Hajtoványt már több ízben készítettem, egyszer sajtosan, egyszer kakaósan, most pedig már kényszerré vált. 🙂 Egy lavina söpört végig a facebookon, amit Antukné Ildi szép színes kelt háromszögei indítottak el. Nem véletlenül, mert amellett, hogy gyönyörködteti a szemeinket, baromi finomak is. Nagyon jó a tésztája, a tölteléke pedig…. Igazából semmi extra, és mégis! (tovább…)
Tehát. Ildi készített ilyen fánkocskákat, még a facebookon láttam. Hát kipróbáltam. És bejött! Nem is kicsit! Nagyon egyszerű, nagyon finom! Kell ennél több?
2,5 dl tej
2,5 dkg élesztő
8 dkg margarin
3 evőkanál cukor
1 db tojás + 1 a kenéshez
csipet só
55 dkg finomliszt
nutella, lekvár, vagy amit szeretnénk
A langyos tejbe belemorzsoljuk az élesztőt és egy csipet cukor kíséretében hagyjuk felfutni.
A margarint, sót és a cukrot jól kikeverjük, majd a tojást, a felfutott élesztőt, a lisztet hozzáadjuk, alaposan összegyúrjuk, kidagasztjuk. Konyharuhával letakarjuk és 1 óra alatt meleg helyen duplájára kelesztjük.
A tésztát enyhén lisztezett (mert margarinos, nagyon nem tapadhat le) deszkán kb. fél cm vastagra kinyújtjuk, és kb. 10 cm-es kerek kiszúróval (én whiskeys pohárral) kiszaggatjuk.
Egy kevés nutellát (lekvárt, csoki-, vanília vagy tetszőleges tölteléket) teszünk a közepükre és alaposan összecsípjük a tésztát, megigazgatjuk és a tepsikre készített muffin kapszlikba helyezzük a gombócokat.
Konyharuhával letakarva ismét meleg helyen hagyjuk kelni még fél órát.A sütőt 200 fokra előmelegítjük, majd a fél óra leteltével 10 perc alatt készre sütjük őket, csak előtte ne feledjük lekenni a tetejüket egy felvert tojással. 🙂
A sütőből kivéve meghintjük porcukorral és igyekszünk megvárni, míg kihűl, nehogy elcsapjuk a pocakunkat. 🙂
Többen elkészítették már, a facebookon publikálva vannak a képek. Ha Te is elkészítetted és bejött, küldd el a képét és közzé tesszük. 🙂
Nagyon ment egy lángos recept a blogok között…hát én ugyan a jól bevált fain receptemet le nem cserélem egyik tuti recept kedvéért sem, úgyhogy elkészítettem a saját kis zacskós lángosomat. Nagy előnye, hogy bezacskózva a hűtőben tárolható a fel nem használt tészta, így másnap nem kell újra bekeverni, csak ki kell nyitni a hűtőt, elővenni, olajat forrósítani és szaggatni.
A recept már fent van az oldalon, ahol megtalálható egy töltött lángos recept is, ami szintén nagyon finom! Itt megnézheted.
Az élesztőt kevés cukros tejben felfuttatjuk, majd a liszthez öntjük és a maradék tejjel és sóval sima tésztává gyúrjuk.
A kész tésztát kiolajozott zacskóba tesszük (olyanba, amibe lesz helye kelni) és berakjuk a hűtőbe.
Lehet azonnal is kisütni belőle, de a legjobb, ha min. 3-4 órára még hagyjuk kelni a hűtőben.
Amikor ki akarjuk sütni elkezdjük felforrósítani az olajat és valóban legyen FORRÓ, mikor bele rakjuk a tésztát. Leszakítunk egy olyan jó maroknyit, kissé összegyúrjuk a két kezecskénkkel, aztán elkezdjük széthúzogatni. Minél vékonyabbra húzzuk annál jobb, de azért ne legyen hártya vékony és igyekezzünk nem elszakítani a tésztát. Ezután belehelyezzük az olajba, gyorsan színt fog kapni, ekkor már fordíthatjuk is és nem kell fél perc már vehetjük is ki. Papírtörlőn leszívatjuk az olajat és már mehetnek is rá a feltétek ízlés szerint.
A maradék tésztát visszacsomagoljuk és ahogy már mondtam akár egy héten át is eláll a hűtőben bezacskózva.
Persze mindenkinek más jön be, más ízlik, de nekünk ez a tuti recept.
Anita az Ízemlékek blog írója hívott meg még húsvét előtt egy blogos játékra, ahol a húsvéti asztalra kellett volna a blogunkon megtalálható recepteket ajánlani. Hát ezzel olyan szinten megcsúsztam minden igyekezetem ellenére, hogy azt hiszem mostmár badarság lenne a félkész listám közzé tenni és ezúton is elnézést kérek, hogy nem tettem eleget a meghívásnak.
Ígyhát kissé rendhagyó módon egy olyan húsvétra is való receptet hozok, amit anno a Delimano receptversenyre Anita töltött fel. Megláttam és szerelem volt első látásra.
Az igazat megvallva én még ilyet nem láttam. Felénk ez nem elterjedt, hogy cipóban sütnek sonkát, ciki nem ciki a neten se találkoztam ezelőtt ezzel a stílussal, valószínűleg azért, mert a sütemények között nem fellelhető! 🙂
Nagyon megfogott. És nem csak engem, apát is! Mire hazajött még szívecskés főtt tojásokat is készítettem számára jelezve mérhetetlenül nagy szerelmemet! 🙂
Jah, hát a Floriol gasztropárbajra is beneveztem a sonkácskát. Ezért ficereg ott az olaj a háttérben. 🙂
Szóval akkor ha már eléggé csurog a nyál, akkor lássuk a receptet:
– 1 db tojássárgája
– 1 evőkanál só
– 1 evőkanál cukor
– 4 dkg élesztő
– 40 dkg finomliszt
– 2 dl langyos víz
– 80 dkg füstölt, főtt sonka
– 2 evőkanál + 1 kk. naprafrogó olaj
– 1 kk. őrölt köménymag
A lisztet tálba szitáljuk, közepébe mélyedést készítünk.
1 dl langyos vízben elkeverjük a cukrot és az élesztőt, a liszt közepébe öntjük, majd a szélekről hozzákeverünk egy kis lisztet.
Letakarva kb. 15 percig kelni hagyjuk.
Elkeverjük a sót 1 dl langyos vízben, majd 2 ek. olajjal és a köménymaggal együtt a liszthez adjuk.
Ha szükséges, még egy kevés langyos vizet adagoljunk hozzá, ez függ a liszt minőségétől.
Hólyagosra dagasztjuk, majd langyos helyen a kétszeresére kelesztjük.
A tésztát lisztezett munkalapon átgyúrjuk, és négyzet alakúra nyújtjuk.
A széleket megkenjük vízzel, a tészta közepére helyezzük a sonkát, a széleket felhajtjuk rá, cipó formára igazítjuk, majd sütőpapírral bélelt tepsibe (én kacsasütőbe) emeljük, és letakarva 1 órát kelesztjük.
A tojássárgáját elkeverjük 1 kk. olajjal, megkenjük a cipó tetejét, és 200 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütjük (kb. 35-40 perc) úgy, hogy a sütő aljában egy lábasba vizet teszünk.
Hagyjuk kihűlni, majd nem túl vékony szeletekre vágjuk. Ízlés szerint (szív alakú) főtt tojással, tormával, mustárral stb. kínáljuk.
Nagyon finom! Isteni! Készen vagyok! Jövőre tuti ott lesz a húsvéti asztalon a szentem. 🙂
Térjünk akkor rá a szív alakú tojásra. 🙂
A tojásokat hideg, nagyon sós vízben feltesszük főni. Forrástól számítva 3 percig főzzük, majd hagyjuk még a vízben 6 percig állni.
Ezután hűtsük le és pucoljuk meg. Ezzel a módszerrel – a 10 perces folyamatos főzés helyett – elméletileg nem szárad úgy ki a sárgája.
Ezt nem a kisujjamból szopikáltam ki, Széll Tamás séf mondta! 🙂
Ha szépen megpuceváltuk a tojásokat, akkor szükségünk lesz mondjuk egy tartós tejnek a felszabdalt dobozára. A sarok legyen a v alak csücske.
Kell még 2 hurkapálca vagy ahhoz hasonló, nekem pl. a csigatészta pödrője. 🙂
Végezetül 4 befőttes gumi!
Szóval az épp megpucolt tojásokat bele tesszük a kis teknőnkbe, majd a képen látható módon lefogatjuk. (Némely tojásnál kicsit látszik hol a sárgája, azt igyekezzünk beigazítani, hogy annak közepébe nyomjuk a pálcát. A szív felső mélyedése a sárgája közepébe essen. Már amennyire lehet.)
Ahogy nyomjuk bele a hurkapálcát, lassan járjunk el, hiszen a tojás fehérje megrepedhet.
Ebben a megkötözött túsz pozícióban hagyjuk teljes mértékben kihűlni a tojásokat.
Ha kihűlt szétszedjük és szépen felszeleteljük.
Annyira kis dekoratív, nem? És nem olyan bonyolult ám! Nekem az első is sikerült, pedig ásványvizes palackkal készítettem…na, mondjuk ezt senkinek nem javaslom.
A kis béna módszer:
Végülis sikeres lett az első próba, de az ásványvizes palack nem megfelelő szív alakú tojás készítésére, maradjunk annyiban.
A recept szintén Illéskrisz-től van, ismét megjegyzem, nyálcsorgató finomságokat készít és imádom!
Tehát a recept:35 dkg liszt
1 dl tej
1/4 kocka friss élesztő
1-1 csapott kávéskanál só és cukor
1 kávéskanál olaj
pár roppanós virsli
a megkenéshez egy tojás.
Én – mint ahogy azt már sokszor látni lehetett – jobban szeretem, ha nincs annyira megsülve és a teteje is kissé sápadtabb marad. Nem annyira dizájnos, de számomra finomabb!
Egyébként nagyon kis kreatív étel és finom is, viszont egy adag kevés az olyan családoknak, akik szeretik a kelt tésztás finomságokat vagy az eféle virslis csodákat. És mi szeretjük!!! 🙂
Ja, majd elmaradt, nekem nem nőtt meg annyira a tészta, de az pusztán a dagasztás hosszának minimalizálása miatt történhetett, lusta is voltam, de időm se volt. Attól független elfogyott az utolsó szemig! 🙂
Karácsony nem telhet beigli nélkül. Vagyis én így vagyok vele és akármennyit is szitkozódom miatta, azért minden évben elkészítem remélve, hogy nem reped szét a teteje.
A beigli készítés körül olyan legendák keringenek, mint meg kell mérni a tészta súlyát, majd súlyra ugyannyi tölteléket kell bele tenni, hogy ne repedjen szét…hogy egy éjszakát állnia kell a tölteléknek…stb…
Szorgosan méricskéltem az összetevőket, mindent grammra pontosan kimértem, vártam, száradt a beigli, majd kisütöttem és szétrepedt. Mérges voltam, igen! És valahogy száraz is lett vagy nem is tudom.
Amikor felvetettem annak az ötletét, hogy kipróbálok egy másik receptet apa hevesen elkezdett tiltakozni, mert abból szerinte sose sül ki semmi jó és ráadásul ez a beigli tökéletes, mert végre több benne a töltelék, mint a tészta, egyszóval neki megfelel és pont.
De nekem nem!
Hát ebből az indíttatásból kezdtem el keresgélni, amikor Adél egyik bejegyzését olvastam, hogy készen lettek a beiglijei. Gondoltam ő mindig olyan jókat készít, elkérem a receptet és fejest ugrom az elkészítésébe.
Limara pékségébe irányított, hát őérte is oda vagyok, úgyhogy “ez rossz nem lehet” címszóval kezdtem neki a sütésnek. 🙂
Azért bemásolom ide a receptet, hogy meglegyen könnyen bármi történik:
Hozzávalók:
90 dkg liszt
25 dkg margarin
12.5 dkg zsír
10 dkg porcukor
2.5 dkg élesztő (egy csomag száraz élesztő)
2 db tojássárgája
1 dkg só
1 dl hideg tejszín
2,5 dl hideg víz (nekem elég volt 2 dl)
+ 1 tojás a lekenéshez
Mák vagy dió töltelék 6 db beiglihez:
70 dkg mák vagy dió
50 dkg kristálycukor
15 dkg zsemlemorzsa
0.5 l víz
mazsola, őrölt fahéj, sok reszelt citromhéj, késhegynyi őrölt pirított szegfűszeg
A vizet a cukorral jól fel kell forralni.
És utána ráönteni a többi összekevert hozzávalókkal.
Jól ki kell hűteni. Célszerű előző nap elkészíteni.
Akkor már nem kell újra megkenni semmivel, hanem hurkapálcikával megszúrkálni több helyen középen a legaljáig a tésztának. Ez azért fontos,hogy a gőz ki tudjon belőle jönni.
Légkeverős sütőben, középen, 180 fokon, 25-30-ig kell sütni.
Tehát mint mondtam én mindent feleztem, mert csak 3 beiglit készítettem, így lettek 288 grammosak.
A töltelékkel már úgy voltam, hogy nem méregettem, csak belelapogattam szépen egyenletesen a tésztára, és ennek ellenére nem repedtek szét, pedig egyik beigli szemmel láthatóan nagyobb lett a másik kettőnél, úgyhogy mítosz megcáfolva. 🙂
Tényleg nem kell lisztezni semmit nyújtáskor, szép vékonyra lehet nyújtani a tésztát és jól meg lehet tömni töltelékkel. Amikor felvágtam, apa még akkor is ott pampogott a fülembe, hogy márpedig ő azt szereti, ha meg van tömve anyaggal a cucc és feleslegesen csinálok mindig új verziót a régi tökéletesen megfelelt…amikor megláttuk a szeletet közöltem, hogy erre merjen rosszat szólni, hogy vastag a tészta és nincs benne elég töltelék… 🙂 Tökéletes szelet lett. Pont fain arányokkal. Alig tészta, full töltelék és ráadásul finom is nagyon! 🙂
(Azért lehet a sütési mód sem mindegy – sőt szinte biztos, mert légkeverést írt ennél is – de már nem jelent számomra problémát ez sem…hogy miért? Hamarosan elárulom! :))
Szép is lett, teljesen oda voltam meg vissza! 🙂 Ez lett nálunk 2011 beiglije, és remélhetőleg innentől kezdve évente ugyanígy fogok tudni örülni a szép végeredménynek. Köszönöm a receptet!
Egy szelet képet mellékelek, amint felszeletelem a következő rudat! 🙂
Íme:
FRISS: Íme a tavaly készült bejglik…azt hiszem ezek idén határozottan jobban sikerültek. (Mondjuk ez a tavalyi második sütés, ami már szétnyílt, az első nem…)
Már egy ideje kerestem a tökéletes pita receptjét és Limaránál tavaly meg is találtam. Jól formálható a tészta, felhólyagosodik sütés közben, ezzel jelezvén, hogy belül a kis zsebecske kialakítható lesz…
Rengeteg receptet átnéztem és kipróbáltam előtt. Így süsd 3 percig, aztán megfordítani, különböző praktikákat és titkokat magyaráztak az egyébként tök egyszerű receptbe.
Ami kell hozzá:
És hogy hogyan készül:
Lágyabb tésztát dagasztunk, majd duplájára kelesztjük.
8 cipóvá gömbölyítjük, 5-10 percig pihentetjük.
2-3 mm vékony körökre nyújtjuk, ruhával letakarjuk, hagyjuk 30 percig pihenni.
220 fokra előmelegített sütőben 2-3 db-ot egyszerre a sütőrácson 5-6 perc alatt megsütünk.
A belseje szép lyukas lesz, ez az igazi pita! Próbáld ki Te is!
No lám, 2011.10.08-án délután 3/4 4-kor lettek kész a pitáim. 🙂 Mik vannak!