Nos, tejespitét már két ízben készítettem, amiknek a receptjét ITT megtaláljátok.
Mind nagyon finom, mind más. (tovább…)
Tejespite 3. verzió a 7. blogkóstolóra
Gombás sajtszószos makaróni
Ennek nincs extra története. Sajtot akartam enni, tésztát és gombát így lett belőle ez. 🙂 Már volt aki vállalkozott rá és elkészítette, ízlett neki, úgyhogy bátran. 🙂 (tovább…)
Nutellás muffin fánkok
Tehát. Ildi készített ilyen fánkocskákat, még a facebookon láttam. Hát kipróbáltam. És bejött! Nem is kicsit! Nagyon egyszerű, nagyon finom! Kell ennél több?
2,5 dl tej
2,5 dkg élesztő
8 dkg margarin
3 evőkanál cukor
1 db tojás + 1 a kenéshez
csipet só
55 dkg finomliszt
nutella, lekvár, vagy amit szeretnénk
A langyos tejbe belemorzsoljuk az élesztőt és egy csipet cukor kíséretében hagyjuk felfutni.
A margarint, sót és a cukrot jól kikeverjük, majd a tojást, a felfutott élesztőt, a lisztet hozzáadjuk, alaposan összegyúrjuk, kidagasztjuk. Konyharuhával letakarjuk és 1 óra alatt meleg helyen duplájára kelesztjük.
A tésztát enyhén lisztezett (mert margarinos, nagyon nem tapadhat le) deszkán kb. fél cm vastagra kinyújtjuk, és kb. 10 cm-es kerek kiszúróval (én whiskeys pohárral) kiszaggatjuk.
Egy kevés nutellát (lekvárt, csoki-, vanília vagy tetszőleges tölteléket) teszünk a közepükre és alaposan összecsípjük a tésztát, megigazgatjuk és a tepsikre készített muffin kapszlikba helyezzük a gombócokat.
Konyharuhával letakarva ismét meleg helyen hagyjuk kelni még fél órát.A sütőt 200 fokra előmelegítjük, majd a fél óra leteltével 10 perc alatt készre sütjük őket, csak előtte ne feledjük lekenni a tetejüket egy felvert tojással. 🙂
A sütőből kivéve meghintjük porcukorral és igyekszünk megvárni, míg kihűl, nehogy elcsapjuk a pocakunkat. 🙂
Többen elkészítették már, a facebookon publikálva vannak a képek. Ha Te is elkészítetted és bejött, küldd el a képét és közzé tesszük. 🙂Csatlakozz hozzám a Facebookon is!
M1: Család-barát forgatáson jártam én
Történt egyszer, hogy beneveztem egy receptversenyre. Gondolkoztam rajta egy ideig, majd végül “beadtam a derekam”. Beneveztem 2 főétellel és egy desszerttel.
Mindez az MTVA-nál.
Nem fűztem hozzá sok reményt. Eljött a vége napja (szépen szólva) és eltelt egy hónap. Nem történt semmi. Sehol nem említették, hogy mi van vele, de el is felejtettem. Aztán egy este egy mail fogadott, hogy hát akkor 3. helyezett lettem.
NEm tudtam mit kezdeni a gondolattal, életemben először.
Azzal pedig pláne nem, hogy élő adásban én készíthetem el a desszertemet. És ezen a ponton elkezdődött a gyomorgörcs.
Bár már tapasztalatot szerezhettem hála a Floriolos versenynek (ahol még nagyon durván kezdő voltam) és a Laptopkonyhás forgatásnak – amiről remélhetőleg hamarosan szintén beszámolhatok, ha elkészül a videó -, azért ez mégiscsak más volt. Ez élő adás volt, nem összevágott.
Telefonos egyeztetések, alapanyag beszerzés és süti készítés….
Páran biztos láttak, mert szerteszét kürtöltem, mikor leszek adásban. 🙂
2012. december 4-én.
Pénteken Danica – cukrász is a műsor vendége volt, ő zsűrizte a desszert kategóriát. Véleménye szerint ezzel a tányérdesszerttel (ebben végülis igaza van) akkor értem volna el jobb helyezést, ha cukrász szemmel zsűrizi a recepteket, de ő család barát szemmel zsűrizett ugye – természetesen jogosan. Így 3. lettem, de ezzel is sokat nyertem! Nekem ez a lehetőség többet jelentett, mint egy wellness hétvége.
Szóval…előtte való nap itthon megsütöttem a máktortát, de csak egy tartaléknak, mert a stúdióban nem sült volna meg időre. Természetesen ott is elkészítettem, így két tortájuk lett. 🙂
Nagy nehezen megérkeztünk az MTVA stúdiókhoz. Az adás kezdete előtt másfél órával kellett megérkeznem. Sztrájk is volt, lezárások is voltak, kerülni kellett, alig találtuk a teherportát, de csak meg lett. Késtünk. Szerencsére nem sokat. Rendszám le volt adva a biztonságiaknak, kaptunk belépőkártyákat, majd menjünk egyenesen és balra. Balra………a sok sok hatalmas épület között….melyik balra? Hát a taxik útvonala ki volt táblázva, így arra mentünk. Kavartunk, majd a nagy semmiből egy emberke bukkant elő, parkolás, majd jöttek segíteni behurcolkodni. Izgalmas volt. A fél konyhám vittem. 🙂 Na jó, nem, csak robotgép, spatula, torta, tortatál, stb. eszközöket.
 |
| A kulisszák mögött. |
Rengeteg ember munkálkodott, sorra jöttek, bemutatkoztak, segítettek, berendezkedtem, kipakoltam, elpakoltam, átgondoltam. Olyan természetes volt az egész! Elképesztően otthon éreztem magam.
És akkor kaptam egy csodás sminket, valamint elmondták az adásmenetet is. Hányszor, mikor jönnek majd, milyen felkonfok után jövök, mikor kavarhatok a mixerrel, mit csináljak, végig képben leszek, majd az élő adás kezdete előtt egy éles próba. Lepróbálták a beköszönést, ilyenek. Izgalmas, érdekes új élmények!
Apa végig a hatalmas kamerák mögött csücsült és figyelt. 🙂
Visszaszámoltak, majd elkezdődött az élő adás. Atyám! Azt sem tudtam mihez kezdjek, hova nézhetek, mit csinálhatok, hirtelen zavar támadt a központban. 🙂
Sok ember velem szemben (és most nem arra a több ezer emberre gondolok, aki éppen otthon ült a tv előtt), nekem pedig illene megfelelnem akkor és ott.
Persze elkezdtem a tortát készíteni, csak csendben, csak halkan, aztán Dióssy Klári és Fonyó Barbara megérkeztek hozzám. Lámpaláz. Érződik is, hogy nem voltam teljesen magamnál. Mindennek ellenére azt hiszem magamhoz képest sikeresen vettem az első akadályt. 🙂 De ahogy elmentek a következő téma helyszínére ez megváltozott. Onnantól elszállt minden félelem, mondhatni “megismertem” őket és helyre is álltam.
Jött a képes téma ajánló, na eközben tudtam felverni a tojásfehérjét habbá. 🙂
Az az elképesztő összhang, ahogy egy ilyen nagy stáb működik…nagyon érdekes volt belelátni, konkrétan hogyan is raknak össze egy élő adást – a kulisszák mögött. És hogy még annak részese is lehettem, külön öröm!
 |
| Csokiolvasztás még az első konyhai bejelentkezés előtt. |
 |
| Az első konyhai bejelentkezés. |
 |
| Magyarázás. 🙂 |
Azon kívül, hogy nagyon figyeltem arra, hogy a lehető legcsöndesebben tevékenykedjek, már otthon éreztem magam. Amikor már nem volt dolgom, akkor a kis tv-n néztem, hogyan látják most a tv nézők az adást. 🙂
Az utolsó konyhai bejelentkezés előtt Barbi korábban érkezett, mint Klári. Na erről mesélek kicsit többet, mert ez egy igazán felszabadult pár perc volt a háttérben. 🙂 Talán látni is lehetett adásban, hogy megküzdöttünk a konyhaszekrénnyel. 🙂 Ezt már az elején mondták, hogy trükkös, mert sajna a kivitelező nem éppen rendesen készítette el a szekrényeket és ezért néhanap beragadnak a fiókok. 🙂
Ott kezdődött, hogy Barbi meglátta a fagyis kanalamat és megbeszéltük, mennyire szereti ő is, én is ezt a fajta fagyi gömbölygető eszközt. 🙂 Lefixáltuk, hogy szeretné ő kanalazni a fagyit és akkor már tálaljon is ő. De én csak két tányért készítettem elő: neki és Klárinak. Hát vegyünk elő egy harmadikat is, mert nehogy már én ne egyek. Én tudtam melyik fiókban vannak a szép tányérok, nade nem akart kinyílni. 🙂 Persze ilyenkor nem nyílik, a figyelmeztetések ellenére akárhányszor nyitogattam adás előtt mindig pöccre nyíltak. Murphy! 🙂
Szóval azokat a pózokat, amiket Barbi felvett, hogy megpróbálja kinyitni a fiókot…bejönni nem tudott senki ugye, mutogattunk kifelé, ők befelé, hogy kell, vicces volt, nevettünk, bár igyekeztünk visszafogni magunkat. 🙂 Végül sikerült kinyitni, de nagyon jó volt. Barbi nagyon közvetlen, nagyon jó fej csaj, pedig első ránézésre nem ilyennek tűnt. Ja és mindezen “balhé” előtt kivettem a fagyit a fagyóból és nem bírtam kinyitni. 🙂 Muszáj voltam orvosolni a problémát, ha nem akartam élő adásban kudarcot vallani egy doboz jégkrém kibontásával, így amikor épp úgy láttam nem világít a kamerája a hozzám legközelebb eső operatőrnek, odasompolyogtam és megkértem tépje fel a tetejét. Ő is megküzdött vele, de kinyílt! 🙂
Na, ezek után a jó fajta jégkrém olyan szinten keményre fagyott fél óra fagyózás után, hogy hiába vettem ki előbb és utazott előtte 2 órát, Barbi alig bírta kikanalazni. 🙂
Azután, hogy megkóstolták a desszertet még ajándékot is kaptam. Egy kötényt (amilyen rajtam volt), egy SK mécsestartót és egy dedikált fényképet a műsorvezetőkről.
Az elköszönés ideje alatt megtudakoltam, készíthetnénk-e közös képeket, hogy ide felkerüljenek, így Klári és Barbi hozzájárulásával íme a közös képek. (És mivel ott derült ki, hogy otthon hagytam a gépem, megkértük a műsor hivatalos fotósát, hogy készítse ő a képeket – mondjuk ennek jobban örültem, mintha apa fényképezett volna, mert neki nem áll rá a keze, na!)
 |
| Mintha kötelező lett volna a hülye fej vágás. 🙂 Hát ezt elkapta a fotós, igaz Judit! 🙂 |
Barbi komolyan egy nagyon pozitív csalódás volt számomra! Az egésznek volt egy olyan hangulata, amit nem tudok Nektek teljesen átadni! Ott kell lenni és érezni kell. Amikor izgulva belépsz egy más világba és az ottaniak szinte családtagként kezelnek, amikor úgy érzed oda tartozol, nem vagy kívülálló és pár perc után elfelejted, hogy több ezren néznek…………mi tagadás, hiányzik! Olyan, mintha tegnap lett volna!
Persze van mit tanulnom, nem vagyok profi, de végülis én “csak” egy háziasszony vagyok. Nem vagyok se szakács, se cukrász. Ahhoz képest pedig meg vagyok elégedve magammal. 🙂
Ezután jött a kapkodás, sietni kellett elpakolni, összeszedni magunkat, mert a stúdió másik felében kezdődött a másik műsor, át kellett állniuk. Így kipakoltunk és már mentünk is. 🙁
Délután megnéztem magam, tartottam tőle, hogy fujjogni fogok, de nem. És ez jó érzés. 🙂
Köszönöm, hogy kedvesek voltak, egyáltalán a lehetőséget is nagyon! Nagyon jó érzéssek gondolok vissza erre a kis kalandra. 🙂
Nem tudom, feltűnt-e, hogy míg meséltem végig mosolyogtam. Ez jelent valamit! 🙂 Kívánom mindenkinek, hogy egyszer érezze meg azt, amit én ekkor éreztem ott az ismeretlenben és mégis odabent mindenki otthonában!
Az adást itt megnézhetitek:
http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/12/04/12/Csalad_barat_2012_december_4_.aspx
Vanillin macaron
A MACARON. Igen, hát nem fogom túl magyarázni ezt a történetet, a facebookon nagyon sokan kértétek a receptet és bár van fent itt a blogon már jócskán macaron recept, azért hoztam megint egy másikat. Ez nem cukorszirupos, de legalább annyira finom (ha nem jobban) és sokkal egyszerűbben, valamint kevesebb mocskolással elkészíthető.
Azért sem fogom túl magyarázni ezt az egész történetet, mert a legutóbbi macaronos bejegyzésben már tényleg csak azt nem írtam le, mikor kuciztam a készítés közben, vagy éppen hányszor szólaltam meg, míg nyomtam ki a habzsákból a köröket. És lám a nagyon részletes és tartalmas leírás ellenére sem sikerült azt hiszem senkinek így megcsinálnia a makikat. Akkor ez most jó vagy nem? 🙂 (Ördög smiley)
Ellenben nekem többször is sikerült.
A sok sikerélmény ellenére viszont a mai napig van, hogy nem sikerülnek, szétrepednek, stb. nem fejtettem még meg a titkát, annyit nem készítek, hogy lássam a különbséget készítés- és készítés között (páratartalom, hőmérséklet, levegő szennyezettségi fok, radioaktív sugárzás, ilyenek….), úgyhogy nem is érdekel ez annál jobban, mint amennyire szükséges. NEki állok és lesz ami lesz. Nem tudja elvenni a kedvem pár tepsinyi kukába való (nade nem megy oda, mert megesszük, mert drága!), mondjuk inkább úgy, hogy nem túl fotogén, dizájnos, emberi mutogatásra teljességgel alkalmatlan mutáns maki, amikbe még a tölteléket is sajnálom, mert a színei és az íze rabja lettem. Ezek a kis tömör gyönyörök rabul ejtettek és nincs mit tenni, ha drága, ha nem, néhanapján elkészítek 1 adagot és ha sikerül, akkor az orrotok alá dörgölöm! 🙂
Azért 1-2 gondolatot elmondanék, amit megfigyeltem (nem volt nehéz). Mindig elmondják, hogy precízen kell mérni és nagy odafigyelést igényel. Na, készítettem már olyan receptet, ahol ugyanolyan fehérjeszámhoz 100 gr porcukor és ugyanannyi mandula ment, olyat is, ahol 125 gramm mandula és 100 gr. porcukor ment, 125-125 is volt az arány, stb. stb. De van, ahol a fehérjét is grammra mérik. És mind esküszik, hogy másképp nem lehet. DE LEHET! Ez mind bizonyítja, hogy lehet! Bakker. Egyik kézi mixerrel keveri bele az ételfestéket, ez azt mondja semmiképpen ne…..jó, akkora májer nem voltam, hogy ennek ellent mondjak, ne ez álljon má’ a sikerem útjába, így szépen hablapáttal kavirnyáltam én is. 🙂
Csak a szirupos a jó (mint ahogy azt eddig én is aszontam), de NEM! Ha eléd raknék egy sziruppal készült és egy sima ilyen mezei makit nem mondanád meg a különbséget (na jó, lehet mégis, mert azért az olyan lágy…., de egy jó krém választással tuti észre nem veszed!
Szóval semmi nem szentírás, de azért nagyon ne térjünk el a leírtaktól! 🙂 (Egy a betűt kihagyhatsz, abból még nem lesz baj!) 😀
Mindenek előtt nézd meg ezt a videót, nem sok idő:
http://www.youtube.com/watch?v=2L1zbAOQ3EI
Ezek után fordítok! 🙂
(Persze csak ha igényt tartasz rá.
Tehát:
3 tojás fehérje
210 gramm porcukor
125 gramm mandulaliszt (darált mandula)
30 gramm kristálycukor
Ha a mandulát frissen darálod, akkor érdemes szeletelt mandulát venned, nem egészet (de ha igen, akkor blansírozott legyen), mert ez már szárazabb. És ez esetben annyit azért tegyél meg, hogy miután összekeverted a finom szemű porcukorral berakod pár percre 50 fokos sütőbe, hogy száradjon kicsit még az egész cucc. Ez nem árt és nem tart semmiből.
Tehát összekeverted alaposan a porcukrot és a totálra megőrölt mandulát. Száraz és már nem 50 fokos, hanem szobahőmérsékletű.
A 3 tojás fehérjét elkezded (ja, jó L-es méret) robotgéppel verni. Amikor már habos, apránként több adagban megy hozzá a kristálycukor. Addig vered magas fokozaton, amíg jó kemény hab lesz, nem folyik, van tartása és sima. Ekkor mehet az ételfesték.
Azt mondják ez ne legyen folyékony, mert megváltozik a sok folyadéktól a massza lágysága és ebben azért van valami, úgyhogy…de ha ettől nem is tartanánk, akkor azt elárulom, hogy folyékony festékkel iszonyatosan halvány pasztell színt érhetünk csak el makaronok esetében, úgyhogy törekedjünk a gél használatára. Jobb oldalt az oldalsávomban a mit hol kaphatsz meg (vagy valami hasonló nevű :)) részben van felsorolva pár üzlet, de rendelhetsz e-bayen is.
Tehát 3-4 csepp festék és a robotgép karjait itt már a mosogatóba tehetjük fürdeni.
Egy nyeles hablapáttal (ez a neve vajon vagy csak én találtam ki!?) szépen óvatosan, mint egy piskóta készítésénél elkezdjük keverni, hogy ne törjük össze a habot, de egyenletesen fedje a színezék mindenhol. Mikor kész ilyen lesz:
Ezután a cukros mandulát átszitáljuk és a maradék nagyobb darabokat kukába hajítjuk. A leszitált cuccot pedig több részletben lazán beleforgatjuk a habba. Egyenletes, sima, krémes, fényes (ragozzam még?) tésztát kapunk. Ezt töltjük sima csöves (most épp cső nélküli csak toldóval ellátott) habzsákba és szilikonos (!!!) sütőpapírral bélelt tepsikre nyomunk tetszőleges (általában 3 cm átmérőjű) köröket.
Ha kész, megütögetjük a tepsi alját a tenyerünkkel, kijönnek a légbubik.
20 percig hagyjuk őket állni, ezalatt előmelegítjük a sütőt 150 fokra (villany legyen az a sütőőőőő)!
Betoljuk és 12-14 perc alatt készre sütjük. Ne lötyögjön a belsejük, de a tetejük már ne legyen puha. Frankó esetben pár perc elteltével ilyen csuncsi talpacskákat növesztenek. Ez az ideális.
 |
| Nem, nem az! Ami tükröződik a sütő ajtóban, az a könyököm! 🙂 |
Voilá! 🙂
Vártak a töltésre, ugyanis tanácstalan voltam, de a facebookos banda szinte már ismer és nagyon jól tudta, hogy ebbe vaníliás töltelék kell. 🙂
Mondjuk mikor megkérdeztem milyen ízű krémmel töltenék meg őket és az első válasz az volt, hogy sárga (!), akkor jót röhögtem (és most belegondolva bakker van sárgakrém a cukrász világban, aminek ez a neve, mindegy, ezt most ne vegyük számításba, mert egyébként sem erre gondolt a hölgy :D). DE NEKEM EZ TETSZIK! Én is ilyen vagyok, szétszórt, szeleburdi, jól is jött, hogy derülhettem kicsit, mikor pedig felhomályosítottam, hogy íz, nem szín, akkor mondta, hogy ja, citrom. 🙂 Végülis sárga… 😀 Nekem nagyon bejött ez a kis nézeteltérés. 🙂
Mindenki mondott mindent, levendula, citrom, vanília, csoki, stb. és végüTehát Ildi vaníliás tortakrémjét feleztem, nem ganache-t (csoki+tejszín+vaj) készítettem. És milyen jól tettem.
1 tojást 2 ek liszttel és 2 dl tejjel felfőztem, jó sűrűre folyamatos keveréssel.
Kihűtöttem, majd 10 dkg margarint kikevertem 7 dkg porcukorral és ehhez hozzá kevertem a kihűlt krémet, valamint egy vanília rúd kikapart magjait, hála Vaníliavarázs Dórinak! 🙂 (Neved imába foglalom minden éjjel! :D) Viccet félretéve valóban isteni a vaníliája!
Na tehát, jól összekutyul, habzsákba tölt (ja, mert mindig habzsákozom van ám 100 db eldobható habzsákom, e-bayen ingyen postával kínából 1400 ft körüli árfolyamon, tessék megnézni, jó dolog!) és összetapasztunk vele egy-egy fél csókot. Nem kell túlzásba vinni, ha épp csak látszik a krém is elég lesz, higgyétek el!
A macaronok másnap a legfinomabbak, de ez pár óra alatt tökéletes lesz! Megpuhul és szinte szétolvad a szádban! Szóval nem mindegy a krém sem, de ganache-al készítve is isteni finom!
Na, a diétázóknak idáig volt megengedve a dolog, nyálat lehet csorgatni, de innentől nem szabad a konyhába rohanniuk és eszeveszetten mandulát őrölni, hogy akkor most becsókolnak pár csókot! Ez nem alakbarát finomság, nem egészséges, nem divatos, úgyhogy tessék rá fujjogni és csak nézegetni! 😀
Nade azért ha valaki mégiscsak olyan rossz kislány lenne, hogy elkészíti ;), akkor szívesen várok róla fotókat, tapasztalatokat akár e-mailben, akár a facebookon üzenetben vagy az üzenőfalra. 🙂
És akkor ilyenkor jönnek az ismerősöktől az üzenetek, hogy: “Megkóstolnám!”, “Én még ilyet nem is ettem!”, “Nem küldenél belőle?”, stb., stb. és csak azt veszem észre, hogy a kis dobozok száma – amiben a félretett példányok fekszenek – egyre csak nő és lassan több van félretéve, mint ami itthoni fogyasztásra van szánva. 😀
És akkor itt említeném meg, hogy márciusban játékra lehet számítani. Nem adom könnyen a nyereményt, ami közkívánatra egy általam készített süteményes könyv lesz olyan Nassoló Naplopós. (Előreláthatólag.) Az apropó: a 2. blogszülinap! (Itt április óta vagyok, de az eredeti blog, amit ide hoztam át, az már márciusban indult. 🙂 Így hát az egész hónapot kineveztem blogszülinap hónapnak. Tessék készülni, mert úgy tűnik, nem egy nyertes lesz! :))
Banános bonbon
12,5 dkg érett banán (hámozva)
1 narancs leve
5 dkg porcukor
2 ek. víz
1 csapott teáskanálnyi zselatin
1,8 dl habtejszín
A banánt, a gyümölcslevet és a cukrot botmixerrel pürésítjük. A zselatint 2 evőkanálnyi vízben felmelegítjük és a banánpüréhez keverjük. A tejszínt felverjük nem teljesen kemény habbá! Majd beleforgatjuk a gyümölcspürébe.
A hüvely az ITT leírt módon készült étcsokiból.
Ekkor 35 db bonbon távozott tőlem….köztük volt ez a banános is, volt pálinkás, mogyorópralinés, stb.
Nem barnul meg a töltelék, legalábbis amíg én láttam nem lett barna. 🙂
Forrás: Praliné Paradicsom
Hamis tiramisu kelyhek mogyoróval
Mi nem szeretjük a valódi tiramisut. A mascarpone miatt és a nyers tojást sem kultiváljuk. Ezért nekem van egy “hamis tiramisu” receptem. Általában milli natúr vajkrémmel készül, most viszont házi krémsajttal készítettem. Nekünk bejött! 🙂
Tejkrémes bonbonok
A feladat: tejszínes töltelék. Ezzel csak az a bajom volt, hogy alapvetően a legtöbb bonbon töltelék tejszínes, de ennek nem lehetett másféle ízesítése. :S Bakker. Csak tejszínt mégse tölthetek bele! 🙂 Annyi receptet megnéztem, annyi mindent kipróbáltam, de semmi nem volt megfelelő. Tejkrém, tejszín. Hmmm…..vettem sűrített tejet és teszteltem.
Ez nyert:
4 cl habtejszín
4 cl sűrített tej
4 cl tej
20 gr vaj
50 gr fehér csoki
A tejet, tejszínt, sűrített tejet összemelegítjük, majd levesszük a tűzről és feloldjuk benne a fehér csokit. Ha teljesen elolvadt és hűlt is, akkor elkeverjük benne a vajat és kihűtjük.
Hát ez kissé folyósabb töltelék lesz, úgyhogy nagyon szigorúan kicsit kevesebb, mint a hüvelyek 3/4-éig töltsük csak.
Ezek most tejcsokisak lettek és szilikon formában készültek, aminek az az oka, hogy jó fajta igazi tejcsokit most vettem először és bevallom őszintén nem akartak kijönni egyik polikarbonát formából sem a bonbonok (összesen 6x próbáltam). Van ilyen. 🙂
De a bonbonok kellettek, így maradt a szilikon forma.
Az ITT leírt módon tejcsokival készültek a hüvelyek.
Talpaláskor nem leöntöttem csokival a formát, hanem a folyósabb belsőre való tekintettel teáskanállal adagoltam a bonbonokra, hogy ne folyjon ki a töltelék. A felesleget lehúztam, majd hűtés után kifordítottam őket a formából. NAGYON ÓVATOSAN, mert a folyékonyabb belső itt is visszaüt: könnyebben törik a burok. Lesorjáztam mindet és kaptak egy kis ehető selyemport.
Mogyorópralinés-fehér csokis bonbon
Mogyorópralinés réteg:
10 dkg törökmogyoró
5 dkg mandula (blansírozott)
12,5 dkg kristálycukor
A mogyorót és a mandulát 180 fokra előmelegített sütőben kb. 8 percig pirítjuk. Miután megpirultak, a mogyoró héját ledörzsöljük.
Egy lábasban a cukrot megkaramellizáljuk, majd beleöntjük a magvakat.
A masszát sütőpapírra terítjük, kihűtjük.
Darabokra törjük és aprítógépben teljesen masszává aprítjuk.
Légmentesen lezárva 1 hónapig tárolható.
100 gramm tejcsokit felolvasztunk és abban elkeverünk 3-4 teáskanál mogyorópraliné masszát.
Elkészítjük a bonbon hüvelyeket az ITT leírt módon.
Ezeket töltjük meg félig a masszával, majd egynegyed réteg olvasztott fehér csokit csurgatunk rá.
Ezután letalpaljuk a bonbonokat.
Ezeket párom vitte a munkahelyére, de mostanában sokan kaptak tőlünk bonbonokat ajándékba. 🙂
 |
| Ez csak mogyorópraliné töltetet kapott és étcsokis polikarb. küvelyt. |
Forrás: Praliné Paradicsom
Töltött tojás
Tudom, hogy a szilveszteri ötletelő bejegyzésben már leírtam a receptet, most mégis kap egy külön bejegyzést, hogy könnyebben meg lehessen találni a keresőben. 🙂
Még sose készítettem ezelőtt ilyet, de be kell valljam nagyon bejött! Azok a színek, azok a formák, nekem nagyon tetszik az egész, mind látványra, mind ízre. Bármivel lehet ízesíteni a tölteléket, lehet majonézre is fektetni, de akárhogy is, mindenképpen a hidegtálunk ékévé válnak ezek a kis tojás csónakok. Hamarosan húsvét…..kiváló lesz az ünnepi asztalra. 😉
Hozzávalók:
6 tojás
3 teáskanál majonéz
1 teáskanál tejföl
1 teáskanál mustár
só, bors
3-4 szelet szalámi
A tojásokat megmossuk, majd jó bő, hideg, nagyon sós vízben elkezdjük a legkisebb rózsán főzni.
Forrás után 10 percig főzzük, majd teljesen lehűtjük őket.
Megpucoljuk és megmossuk a tojásokat.
Félbevágjuk őket és a sárgáikat óvatosan kivesszük és egy kisebb tálba tesszük.
A fehérje csónakokat egy tálra sorakoztatjuk, ha nem akarnak vízszintesen megállni, akkor egy kicsit levágunk az aljukból, készítünk egy kis talpat nekik.
A sárgájákat a majonézzel, a tejföllel és a mustárral, sóval, borssal és 3 kis szelet szalámival (amit nagyon apróra vágtunk) alaposan összekeverjük.
Ezt a masszát csillag csővel ellátott habzsákba töltjük, majd megtöltjük vele a tojás csónakokat.
Piros arannyal és petrezselyem levéllel díszítjük.