• Szabadság miatt zárva!

forgatás

JAR főzésen JARtam Bereznay Tamással

558195_621583771195064_489848222_n

Az EverydayMe oldalon még a nyáron volt egy receptverseny. Maga a verseny, a felület nagyon nem tetszett, konkrétan 2 hétig nem jelentek meg a receptjeim, csak 1-2. Amikor vége lett, akkor kerültek ki, de nem tudtam, hogy versenyben voltak-e vagy ezzel úgymond természetes szelekción mentek-e át a finomságaim.

Aztán egyszer csak jött az e-mail, már majdnem el is felejtettem az egészet. Nyertem. (tovább…)

Laptopkonyha forgatás

November 7-én jártam a Laptopkonyha stúdiójában is.
Elképesztő gyomorgörccsel indultam neki. Egészen pontosan onnantól kezdve gyomorgörcsöm volt, hogy egy elfeledett receptverseny véget ért, eltelt egy hónap és megjött az értesítő, hogy nahát akkor nyertem.
Mivel egy bográcsossal nyertem (ahogy azt a videóban is említem vagy egy gulyással vagy egy vadmalac pörkölttel), ezért két választási lehetőségem volt:
– vagy elkészítem fazékban a bográcsost,
– vagy elkészítek egy általam választott másik receptet.

A második lehetőséget választottam, csokis máktorta került előjegyzésre.
Aztán eljött a nagy nap, felutaztam, becammogtam és megszűnt a lámpaláz. Valahogy jól éreztem magam, majdhogynem természetes volt az egész.

Kaptam egy szép sminket, kikészítettük a hozzávalókat….
Amíg nem láttam a videót, addig visszatekintve azt mondtam volna, hogy egész jó voltam. Most így, hogy készen lett és láttam azt mondanám, sok mindenen változtatnék. Kissé hebrencs voltam, és még sorolhatnám, de végülis ebből is tanultam….úgyhogy így volt jó, ahogy! 🙂

Mintha “ektivitiztünk” volna… 🙂

Hát igen, azért itthon másképp készül, más gyorsaságban, más körülmények között, de nézzétek el nekem a vontatottságot, meg hasonló bakikat, életem első ilyen jellegű szereplése volt. 🙂

És a kész mű:

A videót ITT nézhetitek meg.

M1: Család-barát forgatáson jártam én

Történt egyszer, hogy beneveztem egy receptversenyre. Gondolkoztam rajta egy ideig, majd végül “beadtam a derekam”. Beneveztem 2 főétellel és egy desszerttel.
Mindez az MTVA-nál.
Nem fűztem hozzá sok reményt. Eljött a vége napja (szépen szólva) és eltelt egy hónap. Nem történt semmi. Sehol nem említették, hogy mi van vele, de el is felejtettem. Aztán egy este egy mail fogadott, hogy hát akkor 3. helyezett lettem.
NEm tudtam mit kezdeni a gondolattal, életemben először.
Azzal pedig pláne nem, hogy élő adásban én készíthetem el a desszertemet. És ezen a ponton elkezdődött a gyomorgörcs.
Bár már tapasztalatot szerezhettem hála a Floriolos versenynek (ahol még nagyon durván kezdő voltam) és a Laptopkonyhás forgatásnak – amiről remélhetőleg hamarosan szintén beszámolhatok, ha elkészül a videó -, azért ez mégiscsak más volt. Ez élő adás volt, nem összevágott.
Telefonos egyeztetések, alapanyag beszerzés és süti készítés….

Páran biztos láttak, mert szerteszét kürtöltem, mikor leszek adásban. 🙂
2012. december 4-én.

Pénteken Danica – cukrász is a műsor vendége volt, ő zsűrizte a desszert kategóriát. Véleménye szerint ezzel a tányérdesszerttel (ebben végülis igaza van) akkor értem volna el jobb helyezést, ha cukrász szemmel zsűrizi a recepteket, de ő család barát szemmel zsűrizett ugye – természetesen jogosan. Így 3. lettem, de ezzel is sokat nyertem! Nekem ez a lehetőség többet jelentett, mint egy wellness hétvége.

Szóval…előtte való nap itthon megsütöttem a máktortát, de csak egy tartaléknak, mert a stúdióban nem sült volna meg időre. Természetesen ott is elkészítettem, így két tortájuk lett. 🙂
Nagy nehezen megérkeztünk az MTVA stúdiókhoz. Az adás kezdete előtt másfél órával kellett megérkeznem. Sztrájk is volt, lezárások is voltak, kerülni kellett, alig találtuk a teherportát, de csak meg lett. Késtünk. Szerencsére nem sokat. Rendszám le volt adva a biztonságiaknak, kaptunk belépőkártyákat, majd menjünk egyenesen és balra. Balra………a sok sok hatalmas épület között….melyik balra? Hát a taxik útvonala ki volt táblázva, így arra mentünk. Kavartunk, majd a nagy semmiből egy emberke bukkant elő, parkolás, majd jöttek segíteni behurcolkodni. Izgalmas volt. A fél konyhám vittem. 🙂 Na jó, nem, csak robotgép, spatula, torta, tortatál, stb. eszközöket.

A kulisszák mögött.

Rengeteg ember munkálkodott, sorra jöttek, bemutatkoztak, segítettek, berendezkedtem, kipakoltam, elpakoltam, átgondoltam. Olyan természetes volt az egész! Elképesztően otthon éreztem magam.
És akkor kaptam egy csodás sminket, valamint elmondták az adásmenetet is. Hányszor, mikor jönnek majd, milyen felkonfok után jövök, mikor kavarhatok a mixerrel, mit csináljak, végig képben leszek, majd az élő adás kezdete előtt egy éles próba. Lepróbálták a beköszönést, ilyenek. Izgalmas, érdekes új élmények!
Apa végig a hatalmas kamerák mögött csücsült és figyelt. 🙂
Visszaszámoltak, majd elkezdődött az élő adás. Atyám! Azt sem tudtam mihez kezdjek, hova nézhetek, mit csinálhatok, hirtelen zavar támadt a központban. 🙂

Sok ember velem szemben (és most nem arra a több ezer emberre gondolok, aki éppen otthon ült a tv előtt), nekem pedig illene megfelelnem akkor és ott.

Persze elkezdtem a tortát készíteni, csak csendben, csak halkan, aztán Dióssy Klári és Fonyó Barbara megérkeztek hozzám. Lámpaláz. Érződik is, hogy nem voltam teljesen magamnál. Mindennek ellenére azt hiszem magamhoz képest sikeresen vettem az első akadályt. 🙂 De ahogy elmentek a következő téma helyszínére ez megváltozott. Onnantól elszállt minden félelem, mondhatni “megismertem” őket és helyre is álltam.
Jött a képes téma ajánló, na eközben tudtam felverni a tojásfehérjét habbá. 🙂
Az az elképesztő összhang, ahogy egy ilyen nagy stáb működik…nagyon érdekes volt belelátni, konkrétan hogyan is raknak össze egy élő adást – a kulisszák mögött. És hogy még annak részese is lehettem, külön öröm!

Csokiolvasztás még az első konyhai bejelentkezés előtt.
Az első konyhai bejelentkezés.
Magyarázás. 🙂

Azon kívül, hogy nagyon figyeltem arra, hogy a lehető legcsöndesebben tevékenykedjek, már otthon éreztem magam. Amikor már nem volt dolgom, akkor a kis tv-n néztem, hogyan látják most a tv nézők az adást. 🙂

Az utolsó konyhai bejelentkezés előtt Barbi korábban érkezett, mint Klári. Na erről mesélek kicsit többet, mert ez egy igazán felszabadult pár perc volt a háttérben. 🙂 Talán látni is lehetett adásban, hogy megküzdöttünk a konyhaszekrénnyel. 🙂 Ezt már az elején mondták, hogy trükkös, mert sajna a kivitelező nem éppen rendesen készítette el a szekrényeket és ezért néhanap beragadnak a fiókok. 🙂
Ott kezdődött, hogy Barbi meglátta a fagyis kanalamat és megbeszéltük, mennyire szereti ő is, én is ezt a fajta fagyi gömbölygető eszközt. 🙂 Lefixáltuk, hogy szeretné ő kanalazni a fagyit és akkor már tálaljon is ő. De én csak két tányért készítettem elő: neki és Klárinak. Hát vegyünk elő egy harmadikat is, mert nehogy már én ne egyek. Én tudtam melyik fiókban vannak a szép tányérok, nade nem akart kinyílni. 🙂 Persze ilyenkor nem nyílik, a figyelmeztetések ellenére akárhányszor nyitogattam adás előtt mindig pöccre nyíltak. Murphy! 🙂
Szóval azokat a pózokat, amiket Barbi felvett, hogy megpróbálja kinyitni a fiókot…bejönni nem tudott senki ugye, mutogattunk kifelé, ők befelé, hogy kell, vicces volt, nevettünk, bár igyekeztünk visszafogni magunkat. 🙂 Végül sikerült kinyitni, de nagyon jó volt. Barbi nagyon közvetlen, nagyon jó fej csaj, pedig első ránézésre nem ilyennek tűnt. Ja és mindezen “balhé” előtt kivettem a fagyit a fagyóból és nem bírtam kinyitni. 🙂 Muszáj voltam orvosolni a problémát, ha nem akartam élő adásban kudarcot vallani egy doboz jégkrém kibontásával, így amikor épp úgy láttam nem világít a kamerája a hozzám legközelebb eső operatőrnek, odasompolyogtam és megkértem tépje fel a tetejét. Ő is megküzdött vele, de kinyílt! 🙂
Na, ezek után a jó fajta jégkrém olyan szinten keményre fagyott fél óra fagyózás után, hogy hiába vettem ki előbb és utazott előtte 2 órát, Barbi alig bírta kikanalazni. 🙂

Azután, hogy megkóstolták a desszertet még ajándékot is kaptam. Egy kötényt (amilyen rajtam volt), egy SK mécsestartót és egy dedikált fényképet a műsorvezetőkről.

Az elköszönés ideje alatt megtudakoltam, készíthetnénk-e közös képeket, hogy ide felkerüljenek, így Klári és Barbi hozzájárulásával íme a közös képek. (És mivel ott derült ki, hogy otthon hagytam a gépem, megkértük a műsor hivatalos fotósát, hogy készítse ő a képeket – mondjuk ennek jobban örültem, mintha apa fényképezett volna, mert neki nem áll rá a keze, na!)

Mintha kötelező lett volna a hülye fej vágás. 🙂 Hát ezt elkapta a fotós, igaz Judit! 🙂

Barbi komolyan egy nagyon pozitív csalódás volt számomra! Az egésznek volt egy olyan hangulata, amit nem tudok Nektek teljesen átadni! Ott kell lenni és érezni kell. Amikor izgulva belépsz egy más világba és az ottaniak szinte családtagként kezelnek, amikor úgy érzed oda tartozol, nem vagy kívülálló és pár perc után elfelejted, hogy több ezren néznek…………mi tagadás, hiányzik! Olyan, mintha tegnap lett volna!

Persze van mit tanulnom, nem vagyok profi, de végülis én “csak” egy háziasszony vagyok. Nem vagyok se szakács, se cukrász. Ahhoz képest pedig meg vagyok elégedve magammal. 🙂

Ezután jött a kapkodás, sietni kellett elpakolni, összeszedni magunkat, mert a stúdió másik felében kezdődött a másik műsor, át kellett állniuk. Így kipakoltunk és már mentünk is. 🙁
Délután megnéztem magam, tartottam tőle, hogy fujjogni fogok, de nem. És ez jó érzés. 🙂
Köszönöm, hogy kedvesek voltak, egyáltalán a lehetőséget is nagyon! Nagyon jó érzéssek gondolok vissza erre a kis kalandra. 🙂

Nem tudom, feltűnt-e, hogy míg meséltem végig mosolyogtam. Ez jelent valamit! 🙂 Kívánom mindenkinek, hogy egyszer érezze meg azt, amit én ekkor éreztem ott az ismeretlenben és mégis odabent mindenki otthonában!

Az adást itt megnézhetitek:
http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/12/04/12/Csalad_barat_2012_december_4_.aspx