Hamarosan el lehet gondolkodni, hogy inkább hagyatkozunk a boltok olykor kiakasztóan drága és talán finom szaloncukraira vagy elkészítjük magunk. Te melyik verziót választod? Bár abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy párom a munkahelyén szokott kapni minden Karácsony előtt egy csomag minőségi szaloncukrot, azért idén először én a házira szavazok!
Higgyétek el, nem nagy dolog az egész szaloncukor készítés. A konyakmeggy sokkal félelmetesebbnek tűnik – már ami a házilag készítést illeti -, de az sem nehéz egyáltalán.
Szóval mi is kell ehhez? Vagy sima marcipán, olyan igazi, vagy házilag készült igazi marcipán, vagy házilag készült hamis marcipán.
Hamis marcipánom volt itthon készen.
Recept itt: http://nassolda.receptneked.hu/2012/04/13/hamis-marcipan/
A fahéjas szilvát apróra vágtam és belegyúrtam a marcipánba. A fahéjas aszalt szilva egyébként Neszka termék, kukkantsatok be Ágihoz, rengeteg finomabbnál-finomabb csemegéje van számotokra!
Pontos mennyiségeket nem írok, szerintem ebből sosem elég, tehát csak vegyetek egy jó tenyérnyi marcipánt és uccu neki.
Nagyjából szaloncukor méretű ovális darabokat formáltam a két tenyeremmel és egy sütőtapírral borított tányérra vagy tálcára tettem, majd amikor mind megvolt mentek a fagyasztóba.
Egy másik tálcát szintén papírral béleltem.
60 %-os csokit temperáltam (40-45 fokosra melegítettem, 30-ra visszahűtöttem folyamatosan kevergetve, majd 31-32 fok közé visszamelegítettem) és a marcipánok méretének megfelelő kis ovális pöttyöket tettem kanállal a papírra. (Igazából ezt mondjuk a melegedő csokiból is megtehetjük, a temperálás a végén fontos.)
Ezekre azonnal rárakosgattam a golyókat és együtt mentek a fagyóba, hogy a csoki megszilárduljon hamar. Ez azért fontos, hogy könnyen tudjuk mártani a marcipánt, ne nyekeljen-csukoljon nekünk öcce meg vicca. 🙂 (Szépen magyarul aszondva.)
Amikor a temperálással végeztem, akkor veszem ki a fagyóból (az elvileg már csokistul kissé megdermedt, de nem fagyott) a marci golyókat és a temperált csokiba mártjuk villával.
Talppal lefelé dobjuk a csokiba és villával alá nyúlva kiemeljük. Kicsit lekocogtatjuk róla a felesleges csokit, lehúzzuk a villa aljáról a felesleget és sütőpapírra tesszük.
Ha a csoki megdermed csomagolhatjuk is.
Tulajdonképpen a szaloncukrok ezen verziója kézműves bonbonnak minősül.
A temperálás azért fontos, hogy ne olvadjon a csoki azonnal meg, ahogy kibontod a csomagolást, plusz roppanós burkot képez a töltelék körül.
Lekocogtatni azért fontos a felesleget, hogy szép vékony burka legyen.
Jó minőségű csokit használj, mert azt tudod temperálni. A 60% körüli megfelelő, nagyobb üzletekben természetesen kapható.
A selyempapír papírboltban beszerezhető, a csillogós bonbon papír pedig pl. a Gasztroshoptól rendelhető.
Akit egyszer megcsap a bonbonozás szele….komolyan mondom az a látvány, amikor kiemeled a csokiból a bonbont és ahogy a papírra kerül, majd látod, ahogy a sima csokoládé burok megdermed…na az valami fantasztikus! Meg úgy az egész folyamat.
Próbáld ki és szavazz idén Te is a házi szaloncukorra. Igyekszem minél több szaloncukros ötletet megosztani Veletek még Karácsonyig, nézzetek be néha-néha, hátha már sikerült feltöltenem egy újabb fára akasztható finomságot. 🙂
Egyébként akármelyik bonbont készítitek el, becsomagolva ugyanolyan finom szaloncukrot kaptok. 🙂
A Tartalomjegyzékben szemezgessetek, többféle bonbon is van, szilikon formákban is készíthetők!
További képeket a Facebookon a Marcipános szaloncukor fahéjas aszalt szilvával albumban találsz.
