Searching for "Karácsony"

Tojáslikőr

Még egy ötlet karácsonyi ajándéknak. Készíts tojáslikőrt házilag! 🙂
Az otthon ízei blogon találtam, amikor valamelyik (1 vagy 2 évvel ezelőtti) Karácsonyra likőröket szerettem volna készíteni.

Tehát:

5 tojássárgája
25 dkg porcukor
2 cs vaníliás cukor
5 dl tej
2,5 dl tejszín

2,5 dl vodka

A tejet a tejszínnel és a vaníliás cukrokkal összekeverjük, majd elkeverünk benne 10 dkg porcukrot is.
Hagyjuk hűlni.
A tojások sárgáit és a maradék porcukrot habosra keverjük, majd folyamatos keverés mellett hozzá öntjük a kihűlt tejet, addig habosítjuk, míg elolvad a cukor.
A végén kerül bele a vodka.

Nea szerint 1 napra tegyük hűtőbe, de egy hét múlva az igazi, így érdemes időben lekészíteni, hogy összeérjenek az ízek!
Ha egy hétig állni hagyjuk, akkor azért naponta rázzuk össze 1x-2x. 🙂

Ha ajándékba adjuk töltsük szép üvegekbe. 🙂
Várandós hölgyeknek és szoptatós anyáknak nem csak az alkohol tartalma miatt nem ajánlom, hanem a nyers tojás miatt sem.
Apának nagyon ízlett, idén is lesz, bár most olyat igyekszem készíteni, amiben atojás hőkezelve lesz, hogy én is megkóstolhassam. 🙂

Csokoládélikőr

Ha már közeledik a karácsony, és jönnek a gasztro ajándék ötletek, akkor itt egy újabb: csokoládélikőr, amit házilag is elkészíthetsz a szerettednek.

5 dl likőrhöz:

2 dl tejszín
4 ek kakaópor
15 dkg cukor
10 dkg 70-80%-os étcsokoládé
2,5 dl sötét rum

A tejszínt a kakaóval elkeverjük, beleöntjük a csokit, a cukrot és kis lángon összeolvasztjuk őket.
Ha minden szépen feloldódott hagyjuk langyosra hűlni, majd ezután jól elkeverjük benne a rumot.
Keresünk valami formás üveget és apró szűrőn át beletöltjük. 🙂
Tároljuk hűtőben.

A receptet valamikor 1 vagy 2 éve talán a TeaRoom oldalán találtam.

Ma van a nagy nap!

A mai nap nagyon különleges! Ma 10 éve annak, hogy az én életem párjával elkezdtünk “járni”! Igen, jubilálunk!!!!! 🙂 Jupííí!
Ezen a napon önző módon semmivel nem foglalkozunk, csak egymással. Ennek folyományaként ez is egy előre időzített bejegyzés, szó sincs arról, hogy eme jeles napon a gépnél ülnék és pötyögnék. 🙂

Mesélek egy kicsit, mi is fog ma történni. Ma a kicsi lányaink nélkül Pestre megyünk. Ott fogunk ünnepelni. Eredetileg vacsorázni mentünk volna a Larusba, de végül is úgy döntöttünk, hogy egy “fiatal korunkat” idéző vacsorát fogunk csapni, amolyan duhajkodós, dőzsölős és nem túl egészséges módon. Nade ne szaladjunk így előre. Kezdjük egy recepttel a történetet, merthogy nagy szerepe van az ünneplésben.
Ez a mézeskalács. Kitaláltam ugyanis, hogy a verset – amit annak idején neki írtam és már megfestettem decupage (ejtsd: dekupázs) képen is – ezúttal mézeskalács szívekre írom rá versszakonként és reggelről egyesével adagolom majd apának, szépen beosztva. Az utolsó szívvel pedig megkapja az ajándékát.

Tehát kellett egy tuti, de tényleg tuti mézeskalács recept. Mivel gyakorolni kellett, ezért már hetekkel a nagy nap előtt (fura ezt írni, mert semmi köze a valódi nagy naphoz, az esküvőhöz, de mégiscsak nagy ez a nap, mert manapság a fiatalok körében a 10 év együtt szerintem igenis szép idő!) belefogtam a tesztelésbe. Eddig ugyanis se finom mézeskalács tészta receptem nem volt, se azt nem tudtam, hogyan készül a tökéletes terülőmáz (a megnevezését sem tudtam idáig), írókázni pedig a mai napig nem tudok. 🙂

Ki más jöhetett volna szóba mézeskalács témában, mint Moha.
Ő mindent tud és a receptben sem csalódtam. Tökéletes!
Sütöttem tehát egy adagot és vártam a csodát. Fantasztikusak lettek, a terülőmázam is elsőre sikerült, aztán jött a mumus, az írókázás. Hát annál tényleg el kell találni a megfelelő arányokat, mikor eléggé folyékony, stb. Máig nem megy, de feladtam, jó a filc! 🙂
(Igen, filc. Az ICO sünis filcek ehetőek és megfizethetőek az ételfesték filcekkel ellentétben – bár olyanom is van. Meg lett kérdezve a gyártó! Nem mellesleg ők az egyetlenek, akik odafigyelnek, hogy gyerekbarát anyagokat használjanak a termékeit előállításánál.)

Na lássuk a receptet, ITT találjátok!

Nagyon szépre sültek. Hagytam kihűlni őket.

A következő képen az első terülőmázam és írókázásom látható. A versem 7 versszakos, de csak 5 szív van. Vajon miért!? 😀 A többit elrontottam, így gondoltam lerövidítem a verset….de nem voltam vele megbarátkozva. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy újra gyártsam őket. Vettem is 4 kg mézet, hogy legyen mivel gyakorolni (és persze előre gondolva a karácsonyi időszakra is).

A második eresztésnél úgy gondoltam, hogy pirosak lesznek a szívek, de hiába a piros festék, rózsaszínűek lettek…Nem baj, ez legyen a legkevesebb. A máz viszont most nem moha máza lett, hanem egy tojásfehérje porból (meringue powder) készült máz. Valahogy jobban tetszik, bár nagy különbség nincs köztük.
Ennek a receptjét ITT találjátok.
Az írókázás teszteléséhez viszont már nem volt türelmem, így filccel igyekeztem szépen felvinni a szöveget. Ám a filc vastagsága visszaütött, nem lett olyan szép, mint vártam, de olvasható, úgyhogy így marad. 🙂
A nagyobbik lányommal becsomagoltuk és elraktuk a szekrény tetejére pihenni a mézeseket.
Várják a megfelelő pillanatot.

Szóval kezdődik az adagolás már reggelről.
A programban van, hogy elmegyünk a Sziklakórházba, mert már olyan régóta el akartunk menni és Pesten élő pályafutásunk alatt (ami röpke 3 év volt) egyszer sem jutottunk el többek között oda sem (konkrétan sehova, dolgoztunk, hazautaztunk, dolgoztunk, hazautaztunk, még csak moziban sem voltunk). Natehát előreláthatóan az 5 órási csoporthoz csatlakozunk, majd a Lánchídon átsétálva megnézzünk a Holocaust cipellőket a Duna parton. Eleve a hídon séta érdekes lesz, mert a terhességeim óta iszonyatosan tériszonyos vagyok, pedig előtte az ég világon semmi bajom nem volt a magassággal. Remélem nem fogom végig azt érezni, hogy le akarok zuhanni. :S
Na, aztán egy nagy romantikus séta vár ránk erre-arra össze-vissza Budapest szívében. Az est zárása: Mekis bevásárlás dögivel, hányásig. Má’ bocs. 🙂 Otthon pezsgőzés dögivel, esetleg megengedhetünk magunknak egy palack Tokaji aszút, mert szeretjük, de nem szoktunk venni – az árára való tekintettel sem…Egy éjszakára újra “gondtalan fiatalokká” válunk (tudom, hogy nem vagyunk öregek, de a 10 évvel ezelőtti énünkhöz képest bizony sokat értünk)!

Másnap józanodás és hazautazás vissza a családi élethez. 🙂

És egy fontos momentum még estére: Budapest egy szép részén (még nem tudom hol) az utolsó mézeskalács szívvel megkapja apa a már említett ajándékot, ami egy fehérarany gyűrű. Nem nagy pukkanás, úgy értem, nem díszes, csicsás, stb, mattított, szép, szolíd…viszont rengeteg előkészület és utánajárás előzte meg, mire elkészítették, stb. A belsejébe bele vésve a nevem és a 2002-es megismerkedésünk dátuma.
Annak idején egymástól függetlenül vettünk egymásnak egy ezüst gyűrűt, erre (is) szerettem volna emlékezni ezzel, de már egy értékesebb, jelentőségteljesebb formába öntve. A munkájából kifolyólag nem hord gyűrűt, amit abszolút megértek – ennek ráadásul még súlya is lesz és vastag is, széles is… – és az aranyat sem szereti, de ha fehérarany, akkor az már majdnem ezüst :D,  így mint az óráját ezt is csak különleges alkalmakkor fogja viselni. Nagyon fog örülni neki (remélem)!
Semmiféle eljegyzésről szó nincs, egyszerűen csak egy édes emléket szeretnék új, időtálló formába önteni ezzel. Semmit nem kapkodtunk el, így ahogy nézem az esküvőt sem fogjuk. 🙂
Nem baj, így van ez jól.

Egyébként is remélem, hogy még legalább 7x ennyi időt töltünk el békességben, szeretetben együtt, szerető családként, szóval Boldog Évfordulót nekünk, ha kijózanodtam jövök. :DDD

Akik tőlem kaptak így vagy úgy :)

Egy kis összefoglalót készítettem azokról, akik küldtek képet a nyereményükről vagy a tőlem kapott dolgokról.
Mindig célba értek a dolgok. 🙂

Jó régre nyúlik vissza a történet, Beatrix pl. egy régebbi játékon nyerte az ajándékcsomagot. Egy kis csokis karamell és sütis könyv…biztos vannak benne finomságok, amiket azóta talán már meg is kóstoltak saját kivitelezésben. 🙂

Ez a süti az általam ajándékba adott instant kex elkészítve. Vali kapta karácsonyra, vele együtt “vészeltük” át a szülést követő pár napot a kórházban. 🙂 Állítása szerint finom kekszecske sült ki belőle! 🙂

Kati egy általa választott ajándékkal lett gazdagabb egyik játékomban. A választása Michel Roux Tésztavarázs című könyve volt. 🙂 Kipostáztam neki külhonba, remélem azóta nagyon sok finomságot készített belőle! 🙂

Móni fiai. Móni szervezte a szegedi koraszülött mentők számára a licitálást, ahol az én szórócukraimat is ő nyerte meg. Hát ilyen boldogan fogadták a fiúk a színes cukorkákat. 🙂 Készítsetek sok szépséget velük! 🙂

Egyelőre ennyi, bár többen ígértek képet hol tortákról, hol a nyereményekről, valahogy nem nagyon érkeztek meg, pedig van egy pár. De majd ha valamikor még érkezik kép, akkor ehhez a bejegyzéshez pótolom és jobb oldalt a menüben állandóan láthatóvá teszem, hogy nyilvános legyen a nyertesek egyre csak bővülő listája. 🙂

Köszönöm Nektek a képeket!

3 féle grillvacsora egy pulykamellre komponálva

Mi legyen a vacsora? Adott volt egy pulykamell.
Egy részét felkockáztam kb. 2×2 cm-es darabokra, a többi részét pedig ledaráltam.

A felkockázott részeket készítettem először. Kockáztam hozzá hagymát és vékony szelet mangalica szalonnát is.
Ezeket felváltva nyársra tűztem hús, szalonna, hagyma sorrendben és hússal is zártam. (8 nyárs lett belőle.)

Cigánypácot készítettem:
10 gerezd fokhagyma
4 ek olaj
2 ek ecet
2 kk só
2 kockacukor
2 kk mustár
2 ek ketchup
1 kk őrölt bors

Ezzel pácoltam a nyársakat, amiket aztán celofánnal lefedve a hűtőbe tettem 2 órára legalább.

A ledarált részt befűszereztem: só, bors, kakukkfű, minden, amit értem. Tettem bele egy tojást is, majd kb. a feléből kis nyársakra a tenyeremmel fasírtokat formáltam.
Ezeket így ahogy vannak meggrilleztem a kontakt grillemen. (3 fasírt készült.)

Miután ezzel végeztem jöttek a nyársak. 🙂

Rázártam a tetejét, így egyszerre sült a teteje és az alja. 🙂
Mmmm…

A másik feléből a darált húsnak stefánia fasírtot akartam készíteni, de muffin formában. Ehhez 4 tojást főztem kemény tojássá.
Kifújtam tarant sprayvel a formákat, vagy ennek hiányában kivajazzuk.
Pici darált hús péppel kibéleljük azokat, majd beleültetjük a kemény tojásokat és azok közé a tenyereink közt lapogatott húspépet nyomkodunk szépen, hogy beborítsa a tojásokat.
Alufóliával lefedjük, majd betoljuk a forró sütőbe (200-220 fok) és megsütjük. Ha már puha (nem kell neki sok, hiszen a tojás készen van, hús pedig kevés van körülötte), akkor levesszük a fóliát és kicsit rápirítunk. (4 stefánia muffin készült.)

Mindeközben 1 kg krumplit megpucoltam, felkockáztam, sós vízben feltettem főni, amikor megpuhult, leszűrtem és margarinnal, főzőtejszínnel, némi sóval és esetleg szerecsendióval kihabosítottam, egyszóval (ami inkább 3 :D) habos krumplipürét készítettem. 🙂

Hát így lett hirtelenjében egészen gyorsan egy pulykamellből 3 féle étel vacsorára. 🙂

Cigánnyárs
Grillezett fűszeres fasírt
Stefánia muffin

Nagyon finom volt és örültem, hogy végre ismét elővehettem a kontakt grillemet, amit anno anyukámtól kaptunk karácsonyra. Igazán hasznos, bár van 2 grillserpenyőm is, azért ennek más a feelingje. 🙂

Chefparade Csokiműhely – Bonbon készítés olasz ihletéssel

Amennyire féltem tőle, annyira jó este kerekedett a csokiműhely látogatásból.
A Mindmegette 2. receptversenyén ismét nyertem, ezúttal egy 1 főre szóló utalványt a Chefparade csokiműhelyébe. Boldogan vetettem bele magam a programkínálatba és kezdtem korlátozottan (a szülés időpontja miatt) válogatni a jobbnál jobb kurzusok között. Végül a bonbonok olasz ihletéssel c. kurzusra esett a választásom, csak később körvonalazódott bennem az a kétel, hogy lehet a macaron készítést is meg kellett volna fontolni (de akkor még nem tudtam – szégyen tudom! 🙂 – mik azok a macaronok :)). Aztán úgy voltam vele, hogy a bonbonból több mindent ki lehet hozni, meggyőztem magam, hogy jól döntöttem, pláne, hogy macaron készítő tanfolyam épp nem is volt olyan időpontban, ami nekem még jó lett volna.
Tehát elindultam 9 hónapos várandósan bonbont készíteni Pestre. Izgultam. Temperálás…jézus. Én leszek az első és egyetlen, aki majd lesimogatja a csokit a pultról, nyakig csokis leszek, a félsz nagyon bennem volt, hiszen ismét ismeretlen terepet indultam felfedezni.
Megérkeztünk, ismételten egy hangulatos helyre kerültünk. Az ajándékutalványom postázása a közeli kurzus időpont miatt közvetlenül a csokiműhelybe történt. Miután “bejelentkeztünk” és előkerült az ajándékutalványom is kötényt vettünk, névcetlit írtunk, és volt időm egy picit még gondolkodni, mielőtt elkezdtük volna az egészet. Apának mondtam, hogy nyugodtan lehet ő a “Press”, hogy néha azért végre én is rajta legyek 1-2 fényképen, mert soha nem szoktam, akárhol vagyunk mindig én fényképezek, rólam sosincsenek képek, csak ha magam fotózom! 🙂 De Andreával is egymásra találtunk, mert hol én, hol ő fotóztuk a másikat a saját gépeinkkel, szóval… 🙂
Nasinak tortilla chips volt kikészítve a vendégeknek, szódavíz és üdítők.
Aztán belecsaptunk a lecsóba némi csúszással és miután Dóri bemutatta az alapanyagokat és meg is kóstolhattuk őket, elkezdődött a csokik temperálása. Egyszer volt már közöm bonbon készítéshez, de oltásos módszert használtam és egy ideig azt is fogom, node nem a temperálás miatt (mert közel sem olyan bonyolult), hanem mert egyszerűen ennyi helyem (még) nincs rá. 🙂
Csapatokra lettünk osztva. 9-en voltunk, 3 töltelék, így 3-3 fős csapatokba lettünk beosztva, engem két Andi fogott közre, egyikük meglepő módon az az Andi volt, akivel márciusban a Mindmegette – Chefparade első főzőkurzusán is együtt főztünk. Akkor ő is azt nyerte, most meg ő is ezt. 🙂 Miénk lett a fehércsoki, mert nem sokan akarták, mi meg kihívásnak tekintettük, ráadásul nekem semmi bajom a fehércsokival.
Belga San Felipe csokitallérokat használtunk, amiből az étcsoki 63% volt és meglepően finom! Az itthoni csokik közelében sincsenek, az olvadt fehércsokija pedig egyszerűen zseniális!!!!
A jelmondat: “Nálam nemhogy lehet nyalakodni, egyenesen kötelező!” 🙂
Csokis eszköz úgy nem kerül a konyhába, hogy valaki ne takarítaná le a maradékot. 🙂 Szimpi!!!!!!!
Tehát a temperálás lényege (nem árulok el vele titkot, hogy a 60-65 fokra melegített/olvasztott csokoládét vissza hűtsük 30-35 fokra, a fehéret 27-28-ra, és közben simogatva a kristályokat is egységgé rendezzük benne, hogy szép fénye legyen. Ennyi. Gránitlapon nem is hosszadalmas a folyamat, tehát eldöntődött bennem, hogy vágatni fogok egy gyúródeszka nagyságú ilyen lapot erre a célra, mert nagyon bejött, bár én inkább hőmérőztem. 🙂
Meglepő módon egyik baumaxos szerszám került elő a másik után. 🙂 Mondtam is apának, hogy ha egyszer arra eszmél, hogy üres a kisbusz csomija, akkor a szerszámai a konyhámban végezték be sorsukat (víz-, gázszerelő)! 🙂 Múltkor a gázlámpája volt a konyhai fáklya, most majd a hőlégfúvója, a spaklik, a maghőmérő következik, mind be lesz újítva nekem. 🙂 Balra a nagy csomagok az 5 kg-os kiszerelésű csokik….nyammmm.
Azért néha én is játszottam egy kis “press”-t, Andreának készítettem a gépével képeket. Jó nagy a pocakom ebből a szemszögből. 🙂
Kész a temperálás, mehet vissza a tálba és a melegítőbe, hogy szinten tartsa.
Első meglepő mozzanat, amikor díszítő csíkokat tehettünk a bonbonok tetejére. Így rögtön az elején. 🙂 Néztem nagyot, mert azt hittem ezeket a végén csurgatják rá, de nem! Az étcsokis csapatok kaptak erre a csélra a fehér csokinkból, mi meg fordítva.
Ezek a mi formáink. Mindenki választhatott magának formát, Andrea a szívecskét, Andi a mandulát és meg jobbra a noname-et. 🙂 Mi úgy csináltuk, hogy csak a forma felét csíkoztuk, hogy legyen sima fehércsokis felületű is.
Egyébként apa mint néző és kísérő volt jelen, nem szokták megengedni, hogy nézők legyenek jelen, de esetemben szerencsére rugalmasak voltak és engedték, hogy ott maradjon velem. Kóstolhatott, nyugodtan kavarhatott jobbra-balra, de természetesen szigorúan csak megfigyelte a folyamatokat. 🙂
Kis kémlelődés:
Hoppá, itt már a csokihüvelyt készítem magamnak. Azért van mit gyakorolni, de elsőre azt kell mondjam nagyon meg vagyok magammal elégedve! 🙂
Ott is készülnek a csoki hüvelyek. Ezek a bonbonok szép vékony fallal fognak rendelkezni, amikor a szádba veszed ropogni fognak. És valóban! Annyira jól sikerültek…de ezt majd a végén!
4 féle töltelék volt kikészítve. A kávésat Dóri csinálta meg a bemutató bonbonokhoz. Andrea azonnal magunkhoz vette a legtöbb alkoholt tartalmazó és egyben majd legfolyékonyabb töltelékként funkciónáló alapanyagokat. Kihívás! 🙂
Tehát volt balzsamecetes, amarettós és toscan töltelék a kávéson kívül. Egyiket sem tudtam hova tenni. És nekem van gasztro blogom…de mindegyiket a szívembe zártam a végén.
Andrea melegíti a tejszínt.
Andrea, Gabi, Vali meg a hőlégfúvó… 😀
Ez a kész toscan töltelékünk.
Apa sokszor sasolt a székről, pedig mondtam, hogy nyugodtan oda jöhet…pihent inkább. (Meg izgult a parkolás miatt – nem vettünk 8-ig jegyet – reméltük nem lesz csomag, nem lett! 🙂 Kis adrenalin. :D)
Kezdődik a kész csokihüvelyek töltése. Nagyon fain habzsákokból, a két otthonit kidobom mihelyst beszerzek pár ilyet!
Sorakoznak a mi hüvelyeink is.
Andrea a szívecskéket toscan töltelékkel töltötte.
Ez a szomszéd csapaté, nem tudom, milyen töltelék volt, de gyanítom balzsamecetes.
Andi a mandulákat balzsamecetessel, én amarettóssal töltöttem a bonbonjaimat.
És viszem őket a hűtőbe. Ebből a szemszögből nézve nem kéne több bonbont ennem, de nem láttátok, hogy a fényképező mögött mekkora nutellás üveg díszelgett. Azzal szemeztem végig! 🙂
Amikor már a töltelékes bonbonok a hűtőbe kerültek kellett nekik időt hagyni. Mentünk filmet nézni. Szemben balra lehet venni kellékeket, illetve csokoládét is a bonbonokhoz, sütikhez, jobbra egy kisebb bár rész, a háta mögött a könyvesbolt némi fűszerrel fűszerezve. 🙂 Na, ott néztünk meg két filmet, míg a töltelékünk kissé megdermedt. Az egyik a kakaóbab útjáról szólt, milyen minőségellenőrzésen megy át, mennyit dolgoznak fel és milyen formában kerül a nemzetközi piacra.
A másik film a kakaóbab csokiig vezető útját mutatta be, nekem nagyon tetszettek.
A filmek végeztével megkóstolhattuk a kakaóbabot még pörköletlen állapotában…
…egyenesen Peruból. Ráférne egy adag cukor, de különleges élmény volt natúr épp akkor tört kakaóbabot kóstolni.
És akkor kijöttek a hűtőből a töltött bonbonok.
Az enyémek: cukiiiik! 🙂
És talpalom őket. Jól sikerült, utána a plusz tábla bonbont is letalpalhattam étcsokival. 🙂 Jól sikerült, megdícsértek.
Az utolsó simítások:
Szegény Dórit mindig ilyen jó pózokban kaptam le…na, az ő bonbonja kerül kiborításra mindjárt.
És egy koccanásra kijött az összes. Gyakorlat! Igen! De olyan szépek lettek! Csak remélni tudtam, hogy az enyémek is kijönnek majd! 🙂 De ha nem kikanalazom őket! 🙂
Meglepetésként bronz porral kentük meg a bonbonokat.
Így néznek ki alulról a bonbonjaim még a formában. Gondoltam lefényképezem, míg egyben vannak, hátha darabokban esnek ki. Mármint nem bonbononként darabokban, hanem dirib-darabokban. 🙂
Péter gesztenye bonbonjai:
A bonbonjaim miután levakartam a felesleges csokit.
Már ott is borulnak kifelé szépen, én ekkor még mindig csak reménykedtem, hogy kijönnek majd az enyémek is. 🙂
Andrea szívei: ha ez a kép nem lenne, fel sem tűnt volna, hogy párat agyon csapott miközben ki akarta szedni a formából őket. 🙂 De gyorsan eltűnt a “selejt”. 🙂
Andi mandulái:
Kis elegáns lapos bonbonok:
És igen, az enyémek is kijönnek!
Beporozás:
Azért 1-2-t lesorjáztam kicsit, hogy szép legyen, de alapvetően meg voltam elégedve a munkámmal! Nagyon is!
Íme a bonbonjaim:
Gyémánt bonbonok:
Az én bonbonjaim bronz porral:
És a bizniszelt bobonok. Mindenkiéből hoztam, az enyémből is mindenki vitt. Olyan szépek! Olyan jó érzés volt bezárni a dobozt tele ennyi szépséggel és finomsággal!
Nagyon élveztem az estét! Fantasztikus volt, hogy a sok szorongás, amit előtte éreztem a bonbonozással kapcsolatban, az pikk-pakk megszűnt. Sokat tanultam ezen az estén, amit karácsonykor kamatoztatni is fogok, mert nekem ezzel elképzeléseim vannak ám! Ez a nyeremény olyannyira jókor jött, mint az összes többi! Azt hiszem valaki odafent segített, hogy úgy alakuljon a gasztro pályafutásom úgymond, ahogy szeretném. Végülis sokmindent elértem és büszke vagyok magamra! Nem tökéletes a tudásom és nem is eléggé széleskörű, de önmagamhoz képest fejlődök és ez a lényeg.

Hó födte csillag mézes krémesből

Anyósom pár napja elkészítette a mézes krémesemet, de rétesliszttel – mert ő azt használ. Hát a tésztája sokkal porhanyósabb és szájpadlásra tapadósabb lett. Kérdezte milyen lett? Amúgy finom, de mondtam neki, hogy elkészítem a saját verziómban, kóstolja meg, mi a különbség. Mára megpuhult, szülinapja is van – Ezúton is NAGYON BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNUNK! – úgyhogy apa elvitt neki egy adagot kóstolóba. Teljesen más, mindenkinek ajánlom, hogy finomliszttel készítse ezt a süteményt.

A karácsonyi hangulatot szem előtt tartva csillag alakban helyeztem el a süti szeleteket és porcukorral hintettem, mint egyébként is. Ez a részleg anyukámékhoz ment reggel, húgom imádja! 🙂
A receptet már korábban posztoltam, ITT elolvashatod.

MELLÉKLET:

  • A tésztalapokat egyenként 26×19 cm-es lapokká nyújtsuk.
  • Ha eleve sütőpapíron nyújtjuk, egyszerűen áthúzhatjuk a tepsire.
  • Én külön papírokra sorban kinyújtom a lapokat és utána sütöm meg őket 8-10 perc/lap alatt…

Baileys házilag

És akkor íme a rejtély, hogy mi is van a bocis tejes üvegben éppen…házi Bailey’s. Mostmár nyugodtan elárulhatom, hiszen karácsonyi ajándéknak szántam, természetesen nem ebben a formájában, hanem szépen üvegekbe töltve.
Egy aranyos sztori is kapcsolódik hozzá.
Már 1 hónapja rákészültem az elkészítésére. Anyukám és anyósom szereti ezeket a likőröket, elsősorban nekik szántam. 22-én készítettem el és mikor már az utolsó fázisnál tartottam lejött anyukám és nagy vigyorral elkezdte ecsetelni, hogy megtalálta a házi Bailey’s receptjét és milyen jó, majd megcsinálja stb. Én meg póker arccal még meg is kérdeztem tőle, hogyan készül, mindeközben pedig épp öntöttem hozzá a whiskeyt. 🙂
Így legalább tudtam ez az ajándék már biztosan célba talált! 🙂
A szép kis üvegek is már hetek óta várakoztak a szekrényben.
A recept a következő: ITT találtam és nagyon meg is örültem neki.

Hozzávalók:
2 tubus sűrített tej
2 cs vaníliás cukor
4 ek cukor
5 dl tejszín
4 dl whiskey

1. A cukrot karamellizáljuk, félrehúzzuk és beleöntjük a tejszínt, majd visszatesszük a tűzhelyre és addig kevergetjük, míg teljesen felolvad a karamellizált cukor.
2. Ha felolvadt, beleöntjük a vaníliás cukrot és a sűrített tejet és együtt is melegítjük még pár percig, majd levesszük a tűzhelyről és hagyjuk kihűlni. Ha kihűlt, akkor adjuk hozzá a whiskeyt. Hűtőben tároljuk.
Az íze tökéletesen hasonlít a Bailey’s-re, szerintem nagyon nagyon finom. Terjengenek a neten rumos verziók is, de a whiskeys szerintem jobb. (Bár a rumosat még nem próbáltam.)
Mindenki próbálja ki, nagyon finom!!!!

Bejgli

Karácsony nem telhet beigli nélkül. Vagyis én így vagyok vele és akármennyit is szitkozódom miatta, azért minden évben elkészítem remélve, hogy nem reped szét a teteje.

A beigli készítés körül olyan legendák keringenek, mint meg kell mérni a tészta súlyát, majd súlyra ugyannyi tölteléket kell bele tenni, hogy ne repedjen szét…hogy egy éjszakát állnia kell a tölteléknek…stb…

Szorgosan méricskéltem az összetevőket, mindent grammra pontosan kimértem, vártam, száradt a beigli, majd kisütöttem és szétrepedt. Mérges voltam, igen! És valahogy száraz is lett vagy nem is tudom.

Amikor felvetettem annak az ötletét, hogy kipróbálok egy másik receptet apa hevesen elkezdett tiltakozni, mert abból szerinte sose sül ki semmi jó és ráadásul ez a beigli tökéletes, mert végre több benne a töltelék, mint a tészta, egyszóval neki megfelel és pont.
De nekem nem!
Hát ebből az indíttatásból kezdtem el keresgélni, amikor Adél egyik bejegyzését olvastam, hogy készen lettek a beiglijei. Gondoltam ő mindig olyan jókat készít, elkérem a receptet és fejest ugrom az elkészítésébe.
Limara pékségébe irányított, hát őérte is oda vagyok, úgyhogy “ez rossz nem lehet” címszóval kezdtem neki a sütésnek. 🙂
Azért bemásolom ide a receptet, hogy meglegyen könnyen bármi történik:


Hozzávalók:
90 dkg liszt
25 dkg margarin
12.5 dkg zsír
10 dkg porcukor
2.5 dkg élesztő (egy csomag száraz élesztő)
2 db tojássárgája
1 dkg só
1 dl hideg tejszín
2,5 dl hideg víz (nekem elég volt 2 dl)

+ 1 tojás a lekenéshez

Mák vagy dió töltelék 6 db beiglihez:
70 dkg mák vagy dió
50 dkg kristálycukor
15 dkg zsemlemorzsa
0.5 l víz
mazsola, őrölt fahéj, sok reszelt citromhéj, késhegynyi őrölt pirított szegfűszeg

A vizet a cukorral jól fel kell forralni.
És utána ráönteni a többi összekevert hozzávalókkal.
Jól ki kell hűteni. Célszerű előző nap elkészíteni.

A receptből 6 db fél kilós beigli lesz. A tésztából 6 db 27 dkg tésztának kell kijönnie (nekem 28 dkg-os lett, de feleztem a tésztát).
A tölteléknek ugyanannyi dkg-nak kell lennie mint a tésztának. Tehát egy 27 dkg-os tésztát 27 dkg töltelékkel kell megtölteni.
Az élesztőt a lisztbe bele kell morzsolni, nem kell keleszteni.
A tészta nyújtásánál sem a deszkát,sem a tésztát nem kell lisztezni. Délután mikor elkészül a beigli akkor le kell kenni tojássárgájával, hagyni kell száradni , este le kell kenni tojásfehérjével.
Éjszaka hüvős helyen de nem hütőben kell tárolni. Ha meleg helyen van tárolva akkor túlkel. És csak reggel szabad sütni!

Akkor már nem kell újra megkenni semmivel, hanem hurkapálcikával megszúrkálni több helyen középen a legaljáig a tésztának. Ez azért fontos,hogy a gőz ki tudjon belőle jönni.
Légkeverős sütőben, középen, 180 fokon, 25-30-ig kell sütni.

Tehát mint mondtam én mindent feleztem, mert csak 3 beiglit készítettem, így lettek 288 grammosak.
A töltelékkel már úgy voltam, hogy nem méregettem, csak belelapogattam szépen egyenletesen a tésztára, és ennek ellenére nem repedtek szét, pedig egyik beigli szemmel láthatóan nagyobb lett a másik kettőnél, úgyhogy mítosz megcáfolva. 🙂

Tényleg nem kell lisztezni semmit nyújtáskor, szép vékonyra lehet nyújtani a tésztát és jól meg lehet tömni töltelékkel. Amikor felvágtam, apa még akkor is ott pampogott a fülembe, hogy márpedig ő azt szereti, ha meg van tömve anyaggal a cucc és feleslegesen csinálok mindig új verziót a régi tökéletesen megfelelt…amikor megláttuk a szeletet közöltem, hogy erre merjen rosszat szólni, hogy vastag a tészta és nincs benne elég töltelék… 🙂 Tökéletes szelet lett. Pont fain arányokkal. Alig tészta, full töltelék és ráadásul finom is nagyon! 🙂
(Azért lehet a sütési mód sem mindegy – sőt szinte biztos, mert légkeverést írt ennél is – de már nem jelent számomra problémát ez sem…hogy miért? Hamarosan elárulom! :))

Szép is lett, teljesen oda voltam meg vissza! 🙂 Ez lett nálunk 2011 beiglije, és remélhetőleg innentől kezdve évente ugyanígy fogok tudni örülni a szép végeredménynek. Köszönöm a receptet!
Egy szelet képet mellékelek, amint felszeletelem a következő rudat! 🙂

Íme:
FRISS: Íme a tavaly készült bejglik…azt hiszem ezek idén határozottan jobban sikerültek. (Mondjuk ez a tavalyi második sütés, ami már szétnyílt, az első nem…)

Szezámos-grillázsos trüffel

Ez egy olyan trüffel, amit ha egyszer elkészítesz, onnantól nincs megállás! Legalábbis nálunk ezt mutatja az elmúlt pár hét statisztikája. 🙂

Ottis főz…de még milyen jól! Nála találtam ezt a trüffelt még karácsony előtt, hát beszereztem hozzá, ami kellett, de nem egy ördöngős dolog. Szimpi, hogy gyorsan elkészül és isteni finom! Meg persze fainul hízlal is! 🙂

Szezámmagos-grillázs trüffel (30 darab lesz belőle)

Hozzávalók: 50 g vaj, 0,7 dl tejszín, 20 dkg tejcsokoládé, 1 bögre cukor, 1 bögre szezámmag.
Elkészítés: Először elkészítjük a grillázst. Egy bögre cukrot kevés vízzel karamellizálunk, majd hozzáöntünk egy bögre szezámmagot és addig kavarjuk, amíg a cukor rászárad. Egy keveset hűlni hagyjuk, majd konyhai robotgéppel darabosra turmixszoljuk. Ezután a vajat a tejszínnel felforraljuk, lehúzzuk a tűzről, és az összetördelt csokoládét megolvasztjuk benne. Végül belekavarunk 10 dkg szezámmagos grillázst és fagyasztóba rakjuk kb. 15 percre. Miután enyhén megdermedt golyókat formázunk és a maradék szezámmagos grillázsba hempergetjük őket és hideg helyre rakjuk dermedni. Tálaláskor apró kis papír kapszlikba helyezzük.

UPDATE: Tortafüggő Marisz készítette el a minap ezt a trüffelt és a bejegyzését olvasva ötlött szembe egy fontos tény, hogy elfelejtettem bele írni a receptembe, hogy bizony bizony a megkötött szezámos égetett cukrot én ugyan beraktam az aprítómba, de meg is bántam. Nem ment tönkre a gépezet, viszont egyértelműen kemény diónak bizonyult számára és nem is tudott megbírkózni a feladattal, így ez a megoldás vált be:
Vastagabb zacskóba bele a kézzel – amennyire csak tudtam – össze tört égetett cukor, szája összefog, alá és rá egy konyharuha és a fém klopfolóm sima felével minden dühömet kiadva csapkodtam, míg porrá nem zúztam a javát. Nem tökéletes a módszer, de nagyon jó stressz oldó is. 🙂 Kisebb-nagyobb darabkák (ahogy a képen is látszik) maradtak benne, a legnagyobb ilyenek a pocómban végezték, a többibe hempergettem. 🙂


Mindenkinek ez ízlett a legjobban! Azóta már készítettem és a héten ismét fogok! Akinek van kedve próbálja ki, mert nagyon nagyon megéri!

1 8 9 10 11