IMG_1527

Ez az idő is eljött. Elkészíthettem életem első Micimackó tortáját. Persze ezt sem ilyennek képzeltem el, de ilyenre sikeredett.
Jó lenne ha megváltozna ez és minden olyan lenne, ahogy elképzeltem. És most felébredek, 3-2-1! 🙂
Na mindegy. Azért tetszett nekik és finom is volt, ez a lényeg!
Kakaós olajos piskótát sütöttem kerek tálban és tortaformában is.
Csokis krémmel töltöttem.
A helyzet az, hogy ülő Micimacit akartam, ebből lett a végére egy mellszobor. Úgy éreztem baromi sok anyag kellene ahhoz, hogy ülő macit kapjak miután megfaragtam, a szeletszám viszont kellett, tehát maradt csak a fej.
Úgy építettem fel, hogy – hála apának, aki víz-,gáz-, fűtésszerelő 🙂 – beleépítettem függőlegesen egy műanyag csövet. Ez arra hivatott, hogy mint egy gerinc tartsa a tortát, ne csússzon szét, ne dőljön el, stb.
Előre lemértem és fűrészeltem a csövet. Direkt rövidebbre vágtam, mint amilyen magas tortára számítottam, de nem csalás, nem ámítás a képen látható, ennyivel hosszabb lett a cső és nem tudtam vele mit tenni, mivel apa a csővágót nem hagyta itthon.
Kivenni nem lehetett, mert már ragaszkodott a tortához és viszont, fűrészelni kizárt volt már ilyenkor….Maci kéménnyel. Anyám, add el a házat! 🙂
Készen voltam. Kétségbe estem. Alkotói válság, minden játszott.

Azért megfaragtam, de tudtam, hogy sajnos még nem állok arra készen, hogy így a piskóta-krém faragott egyvelegéből, a nyers izéből kilássam a végleges formákat. Nekem az csak akkor megy, ha már be van borítva, akkor viszont nem tudom már alakítani. 🙁
Hát nagyjából készítettem. Lekentem körbe is krémmel (kívülre csokis vajkrém került) és leburkoltam. Ekkor már rögtön láttam, hogy szegény maci gnóm maci. Bakker. Ráadásul a fondantom is szakadt 2 helyen. Pediiiiiig az utóbbi időben, már gyönyörűen tudtam dolgozni vele. :S

Tehát adott volt egy kémény, ami takarásra szorult és egy két helyen repedt maci bőr, ami szerencsére a hátára esett. Így kapott sapkát. Ami természetesen első blikkre nem is sapinak tűnik, hanem valami tumornak. Csúcsfej Micimaci. Nem tehetek róla, most hozták vissza azok a csúnya kis zöld lények az űrhajójukkal……oda ültették be a chipet! 😀
Tudjátok hogy nézett ki? Elölről még egész macin, felülről mint egy patkány (az orr kialakítása miatt), oldalról pedig mint egy kezdetleges hangyász.
Szóval lényegében büszkének kellett volna lennem rá, mert szerintem senki más nem tud rajtam kívül három ennyire különböző állatot egybe génmanipulálni! 🙂

Szóval sapka…aminek 3 csimbókja van hátul. Azt le se fotóztam, mert bakker, elég csúnya volt. És még a füle is félreáll.
A csimbókok 3 színűek lettek, miután az itt még sárgaként látható csimbókot is átfestettem, mert azt mondták így nagyon tumorosnak tűnik a maci. Szóval így lett zöld, ami az első képen látható.
Hát aztán rá írtam a sapi szélére a Boldog Szülinapot!-ot (szépen szólva) is. 🙂 Hátha kicsit hozzásegíti a nézelődő embert, hogy onnan felfelé az már nem a maci feje, hanem csak a sapka. 🙂

A pólója első felvételre rózsaszín volt, aztán muszáj voltam átöltöztetni egy új adag festék kíséretében, mert mégiscsak na hát na, piros a maci pólója. Így már kulturáltan nézett ki.

A csőcsonkon elég sokat poénkodtunk a facebookon, így én már csak gőz kieresztő szelepnek nevezem, a Szaffi (teccik emlékezni, ugye???) mese után szabadon. Szegény macinak is ki kell valahol eresztenie a gőzt! Remélem oda szúrták a tűzijátékot! 😀 Tényleg! Az volt a rakéta kilövő állás. 🙂

Ez ilyen lett, így szeretjük, legalább lehetett rajta ércelődni kicsit, de csak az kövezzen meg a nyomi maci miatt, aki tud szebbet/jobbat! 🙂