UPDATE:
Én és a nagy Buday 🙂
Itt is ott vagyok! 🙂 A sajtóközlemények és a beválasztott fotó rólam és Budayról, a díjátadó közben:

Sej Rosalia, Rosalia… .D
A Gesztenyéskert

Pénteken derült ki, hogy nyertem a Rosalia és a Kifőztükreceptparádéján. A csokis máktorta vitte a prímet desszert kategóriában, sós kategóriában pedig Piazza Gabriella nyert.

Azért (is) tetszett nagyon ez a receptverseny, mert végre nem kellett szavazatokat gyűjteni, hanem zsűri (Buday Péter) választotta ki a nyertest. Azért ez mégis más így.
Aztán csütörtökön még megszavaztatták a recepteket és péntekre az is kiderült, hogy a máktorta elnyerte a közönség tetszését is.
Gyors leforgású verseny volt, 1 hét állt rendelkezésünkre, pontosabban pár nap, de így is végül 17 receptet neveztek a bloggerek.
Felvettem a kapcsolatot a szervezőkkel és gyorsan szervezésbe kezdtem, mert szombat délután 4-kor volt az átadó. Hát két gyerekkel megoldani a Pestre utazást másnapra, konkrétan pár óra alatt….macerás volt, de sikerült.
Végső soron anyum maradt itthon a gyerekekkel, apu vitt fel, mert párom nyert belépőt a mustrára én meg még sose vezettem Pesten és nem is terveztem ezután sem. Anyósom és apósom is elkísértek.
Az indulás előtti agybajok kifejtésébe inkább nem megyek bele. 🙂
A lényeg, hogy pikk-pakk Pesten voltunk
Ott jó hűsölni a boros bódé árnyékában. 🙂

Kicsit szédelegtünk, bejártuk a terepet, majd fél 4-kor kellett hívnom a sajtó menedzsert, hogy lejelentkezzem nála. Kicsit beszélgettünk, nagyon kedves, közvetlen hölgy volt, Rita. Kérdezett a blogról, elmesélte, mi lesz a menete az egésznek, majd kicsit beszélgettünk a gyerekeinkről is. 🙂
4 óra után nem sokkal az együttes elénekelt egy számot, majd kezdetét vette a díjátadó.
Mindenek előtt a Kifőztük szerkesztőjével váltott Rita 1-2 mondatot, majd Buday Péter mondott pár szót a versenyről.
Nagyon zavarban voltam és izgultam, nem is tudok pontosan mindent visszaidézni és nem az ő szavait mondom most vissza, csak körvonalazom a lényeget:
Azzal kezdődött, hogy kérte ne egy receptet kelljen kiemelnie a beérkezett 17 közül, így lett a sós és a desszert kategória. Amikor bírálta a recepteket nem tudta igazán figyelembe venni azt, hogy mennyire passzolnak a rosékhoz, mert a többségük semennyire nem passzolt. Azt mondta nem az a lényeg, hogy hozzá adjuk a rosét az ételhez, ha elolvassuk a borok hátulján található címkét, ott le van írva, hogy mihez ajánlják, gyümölcsös, üde, friss, stb…ha olyan ételt választunk, akkor a roséból egyáltalán nem kell tenni bele. Ez igaz. Én elolvastam a címkét: eper és málna dominált a rosémban.
Az alapján döntött, hogy az étel összetevői mennyire harmonizálnak egymással, mennyi időt szánt rá valaki.
Jellemzésemnél kiemelte, hogy a desszertemen látszik, hogy sok időt fordítottam nem csak az elkészítésére, de a tálalásra és a fotózására is. Harmonizáltak az ízek és a látvány is jónak bizonyult, valamint egyedi volt. Képek és a recept ITT. Jó volt hallgatni az elismerő szavakat. Nagyon jó. Volt már, hogy séf választott ki első helyezettnek, de személyesen nem kommentálta ennyi ember előtt, miért én lettem az első. Ráadásul nem is ennyire elismert séf volt, mint Péter!

A Kifőztük magazin főszerkesztője és Buday Péter
Piazza Gabriella díját más vette át.

Egyesével gratulált minden nyereményhez. Elmondta mit nyertem, a borokat is név szerint…végig mosolygott és vagy 5x kezet is fogtunk. Minden aggodalmam elszállt, nagyon kedves embert ismertem meg a személyében.

Én voltam a 2. és a 3.!

 A legjobb desszert díjait le kellett tennem a pianínóra, mert jött a közönségdíj. 🙂

Le kell tenni a dobozt, mert jött a többi.

Voltam már ilyen rendezvényen, de közel, s távol ez volt a leszervezettebb, legelitebb! Nem volt fennakadás (legalábbis külső szemlélő számára), rengeteg választék volt, de ez jövőre totál ki fogja forrni magát és bár most is össze volt rakva, kíváncsi leszek jövőre mennyit fog fejlődni! Mert szerintem fog és nem is keveset!

Ezek a fagyik mindent vittek. Annyira finom főzött fagyik voltak, nem olyanok (paff), mint az itthoni cukiban.
Két ízűvel kezdtünk és annál is maradtunk.
Felsorolom, amikre emlékszem:

  • eper-bodza
  • vanília
  • csokoládé
  • csokoládé narancsvirág
  • 100% szicíliai pisztácia
  • jázmin-zöldtea
  • fehércsoki-levendula
  • főzött tejszín
  • volt valamilyen tejkaramellás is…..

Nagyon nagyon nagyon finom fagylaltok voltak. 450 ft volt a két ízű legkisebb.
Először bekóstoltam egy pisztácia fehércsoki-levendulát.
Majd a fotó és a pocakom kedvéért még egy eper-bodza csoki-narancsvirág négyest. 🙂

Főzött fagyik rózsa formában tálalva. 🙂
Nem csak szépek voltak, ISTENI finomak is!
Ez a pisztácia mindent vitt!
Fagyi átadások! 😀

Így készült a rózsa fagyi:
A belseje eper-bodza, a külső levelek pedig csoki-narancsvirág ízűek.

Kész is.

 Nagyon finomak voltak, tényleg!

Miután megvolt a díjátadó, na akkor már mertem kóstoló poharakat venni. 600 Ft volt darabja.
Aztán apáék betámadtak a mustrára. Rita tanácsára nem a díjátadó előtt mentek be, mert olyan sokféle rosé volt bent, hogy fél óra nagyon nagyon kevés lett volna a bent kóborlásra.
Aztán vettek ők is kóstolópoharakat és nem váltották vissza őket, így lett egy kis készletünk.

Kristály kóstolópoharak 600 Ft-ért/db.
Az első 100 kóstolópoharat vásárló hölgy rózsát, az első száz úr cseppőrt kapott ajándékba.
Kicsit megpihentünk a parkban, míg páromék mustráztak.

Egy kis pihenő után, várva apáékra gondoltam borozzunk.
Valamiért kapásból a Balatonboglári standnál kötöttem ki! 🙂 és nem is akartam odébb menni. Gondoltam csak 1 dl bort veszek, mert az is bőven elég lesz nekem, lehet még sok is, de mégiscsak egy borfesztiválon vagyok, na. Hát, javában száraz borok voltak, ezért belőttem egy Traminit 2009-es évjáratot. Fehér volt és félédes. 250 ft/dl áron. Elkortyolgattam, de nem lett a szívem csücske. Mondjuk ha választanom kell, akkor vöröset iszom.

Katona bor volt.

A Larus étterem teraszán a nagy ernyők alatt is lehetett hűsölni, kínáltak borokat, pálinkákat, kemencés ételeket, stb. Rengeteg alkalmazott volt, nagyon nagyon korrekt kiszolgálással.

Ezek a betűk nagyon bejöttek.

A mustráról kiérve párom a következő bort hozta: ez ízlett neki a kóstoltak közül a legjobban, persze a felét nem bírták végig kóstolni! 🙂

A mustra bent volt egy nagy teremben. A belépő 3000 ft volt per kopf. Apa nyert jegyet kvízjátékon, apósom bement vele.
Kóstoló pohár nélkül a kinti bódéknál sem adtak bort. 🙂

Párom és apósom.
Apósom és apum.
Mi.
Varga pincészet bódéja.
Árlista az üvegen. Olyan cép betűk voltak. 🙂

 Itt már elindultunk haza. Apa láthatóan jól érezte magát! 🙂

Egy utolsó visszatekintés.

Érdekes, lehet a friss levegő és az utazás tette, de olyan szinten elfáradtam mire hazaértünk, hogy elmondani nem tudom. 🙂 A gyerekek pedig nagyon hiányoztak, ha jövőre megyünk jönnek ők is, mert van egy nagyon szép játszó az étterem mögött, és az a nagy park a közvetlen szomszédságban: még piknikeztek is. 🙂 Hát mi is azt fogunk jövőre. 🙂

Amiket nyertem:

4 palack rosé nagyon szép dobozokban Magyarország Borászati Térképével díszítve.
A Larus étterem jóvoltából egy vacsora utalvány.
A legfontosabb papírok: a két oklevél!!!!!!
Pödör termékeket is kaptam.
Mogyoróolaj és Málna balsamico mézzel. (a mogyoróolajat tegnap fel is avattam…olyan illata van! ÚÚÚÚÚ)
Hát ez így minden.
A poharak.
A rózsa is feléledt a vázában vízhez jutva. 🙂

Összességében jól éreztük magunkat és köszönöm a kedvességet, ami körbevett minket.
Gratulálok minden receptet beküldőnek, a másik nyertesnek, a szervezőknek a rendezvény színvonalas lebonyolításához és a lehetőséget, hogy egyáltalán részt vehettem rajta.
 

A KÖZÖNSÉGDÍJ!
A LEGJOBB DESSZERT!