Ezzel a desszerttel soha nem ápoltam még semmilyen kapcsolatot. A Miele főzőiskolába nyert egyik esten találkoztam vele életemben először. És bár valószínűleg rajtam kívül mindenki ismeri, azért én megosztanám Veletek ennek a remek desszertnek az elkészítési módját. Nagyon egyszerű, semmi ördöngősség nincs benne és ISTENI finom! Mindenkinek ajánlom!
Hozzávalók:
200 gr + 250 gr cukor
6 dl tej és 4 dl tejszín összekeverve
1 rúd vanília
1 rúd fahéj
1 citrom héja lereszelve
6 nagy tojás
2 tojás sárgája
Elkészítés:
A 200 gr cukrot elkezdjük karamellizálni 1-2 ek vízzel.
A tej-tejszín keveréket is odarakjuk egy másik lábasban, beletesszük a rúd vaníliát, a citromhéjat és a 250 gr cukrot. Ha felforrt, levesszük a tűzről.
Összekeverjük a tojásokat a sárgájákkal, hozzákeverjük a langyos tej-tejszín keveréket, s energikusan felverjük habverővel.
A karamellát beletöltjük kis tűzálló (szuflé) tálakba, majd erre töltjük a masszánkat.
Magas falú tepsibe állítjuk őket, kétharmadig felöntjük meleg vízzel és 140 fokon 45-50 percig sütjük.
Ha elkészült kivesszük a tálakat a vízből (csipesszel), átrakjuk egy másik tepsire vagy hőálló tálcára és hűtőbe tesszük 1/2-1 órára, hogy kellemesen hideg legyen.
Tálalás előtt késsel körbe elválasztjuk a tálkától és kiborítjuk egy kis tányérra. Ha makacsul beleszorul, kissé megütögetjük.
Pont annyi karamell csurog rá a kis desszertünkre, amennyi kell.
Tálalhatjuk mellé készített mártásokkal is (akár erdei gyümölcsökből is).
nassok
Vérfagyasztó cupcake-ek Halloweenra
Ebben a bejegyzésben igazából egy féle muffinra koncentrálok, de többféle díszítéssel természetesen Halloweenre való tekintettel vérfagyasaztóan horrorisztikus stílusban. 🙂
Az ötlet TücsögBogártól származik. Nagyon megtetszett nekem az alap muffin recept is, de ahogy dekorálta, az méginkább. Én imádok dekorálni, de mostanában elég szegényes fantáziával rendelkezem. Most viszont kiéltem magam kicsit.
Az alapmuffin a S’mores cupcake:
Rászórjuk a durvára vágott étcsoki darabkákat (most cseppeket).
5 percre 175 fokra előmelegített sütőbe tesszük. Amikor kivesszük, hagyjuk kihűlni. A sütőt hagyjuk 175 fokon.
A tésztához az összes száraz hozzávalót összekeverjük egy tálban. Egy másikban, a víz kivételével az összes folyékonyat. Kanalanként szépen belekeverjük a folyadékba a lisztes keveréket. Legvégül a vizet is. Sima, a palacsinta tésztánál sűrűbb keveréket kapunk. Rátöltjük a kekszes alapra. (Én egyszerre kevertem össze mindent.)
20 perc alatt készre sütjük. Hagyjuk kihűlni.
A habhoz a tojásfehérjét a cukorral vízgőz fölött keményre verjük. Csillagcsővel ellátott habzsák segítségével a kihűlt sütemények tetejére nyomjuk csavart fagyi szerűen.
Konyhai fáklyával kissé megégethetjük a tojáshabot (esetemben mivel apa gázszerelő az ő gázlámpáját használtuk, vagyis használta, mert ő csinálta). Mutatósabbak is lettek a kis habkoronák.
És akkor jöhetnek a drakula fogsoros gumicukrok és a szemgolyók, ha már Halloween. A drakula fogak a lidl-ből, a szemgolyók egy natúr élelmiszerboltból vannak (80 ft/db). Némi csokidara, cukortoll volt még segítségemre.
Íme drakula vérfagyasztó fogazata:
És a vérben forgó szempár: (mivel a tartójából való kivétel után már nem voltak véreresek, segítettem rajtuk a cukortollal)
És ha már van egy szempárunk és egy szánk: 😀
Sós teasütemény
Csokicseppes keksz
6 dkg cukor
2 tk sütőpor
3 dl tejszín ( vagy 2,5 dl tejszín + 0,5 dl tej )
25 dkg süthető csoki pasztilla ( én étcsokit használtam )
csipet só
Elkészítés :
A száraz hozzávalókat összekeverem.
Mogyoróvaj házilag
Bence és Emőke oldalán találtam és amíg nem próbáltam ki nem teljesen akartam elhinni, pedig semmi lehetetlenség nincs benne… Nos a problémám onnan ered, hogy készítettem egy mogyoróvajas kekszet a jómúltkor éshát nagyon finom lett… A gond csak az volt, hogy mogyoróvajat oly ritkán tudtam venni a lidl-ben, sehol máshol nem találok, pedig régen a tescoban is lehetett kapni.
Tehát kekszet ennék, de nincs mogyoróvaj. Pech!
Hó födte csillag mézes krémesből
Anyósom pár napja elkészítette a mézes krémesemet, de rétesliszttel – mert ő azt használ. Hát a tésztája sokkal porhanyósabb és szájpadlásra tapadósabb lett. Kérdezte milyen lett? Amúgy finom, de mondtam neki, hogy elkészítem a saját verziómban, kóstolja meg, mi a különbség. Mára megpuhult, szülinapja is van – Ezúton is NAGYON BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNUNK! – úgyhogy apa elvitt neki egy adagot kóstolóba. Teljesen más, mindenkinek ajánlom, hogy finomliszttel készítse ezt a süteményt.
A karácsonyi hangulatot szem előtt tartva csillag alakban helyeztem el a süti szeleteket és porcukorral hintettem, mint egyébként is. Ez a részleg anyukámékhoz ment reggel, húgom imádja! 🙂
A receptet már korábban posztoltam, ITT elolvashatod.
MELLÉKLET:
- A tésztalapokat egyenként 26×19 cm-es lapokká nyújtsuk.
- Ha eleve sütőpapíron nyújtjuk, egyszerűen áthúzhatjuk a tepsire.
- Én külön papírokra sorban kinyújtom a lapokat és utána sütöm meg őket 8-10 perc/lap alatt…
Bejgli
Karácsony nem telhet beigli nélkül. Vagyis én így vagyok vele és akármennyit is szitkozódom miatta, azért minden évben elkészítem remélve, hogy nem reped szét a teteje.
A beigli készítés körül olyan legendák keringenek, mint meg kell mérni a tészta súlyát, majd súlyra ugyannyi tölteléket kell bele tenni, hogy ne repedjen szét…hogy egy éjszakát állnia kell a tölteléknek…stb…
Szorgosan méricskéltem az összetevőket, mindent grammra pontosan kimértem, vártam, száradt a beigli, majd kisütöttem és szétrepedt. Mérges voltam, igen! És valahogy száraz is lett vagy nem is tudom.
Amikor felvetettem annak az ötletét, hogy kipróbálok egy másik receptet apa hevesen elkezdett tiltakozni, mert abból szerinte sose sül ki semmi jó és ráadásul ez a beigli tökéletes, mert végre több benne a töltelék, mint a tészta, egyszóval neki megfelel és pont.
De nekem nem!
Hát ebből az indíttatásból kezdtem el keresgélni, amikor Adél egyik bejegyzését olvastam, hogy készen lettek a beiglijei. Gondoltam ő mindig olyan jókat készít, elkérem a receptet és fejest ugrom az elkészítésébe.
Limara pékségébe irányított, hát őérte is oda vagyok, úgyhogy “ez rossz nem lehet” címszóval kezdtem neki a sütésnek. 🙂
Azért bemásolom ide a receptet, hogy meglegyen könnyen bármi történik:
Hozzávalók:
90 dkg liszt
25 dkg margarin
12.5 dkg zsír
10 dkg porcukor
2.5 dkg élesztő (egy csomag száraz élesztő)
2 db tojássárgája
1 dkg só
1 dl hideg tejszín
2,5 dl hideg víz (nekem elég volt 2 dl)
+ 1 tojás a lekenéshez
Mák vagy dió töltelék 6 db beiglihez:
70 dkg mák vagy dió
50 dkg kristálycukor
15 dkg zsemlemorzsa
0.5 l víz
mazsola, őrölt fahéj, sok reszelt citromhéj, késhegynyi őrölt pirított szegfűszeg
A vizet a cukorral jól fel kell forralni.
És utána ráönteni a többi összekevert hozzávalókkal.
Jól ki kell hűteni. Célszerű előző nap elkészíteni.
Akkor már nem kell újra megkenni semmivel, hanem hurkapálcikával megszúrkálni több helyen középen a legaljáig a tésztának. Ez azért fontos,hogy a gőz ki tudjon belőle jönni.
Légkeverős sütőben, középen, 180 fokon, 25-30-ig kell sütni.
Tehát mint mondtam én mindent feleztem, mert csak 3 beiglit készítettem, így lettek 288 grammosak.
A töltelékkel már úgy voltam, hogy nem méregettem, csak belelapogattam szépen egyenletesen a tésztára, és ennek ellenére nem repedtek szét, pedig egyik beigli szemmel láthatóan nagyobb lett a másik kettőnél, úgyhogy mítosz megcáfolva. 🙂
Tényleg nem kell lisztezni semmit nyújtáskor, szép vékonyra lehet nyújtani a tésztát és jól meg lehet tömni töltelékkel. Amikor felvágtam, apa még akkor is ott pampogott a fülembe, hogy márpedig ő azt szereti, ha meg van tömve anyaggal a cucc és feleslegesen csinálok mindig új verziót a régi tökéletesen megfelelt…amikor megláttuk a szeletet közöltem, hogy erre merjen rosszat szólni, hogy vastag a tészta és nincs benne elég töltelék… 🙂 Tökéletes szelet lett. Pont fain arányokkal. Alig tészta, full töltelék és ráadásul finom is nagyon! 🙂
(Azért lehet a sütési mód sem mindegy – sőt szinte biztos, mert légkeverést írt ennél is – de már nem jelent számomra problémát ez sem…hogy miért? Hamarosan elárulom! :))
Szép is lett, teljesen oda voltam meg vissza! 🙂 Ez lett nálunk 2011 beiglije, és remélhetőleg innentől kezdve évente ugyanígy fogok tudni örülni a szép végeredménynek. Köszönöm a receptet!
Egy szelet képet mellékelek, amint felszeletelem a következő rudat! 🙂
Íme:
FRISS: Íme a tavaly készült bejglik…azt hiszem ezek idén határozottan jobban sikerültek. (Mondjuk ez a tavalyi második sütés, ami már szétnyílt, az első nem…)
Raffaello golyók
Mivel a bonbon készítéssel annyi meg annyi rákészülés után meggyűlt a bajom, ezért muszáj voltam új gasztro ajándék ötlet után nézni, de szerencsére nem kellett soká várnom, mert Illéskrisz posztolt egyet a Raffaello golyócskákról, aminek elkészítéséhez nyomban én is nekifogtam!
Tökéletesen sikerültek, némi változtatással: én a közepükbe raktam 1-1 szem blansírozott mandulát is. Végülis a boltiban is van, nem? 🙂
Ez lett egy vendégváró falatka és egyben a bonbonos ajándék dobozokba is került belőle pár szem. 🙂
Bemásolom ide is a receptet, de köszönet érte Illéskrisznek!
Olyan kis guszta, nem?
Szerencsesüti (nem szép, de finom)
Kerestem jóslatokat, bölcsességeket, kívánságokat a neten és 30 db-ot papírra vetettem. Apa szépen felsodorgatta nekem őket. Köszi apa!
Én addig összekutyultam a tésztát:
Az összetevőket egyenletesen és erőteljesen dolgozzuk össze, majd a tésztát nyújtsuk ki 2-3 mm vastagságúra. Vágjunk belőle egy sütikiszúró segítségével kb. 5 cm átmérőjű köröket. Ez után a cetliket hajtsuk össze egészen kicsire, helyezzük a tésztába, majd a tészta szélét kenjük meg vízzel és ragasszuk össze. Ekkor félköröket kapunk. A félköröket két szélünknél fogva óvatosan hajtsuk félbe.
Nem lettek tökéletesek, nagyon nem, de használhatóak és finomak is! 😀
Majd kipróbálok több receptet is még, de idén szilveszterkor ezek a szerencsesütik “mutatják nekünk az utat”! 🙂
Szezámos-grillázsos trüffel
Ez egy olyan trüffel, amit ha egyszer elkészítesz, onnantól nincs megállás! Legalábbis nálunk ezt mutatja az elmúlt pár hét statisztikája. 🙂
Ottis főz…de még milyen jól! Nála találtam ezt a trüffelt még karácsony előtt, hát beszereztem hozzá, ami kellett, de nem egy ördöngős dolog. Szimpi, hogy gyorsan elkészül és isteni finom! Meg persze fainul hízlal is! 🙂
Hozzávalók: 50 g vaj, 0,7 dl tejszín, 20 dkg tejcsokoládé, 1 bögre cukor, 1 bögre szezámmag.
Elkészítés: Először elkészítjük a grillázst. Egy bögre cukrot kevés vízzel karamellizálunk, majd hozzáöntünk egy bögre szezámmagot és addig kavarjuk, amíg a cukor rászárad. Egy keveset hűlni hagyjuk, majd konyhai robotgéppel darabosra turmixszoljuk. Ezután a vajat a tejszínnel felforraljuk, lehúzzuk a tűzről, és az összetördelt csokoládét megolvasztjuk benne. Végül belekavarunk 10 dkg szezámmagos grillázst és fagyasztóba rakjuk kb. 15 percre. Miután enyhén megdermedt golyókat formázunk és a maradék szezámmagos grillázsba hempergetjük őket és hideg helyre rakjuk dermedni. Tálaláskor apró kis papír kapszlikba helyezzük.
UPDATE: Tortafüggő Marisz készítette el a minap ezt a trüffelt és a bejegyzését olvasva ötlött szembe egy fontos tény, hogy elfelejtettem bele írni a receptembe, hogy bizony bizony a megkötött szezámos égetett cukrot én ugyan beraktam az aprítómba, de meg is bántam. Nem ment tönkre a gépezet, viszont egyértelműen kemény diónak bizonyult számára és nem is tudott megbírkózni a feladattal, így ez a megoldás vált be:
Vastagabb zacskóba bele a kézzel – amennyire csak tudtam – össze tört égetett cukor, szája összefog, alá és rá egy konyharuha és a fém klopfolóm sima felével minden dühömet kiadva csapkodtam, míg porrá nem zúztam a javát. Nem tökéletes a módszer, de nagyon jó stressz oldó is. 🙂 Kisebb-nagyobb darabkák (ahogy a képen is látszik) maradtak benne, a legnagyobb ilyenek a pocómban végezték, a többibe hempergettem. 🙂
Mindenkinek ez ízlett a legjobban! Azóta már készítettem és a héten ismét fogok! Akinek van kedve próbálja ki, mert nagyon nagyon megéri!