A sorban következő szaloncukor nekem a nugátos volt. Tulajdonképpen azért ez, mert készítettem egy adag nugátot házilag, melynek apropója az lett volna, hogy az óvónéninknek kreáljak házi Tofiffee-t. De frissen túl darabosnak tűnt. A cukor miatt és nem igazán jött be, mikor készen lettek a kis bonbonkák. Ezért maradt egy “nagyobb” adag. Ott árválkodott a hűtőben. (tovább…)
Én személy szerint imádom, csak éppen felénk nem nagyon árusítanak ilyen csemegét. Az elmúlt években nagyjából csak akkor ettünk ilyet, mikor télen felkeveredtünk Pestre és az áruházak bejáratánál fogcsikorgatva, de kifizettünk egy adagot. (Emlékeim szerint ugyanis nem adják olcsón azt az alig maréknyi mennyiséget.)
Bence és Emőke oldalán találtam és amíg nem próbáltam ki nem teljesen akartam elhinni, pedig semmi lehetetlenség nincs benne… Nos a problémám onnan ered, hogy készítettem egy mogyoróvajas kekszet a jómúltkor éshát nagyon finom lett… A gond csak az volt, hogy mogyoróvajat oly ritkán tudtam venni a lidl-ben, sehol máshol nem találok, pedig régen a tescoban is lehetett kapni.
Tehát kekszet ennék, de nincs mogyoróvaj. Pech!