Ez egy olyan sütemény, amiben répa van, méghozzá nem is kevés. DE, mégsem mondja meg senki az ízéről, hogy répás, így szépen a zöldséget nem kedvelő gyereknek étrendjébe is be lehet csempészni ezt a narancssárga csodát.
A tésztáját tekintve omlós, puha, szivacsos, nagyon jó állaga van.
Az elkészítése egész egyszerű, én csak a répareszelős részét nem szeretem, mert mindig lezsibbad a kezem a végére. Az alapanyagokat az eredeti recept szerint bögrében mérik az alapanyagokat (mindegy mekkora, ha ugyanazt használod az összes alapanyaghoz, akkor arányos lesz a tészta, az én börgém 2,5 dl-es), de most lemértem a hozzávalókat, úgyhogy ha könnyebb mérleggel dolgoznod, mint bögrével, akkor már ez is menni fog! 🙂
Egészen részletes fázisfotókat mellékelek.
Na lássuk, hogyan készül:
4 egész tojást, 2 cs van. cukrot, 1,5 bögre (35 dkg) kr.cukrot, 1 púpozott teáskanál (6 gr) fahéjat, 1 csipet sót, 1 bögre (2,5 dl) étolajat és 2 cs sütőportalaposan összekeverünk.
Ezután hozzáadjuk a 1,5 bögre (25 dkg) réteslisztet, 1,5 bögre (10 dkg) darált diót és 40-50 dkg (nálam most 45 dkg 🙂 ) reszelt sárgarépát.
Végig dolgozhatunk robotgéppel.
Egy tepsit kivajazunk, zsemlemorzsával meghintünk. Nekem a tepsivel akadt némi problémám az elején, mert elég rég csináltam ezt a sütit és nem emlékeztem, melyikben szoktam. Majdnem a legkisebbet választottam a tészta mennyiségéből kiindulva, aztán valamiért ezt a nagy tepsit fogtam meg és milyen jól tettem…ebben szoktam ezt készíteni! 🙂 A tepsi mérete: 34x26x5 cm.
Beletöltjük a tésztát, ami magától gyönyörűen eloszlik, csak kicsit kell rásegíteni.
Nem szükséges előmelegíteni a sütőt, 30 percig nagy lángon, majd további 20 percig kis lángon sütjük tűpróbáig. Nem kell kétségbe esni, ha érintésre kissé lánynak találjuk a tészta közepét, amikor kihűl jó szivacsos lesz. Ilyen megsülve:
Amikor kihűlt lehet szeletelni. Az alábbi kép vakuval készült…
…ez pedig vaku nélkül. 🙂
Kisgyerekeknek lehet falatkákra szeletelni (fele ekkorákra). Amellett, hogy marha jól néz ki a sok kis sütikocka, lépten-nyomon bekaphatnak egyet és nem morzsázzák szanaszét, vagy kenik a szőnyegbe, mint az én lányom! 🙂