• Szabadság miatt zárva!

tartósítás

Őszibarack lekvár simán és mazsolaborral

Nos, papáméknál rengeteg a barack. Őszi és sárga egyaránt. Ebben a családban a kertekben mást nem találni, csak barackot, meggyet és szilvát. Ja és persze körtét. Az utóbbi 2 gyümölcsfa csoport nagy része a fák éveken át elhanyagolt gondozása miatt nem igazán szép terméssel büszkélkedik, így azok cefre töltelékek lesznek a férjem és nagypapám legnagyobb örömére. Cseresznyefa, málna, egres, ilyenek nincsenek mifelénk, pedig ezeket szeretjük is……. na mindegy.
A bejegyzés főszereplője most az őszibarack. Amiből nem befőtt készült, hanem lekvár.
Még sosem készítettem hosszú konyhai pályafutásom alatt ősziből lekvárt, de most nekiveselkedtem. És milyen jól tettem!

(tovább…)

Bedobálós csemege lé

Nagyon finom így eltéve csemegének az uborka, karfiol, paprika, zöld paradicsom, zöld dinnye, stb….
Egyszer próbáld ki, a rabja leszel, ez tuti biztos! :)

Hordós savanyúság

(tovább…)

Zöldparadicsom lekvár

IMG_6134

Nos, már többször hallottam erről a lekvárról, de különösen idén lett felkapva. Hát én is nekiálltam és elkészítettem a magam főzetét, de előtte tájékozódtam Tománál. (tovább…)

Sárgabarack lekvár

IMG_5069

Ez úgy működik, hogy dzsemfixezek. 🙂
Persze ha időm és kedvem engedi, akkor simán főzöm órákig, de az az igazság, hogy így nekünk nagyon tökéletes és hamar megvan. (tovább…)

Pitypang zselé

Szintén Esztertől van a recept.

1 liter térfogatnyi virágszirom (gyorsan szedjük le az összes pitypangot a kertben)
kb. 3 dl víz
40 dkg cukor
2 ek frissen facsart citromlé
1 csomag 2:1 dzsemfix

Ott középen. 🙂

A virágokat megtisztítjuk a zöld részektől, mert azok keserű ízt adnak a mézünknek. Ez egy elég hosszadalmas és szöszmötölős folyamat, de megéri a munkát.
Egy edénybe tesszük és frissen forralt vízzel leforrázzuk, éppen hogy el kell lepnie a szirmokat a víznek. Lefedjük és egy éjszakát állni hagyjuk (legalább 12 órát), majd másnap leszűrjük.
3 dl-nek kell lennie, ha kevesebb, egészítsük ki vízzel.
A leszűrt “teát” lábasba tesszük és beleöntjük a dzsemfixet.
Folyamatosan keverve nagy lángon felforraljuk, majd ha zubog, lehúzzuk a tűzről és beletesszük a citromlevet és a cukrot, amit addig kevergetünk amíg nagyjából el nem olvadt a cukor, majd visszatesszük a gázra és nagy lángon főzzük még legalább öt percig.
Ezután elzárjuk az energiát, pihentetjük öt percet, ha képződött hab, akkor azt leszedjük, ha csak hártyás lett, akkor jól elkeverjük, és sterilizált üvegekbe töltjük.
Ezután mehet a száraz dunsztba, míg teljesen ki nem hűl.

Azért azt hozzáteszem, hogy ha még egyszer valaki azt mondja nekem, hogy mennyi türelmem van a bonbonozáshoz, azzal leszedetek egy nagy tál pitypangot és megpucoltatom vele, majd utána meghívom bonbonozni, hogy össze tudja hasonlítani a kettőt. EZ 1000x türelem igényesebb…

Egyébként érdekes, de finom. 🙂 Az eperpürébe már került is belőle. 🙂

Eperpüré zselésítve

Bonbon tölteléknek készült Praliné Zsuzsi receptje alapján annyi változtatással, hogy pitypang zselét tettem bele méz helyett és dzsemfixel zselésítettem…kb. 20-22 dkg eper megtisztítva
méz ízlés szerint (jelen esetben pitypang méz/zselé)
2 tk. frissen facsart citromlé
2 tk. 2:1-es dzsemfix

A megtisztított epret leturmixoljuk, majd átpasszírozzuk kis lyukú szűrőn.
Az így kapott pürét a mézzel és a citromlével kis lángon kb. a felére beforraljuk. Néha keverjük rá, mert odakaphat.
Mielőtt elzárjuk keverjük bele a dzsemfixet, forraljuk még egy picit, majd zárjuk el a gázt.
Hagyjuk kihűlni.
Elég kis adag, szóval maximum fagyi öntetnek vagy bonbonba elég ez a mennyiség. 🙂

Eperdzsem

Szeretjük az epret, lekvár formájában mégis tavaly ettem életemben először. Hogy ez hogy történhetett? Úgy, hogy alapvetően nem szeretem a lekvárokat. A barack lekvárt és a ribizlit megeszem süteményben, de itt kifújt. És akkor jött pár üveg ajándék eperdzsem…és megváltozott az életem. 🙂
Idén már saját készítésű dzsemmel rukkoltam elő. Olyan fajtát akartam készíteni, amiben azért vannak rendesen gyümölcsdarabok, mert pl. a sárgabarack lekvárt teljesen átturmixolom pépesre. Ezt nem tettem most meg.
Apa hozott két láda epret. Jó kis szemű volt, lekvárnak valónak szedték, mire kicsumáztuk sógornőmmel, meguntuk az egészet. Megtisztítva 7 kg tiszta gyümölcsöt kaptam. Alaposan megmostuk, majd muszáj volt lefagyasztani, mert nem itthon voltunk és csak 4 nap múlva tudtam volna befőzni.
Miután a fagyasztott epreket hazaszállítottuk beöntöttem mind a lekvár főző fazékba, hogy olvadozzanak kicsit, majd mikor már majdnem kiolvadtak (azért egész gyorsan megy az olvadás az epernek), akkor raktam oda főni.
Mikor már elkezdett szépen levet ereszteni, akkor raktam rá a cukrot. Tudom, később szokták, de én ráraktam és pont. 7 kg eperhez fele mennyiségű cukrot raktam, 3,5 kg-t. Kevesebb is elég lett volna, szerintem ez ízlés dolga.

Ezután jó sűrűn kavargatva vártam, hogy jó levet eresszen, felolódjon a cukor és kezdjenek szétfőni a szemek.

Aztán mikor már jó pár órája főtt, akkor gondoltam úgy, hogy belezuttyantok 3 csomag dzsemfixet, csakmert már elég késő volt és illett volna már készen lennie.
Merőkanállal szedtem ki pár keverőtálnyit a dzsemből és botmixerrel összeturmixoltam, majd visszaöntöttem, aztán egyet rottyant és késznek tituláltam a dolgot.
Ekkor jöttek elő az elmosott üvegecskék, amiket én meleg vízzel töltött tepsibe sorakoztattam és távolról adagoltam beléjük a dzsemet. Tetejére szalicil, celofán, kupak (már amelyiknek volt ugye) és irány a száraz dunszt.
Ott tartózkodtak az üvegek 3 napig, mire előbányásztam őket. Ami az lábas alján maradt még aznap este megettem kenyérrel és azt kell mondjam nagyon jót csináltam, úgyhogy ennek a 19 üvegnek nem túl hosszú életet jósolok ám! 🙂