos torta tetejét, csak nyalogatni. 🙂 Most meg elkezdtem hevíteni a cukrot és mikor már majdnem kész volt dobtam hozzá még egyszer annyit, mert kevésnek találtam. 😀 Így kell elcseszni és kristályossá varázsolni a tetejét, de attól független ez már ehető volt és finom! Senkit nem zavart, hoyg nem tökéletes a teteje és végülis így egyedi. 🙂

Ami meg a formát illeti….hát igen, darabja 12 ezer forint. Van eddig talán 3 féle. Mind tetszik, de előbb veszek bármi mást, mint olyan formát, mert iszonyat drágának találom.Oké, hogy be kell hozni a szabadalmaztatás költségeit, de basszus…Nem baj, megoldom én magamnak, de már párom is töri a fejét, hogyan tudnánk egyszerűbben elkészíteni az ilyen kis tölteni való tésztakupacokat. 🙂

Utólag csak halkan jegyzem meg: ilyet így még senkinél nem láttam – csak azok kedvéért, akik betámadnának! 😛