IMG_7476

Az idei évben először, de abszolút nem utoljára kísérletezem új ízekkel – már ami a bejglit illeti. Amióta magam sütöm, a dióson és a mákoson kívül szentségtörésnek gondoltam minden más ízvilágú bejglit. Hogy miért?!  Nem tudom. Most viszont megtört a jég. De nem nagyon, csak óvatosba. 😉A Cafeblog VIP programjában most van egy “játék”, posztold a kedvenc karácsonyi recepted címmel. Nekünk több is van, de úgy vélem a bejglik közül a felnőtteknek most ez lesz a befutó, a gyerekeknél pedig marad a mákos. 🙂
Begyúrtam a szokásos bejgli tésztámat – erre külön nem fogok kitérni, csupán egy kis szösszenet erejéig. Nekünk nagyon bevált, szerintem tökéletes, áldom érte Limarát rendesen. 😀

A bejgli tésztát először 6 felé vettem, ekkor jött a többféle töltelék ötlete és a kb. 27 dkg-os darabkák gyorsan lefeleződtek.
Az egyik töltelék, amit elsőként készítettem, az a forralt boros töltelék volt.

Csak egy kis negyed kilós bejglire való mennyiséget írok le, mindenki arányosan szorozza fel magának, aszerint mennyi és mekkora bejglikbe szeretné tölteni.

50 gr cukor
picike méz
5 cl víz7,5 cl száraz vörösbor
1 vanília rúdból kicsi darabka levágva és magjai kikaparva
2 szegfűszeg
kevés citromhéj
50 gr fahéjas Neszka aszalt szilva

A cukrot, a vizet és a fűszereket egy lábasba tesszük, majd lassú tűzön sziruppá főzzük – addig, míg kezd színt kapni.
Ekkor hozzáadjuk a mézet, a vörösbort, és az aszalt szilvát és összefőzzük.
Addig főzzük, míg a szilva egészen megpuhult, a lé sűrű, szirup állagú lesz. Ha kevésnek találjuk, vagy gyorsan elforr róla a lé, akkor vörösbort löttyintsünk még rá.
Kiszedjük a fűszereket és botmixerrel pürésítjük, majd hagyjuk kihűlni.
Nekem nem kellett sokáig főznöm, mert nem egész szilvával dolgoztam, hanem szilva szeletekkel. Érdemes előtte – dolgunkat megkönnyítendő – ha egész szilvával dolgozunk, feldarabolni.

Ha kihűlt a szokott módon betöltjük a bejglibe, majd sütjük.
Itt jegyezném meg a töltési módszert, hogy formás kis bejgliket kapjunk:

Kinyújtjuk a tésztát téglalap alakúra, ami alá NEM lisztezünk. A tölteléket egyenletesen oszlatjuk el rajta (nem többet, mint a tészta súlya, mert hajlamos szétnyomni) úgy, hogy a tészta szélétől kb.1 cm körbe üres maradjon.
Ha elegyengettük a töltit, akkor a két oldaláról (rövidebb oldalak) ráhajtjuk a tésztát a töltelékre és lenyomkodjuk, hogy egy síkban legyen a tészta és a töltelék. Ugyanezt a műveletet elvégezzük a hosszabbik oldalakon is, külön ügyelve a sarkokra. Majd magunktól elkezdjük feltekerni. Nem szorosan, nem lazán, ahogy engedi a tészta. Áttesszük  sütőpapírral bélelt tepsire, majd megigazgatjuk és jöhet a tojás, stb.

Ezek fontos dolgok! És az is, hogy sütés előtt teljesen az aljáig szúrjuk át pár helyen hurkapálcával, hogy a gőz távozhasson.
Ha pedig megsült, szeletelés előtt hagyjuk teljesen kihűlni.

Apa kóstolta, neki készült, azt mondta: Hmmmmmmmmm….. (lefordítom: ízlett neki! ;))

Ötlet: Dining Guide – Limara

Print Friendly, PDF & Email